Kolozsvár Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa, 2026-ra készül el a város metrójának első szakasza. Mi adja a város dinamizmusát, mit ad ez nekünk?

Kolozsváron pár napja írták alá a szerződést a metróépítésről, – az első ütemben egy 10 állomásos szakasz épül meg 2026-ig. A belvárosban a lakások négyzetméterének ára meghaladja az 1 millió forintot. A város központjában egymást érik a kellemes kerthelyiségek, a külvárosban meglepően gyorsan és sűrűn építik az új házakat. Építkezések mindenhol. A bevezető utakon hatalmasak a dugók. A város gazdaságának mérete 2009 és 18 között több mint megduplázódott.

Hol van már az ütött-kopott, sajnálni valóan

A Majd metrózunk a Szamosnál – Mi adja Kolozsvár erejét? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Amikor a járványnak vége lesz, máshogy fogunk majd vásárolni, szórakozni, dolgozni, közlekedni. Hogyan fogja ez átalakítani városainkat? Hova költözünk majd szívesebben, miben változnak meg a települések?

A városok szervezését régóta a katasztrófákra adott válaszok alakítják. Tűzvészek, földrengések, járványok, viharok zúzták szét a korábbi működési rendjét. A tüzek hatására váltotta fel a kő (vagy a vas) a fát, a betegségek miatt épültek ki a víz- és szennyvízhálózatok. A Londonban egyre jobban terjedő kolera okait feltáró 1842-es jelentés hatására került a várostervezés fókuszába a higiénia. Egy szokatlanul nagy 1888-as hóvihar következtében indult el a New Yorki metró fejlesztése.

A katasztrófák után

A Koronavírus: Nyertes kisvárosok, vesztes városközpontok bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarországon minden harmadik dolgozó ember nap mint nap elhagyja települését, hogy eljusson a munkahelyére, majd a munka végeztével hazatérjen. Az átlagos ingázó napi 56 percet tölt utazással. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan formál különböző világokat az ingázás jelensége. Az Összkép térképei az ingázás adatai alapján ábrázolják a lüktető, az ingázó és a kimaradó Magyarországot.

2011-ben a települések tizedén volt több munkahely, mint az ott élő dolgozók száma. A települések kétharmadában a helyben lakó foglalkoztatottak több mint fele jár el más településre dolgozni. Ugyanakkor szép számmal találhatók olyan települések is az országban, amelyek azért nem vesznek részt az ingázásban, mert a

A Térképen: az ingázók három Magyarországa bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az elmúlt két hónapban az Összkép magazin tíz magyar város főterén keresztül mutatta be a városok sokféleségét. Persze a fókuszt soha nem tartottuk szigorúan a városközpontokon: azok inkább tükörként, elrugaszkodási pontként szolgáltak csak e tíz – egymástól lehetőség szerint minél inkább különböző – város sajátosságainak bemutatásához. A legkisebb népességűt közülük 7800 fő, a legnagyobbat több, mint 200 000 fő lakja; van köztük megyeszékhely, mezőváros, iparváros, alvóváros és üdülőhely is; lefedik mind a hét magyarországi régiót, sőt még egy határon túli város is szerepel köztük.

Minden város életében kitüntetett szerepet tölt be a központja (ha van olyanja: főtere), és mindegyik ilyen

A Városok és főtereik bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Régen az volt a természetes, hogy egy város szürke, útja tele van autókkal, határában füstölnek a kémények. A mai városképen fák, szökőkutak között sétálnak, bicikliznek az emberek, csendes és kipufogó nélküli járművek hozzák-viszik őket. Mi történt itt?

A környezettel összhangot kereső városmodell előtérbe kerülése mögött három fő tényező áll. Egyrészt megváltozott, hogyan gondolkozik a városokról a szakma, másrészt új technológiák  lehetővé tették a környezetbarát megoldásokat. Harmadrészt, és ez a legfontosabb tényező, a mindennapi gondolkozás komoly tényezőjévé vált a környezettudatosság.

A várostervezés- és fejlesztés terén komoly szemléletváltás történt. Hosszú folyamat eredménye, hogy a zöld felület, a zöld infrastruktúra is olyan elemi

A Kémények helyett fák – zöldbe borulnak a városok bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A hatvanas-hetvenes években az ország legkisebb megyeszékhelyét is elérte a modernizáció, de, szemben az általános gyakorlattal, jól sikerült kijönnie belőle.

Szekszárd egy kicsit elüt attól a képtől, amit általában őrzünk a magyar megyeszékhelyekről. Nem kiemelkedő a lakosságszáma, nem vasúti csomópont, nem kebelezett be környező településeket. Cserébe viszont híres borai vannak; egyszóval inkább emlékeztet turisztikailag releváns kisvárosra, mintsem közigazgatási központra. Pedig Tolna megye legnépesebb (és 1970-ig egyetlen) városa; több, mint kétszáz éve megyeszékhely.

Fejlődése szintén nem tipikus a megyei jogú városok sorában: noha történetileg mezőváros (azaz földesúri fennhatóság alatt állt), döntően agrárjellegű hagyományokkal, mégsem voltak soha a határában olyan nagybirtokok, amik

A Szekszárd – Ahol a modern is alázatos bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Balaton-part nem bővelkedik a hosszabb múltra visszatekintő városokban – sőt ha szervesen kialakult városközpontot keresünk, igazából Keszthely az egyetlen jelölt.

Közhelyszámba megy, hogy a Balaton mellett nincsenek valódi, hagyományos értelemben vett városok: a települések zöme legfeljebb egy-kétezer állandó lakosú falu, amelyek népessége csak nyáron duzzad a többszörösére. E nézőpont szerint a kivételek – mint Siófok vagy Balatonfüred – csak annyiban különböznek e modelltől, hogy nagyobbak, illetve biztosítanak bizonyos központibb jellegű szolgáltatásokat a többi, kisebb nyaralótelepülés vendégei számára.

Ebben van némi igazság, de a valóság azért árnyaltabb. Már az sem véletlen, hogy nem sorakoznak nagymúltú városok a tóparton: a XIX.

A Keszthely – A Balaton egyetlen igazán régi városa bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Vannak fejlődő városok, vannak hanyatló városok, és vannak olyanok, amelyek akkor is őrzik a pozícióikat, ha a körülmények ebben egyáltalán nem segítenek. Jászárokszállás az utóbbira példa.

A legtöbb városnak fontos ismérve, hogy szűkebb-tágabb környezetének központjaként szolgál. Vannak azonban olyan városok is, amelyek valamilyen okból efféle szereppel nem, illetve csak kis mértékben bírnak – és ez hatással van szerkezetükre, arculatukra is. Ilyen jellegzetes csoportot alkotnak egyes agglomerációs városok, vagy némely tematikus (például fürdő-) város is.

A legtöbb ilyen várost azonban az Alföldön találhatjuk, ahol – történelmi okokból – szinte nincsenek falvak, így a városok vonzáskörzetét gyakran önmaguk alkotják. De ilyennek tűnik

A Jászárokszállás – Város városok árnyékában bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Trianon hatásai közül nem éppen a településhálózat-fejlődésre gyakoroltakat szokás elsőként kiemelni, Lenti fejlődését mégis alapvetően meghatározták az 1920-as új határok.

Vitathatatlan, hogy sok minden akasztotta meg a magyar történelemben a településfejlődés természetes útját. A tatárjárás vagy a török háborúk például számtalan falut pusztítottak el, teljes régiók településhálózatát formálták át. A trianoni béke kapcsán kevésbé egyértelmű, hogyan törhette meg a településfejlődés organikus rendjét, hiszen a falvak-városok maradtak, ahol voltak, csak gyakran más ország fennhatósága alá kerülve. Mégis sok helyen tudott igencsak kézzelfogható, konkrét településfejlődési hatásokat kiváltani: városokat fosztott meg természetes vonzáskörzetüktől, egész térségeket hagyott központ nélkül. (És bár a mai magyar

A Lenti – A beugró térségközpont bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Amikor az ezredfordulón megújult Debrecen főtere, az átépítés egészen radikálisnak tűnhetett – pedig a város valójában csak visszakapta a központját, néhány évtizednyi kitérő után.

Debrecen többször volt már magyar főváros, most is az ország második legnagyobb városa. Jelentőségének megfelelően szinte mindenkinek vannak róla benyomásai, hiszen a Nagytemplom, a Nagyerdő, a DVSC, az Aranybika Szálloda vagy újabban a MODEM mind olyan intézmények-helyszínek, amiket az egész országban ismernek.

Közismert hely Debrecen központja is, mindenekelőtt a Piac utca–Kossuth tér tengely. Itt került sor az ország egyik első olyan köztérmegújítási programjára, ami igazán látványos módon, radikális beavatkozással alakította át egy jelentős város központját. A

A Debrecen – Egy vargabetű lezárása bejegyzés először Összkép-én jelent meg.