Mit adott nekünk az Európai Unió? 36, szakmai hátterében és értékrendjében jelentősen eltérő szakértő vitájának főbb gondolatait foglaljuk össze.

A Mathias Corvinus Collegium Vállalkozáskutatási és Európai Tanulmányok műhelyei által szervezett konferencián harminchat szakértő, négy kerekasztal-beszélgetés keretében, egy közös céllal ült össze: megérteni, milyen átalakulásokat hozott számunkra az EU-tagság, és hogyan formálta életünket, gazdaságunkat, társadalmunkat. A beszélgetés megszervezését Baráth Etele inspirálta, ezzel az uniós tagság 20 évének tapasztalatait megvitató, az Magyar Közgazdasági Társsaság által szervezett rendezvénysorozathoz  csatlakozott a rendezvény.

A beszélgetések teljes hossza több, mint hét órát tett ki – a következőkben az elhangzott gondolatokat foglaljuk össze. Sok kérdésben nem értettek

A Mit adott nekünk az EU? – 36 elemző és kutató az uniós tagság 20 évéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hétfő reggel a lányokon matrózblúz, a fiúkon öltöny, előttük egy kitöltendő gondolattérkép Ady Endre veresiről. Élete eddig legfontosabb napjain van túl 75 ezer érettségiző diák. Múlt héten szerenád, utolsó napi bolondozás az iskolában. A hétvégén már ballagott a sok vén diák, hétfőn magyar, kedden matematika vizsga. Komoly a tét, az érettségin elért pontokon múlik, bejutnak-e a vágyott karra vagy szakra, kapnak-e költségtérítést az egyetemen.

Komoly avatási szertartással lép egy új korosztály a felnőtt világba. Kik ők? Mi vár rájuk? Mit várhatunk tőlük?

A fiatalság értelmezésének paneljei

Évtizedes patina fényesíti a múlt hétvégi igazgatói, búcsúzó és búcsúztató beszédek fordulatait: előttük

A Merre visz a ballagók útja? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Egy új nemzedék lép be a felnőtt világba, az 1995 és 2009 között született Z generáció. A jövő egyre inkább az első interneten felnövekvő korosztály életfelfogásához, szokásaihoz idomul. Hogyan gondolkoznak, hogyan fogyasztanak, milyenek munkavállalóként? Hogyan fogja ez átalakítani a mindennapokat?

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. A letöltésért  kattints ide!

Világszinten az Y (1980 és 1994 között születettek) és a Z generációk ez elsők, akik nem élnek jobban, mint a szüleik, és ugyancsak ők az elsők, akik gyerekkorának fontos elmévé vált a számítógép. A folyamatos fejlődés gondolata hamissá vált, örökös változás, információdömping és párhuzamos valóságok vették át a helyét.

A Hozzáférés, önkifejezés, jó sztorik: hogyan hat a világra a Z generáció? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

2018-ban körülbelül fél millió magyar állampolgár élt és dolgozott legálisan az Európai Unióban – ez sok ahhoz képest, amit megszoktunk, a hasonló sorsú országokhoz képest pedig kevés. A számok kezdenek beállni. Milyen jövő körvonalazódik ebből, hogyan éljünk azzal, hogy egyik legfőbb exportcikkünk a munkaerő?

2018-ban 365 ezerrel több magyar állampolgár él az EU többi országában, mint 2010-ben. 2011-ben a devizahiteles válság csúcspontján nyílt meg számunkra Németország, Ausztria és sok másik uniós ország munkaerőpiaca. Innentől számíthatjuk azt a korszakot, amikor a munkavállalók számára megszűntek az országhatárok, beléptünk a határtalan munka korába.

Ebben a korban akkor fog valaki itthon élni és dolgozni,

A Félmillió magyar él Nyugat-Európában. Jó ez nekünk? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Ezt érdemes átnézni a Nyugat-Európába költözők témájában.

Adatok

Az Eurostat adatai az EU országaiban élő élő magyar állampolgárok számáról (2018) – Kattints ide!

Az Eurostat adatai a más EU országban élő 15-64 évesekről (2018) – Kattints ide!

ENSz adatok a nemzetközi migrációról (2017) – kattints ide!

Statisztikai áttekintések

A KSH adatai 2018 évi népmozgalomról – Kattints ide!

Demográfiai Portré 2018, A KSH Népességkutató Intézetének kiadványa – kattints ide!

A KSH számai a külföldi munkavállalási szándékról (Munkarőpiaci helyzetkép2014-18) (2018) – kattints ide!

A KSH áttekintése a mikrocenzus külföldi vándorlásra vonatozó adatairól (2016) – kattints ide!

Elemzések

Hárs Ágnes áttekintése

A Böngészni és olvasnivaló a „Félmillió magyar él Nyugat-Európában. Jó ez nekünk?” című cikkhez bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Garay János Gimnázium 11. osztályába hívtak meg, hogy beszéljek arról, mi a vállalkozás, miért érdemes belevágni. A beszélgetés első felében arról volt szó, miben más és miben ugyanaz a mai fiatalok világa, mint szüleiké? Milyen dilemmákat kínál nekik az élet, hogyan érdemes ezek között eligazodni?

Nehéz feladat az embernek volt gimnáziuma diákjaival, saját fiatalkori önmagával szembenéznie. A Karinthy Találkozás egy fiatalemberéhez hasonló elszámolás azonban magánügy. Inspirációt, iránymutatást vár az a diák, aki az egykori padomban ül. Viszonyítási pontot szeretne látni, amit vagy elvet vagy elfogad, miközben kialakítja saját álmait és elveit.

Nem érdemes a jófejkedésbe menekülni

Bújna

A Aki túlélésre játszik, az előbb utóbb veszít – Mit mondjunk egy 17 évesnek a felnőtt életről? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogyan viszonyulnak egymáshoz az Európai Unió és a mai fiatalok?  Milyennek látja az EU a fiatalokat – mit gondolnak a brüsszeli döntéshozók, mire van szüksége az ifjúságnak? Vajon a fiatalok hogyan vélekednek az unióról – mit ad nekik, milyen hatással van az életükre? Cikkünk arra keresi a választ, hogy a két nézőpont mennyire fedi át egymást.

Alapjaiban határozzák meg a mai fiatalok világlátását azok a tág keretek, melyek az uniós csatlakozással jöttek létre. Szabadon utazhatnak, tanulhatnak és vállalhatnak munkát külföldön, és bárhonnan fogadhatnak, bárhova küldhetnek híreket egy gombnyomással.

Ez a szabadság-tapasztalat jelenti talán a legnagyobb különbséget a mai magyar fiatalok

A Határtalan életérzés – mit jelent a fiataloknak Európa? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Két dologban biztosak a most felnőtté váló fiatalok. Egyrészt a változásban. Másrészt saját magukban – abban, ahogyan a közeledő kihívásokat és döntéseket kezelik.

A mai magyar fiatalok leginkább két dologtól félnek: az anyagi nehézségektől és a bizonytalan, kilátástalan jövőtől – derül ki a négyévente 8000, Magyarországon élő 15-29 éves fiatalt megkérdező ifjúságkutatásokból. Az egzisztenciális félelmek, mint az elszegényedés, a munkanélküliség, a megélhetési gondok leginkább a gazdasági válság időszakában, a 2008-as és a 2012-es felmérések eredményeiben voltak erősek. Az útvesztettség, a ’nem találom a helyem a világban’ érzés a legutóbbi, 2016-os kutatás során került előtérbe, s a jövő kiszámíthatatlanságától való félelem

A Magabiztos sodródás – mitől félnek, miben bíznak a mai fiatalok? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Összkép magazin Szabó Andrea kutatóval, a Magyar Ifjúságkutatások egyik vezető kutatójával, a 2016-os adatfelvétel első eredményeit tartalmazó kötet egyik szerkesztőjével beszélgetett a magyar fiatalok generációs jellemzőiről, karrierrel és családalapítással kapcsolatos terveiről és politikai aktivitásáról.

Miben mások a mai fiatalok, mint a 10 évvel idősebbek vagy a szüleik voltak fiatalon?

A twitter és a facebook megjelenése alapvetően változtatta meg egy egész generáció beszélt nyelvét. A mai fiatalok rövid üzenetekben gondolkodnak – számukra természetes, hogy a világot le lehet írni három mondatban. Ez a három mondat pedig sokkal sűrűbb tartalmilag, mint eddig bármikor. Sokkal gyakrabban használnak jeleket, mint az idősebbek –

A A fiatalok új nyelvét a felnőtt társadalom sokszor nehezen tudja értelmezni – interjú Szabó Andreával, az MTA kutatójával bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Ma Magyarországon minden harmadik 15-29 éves tervezi, hogy hosszabb-rövidebb időre külföldre megy tanulni vagy dolgozni. A fiatalokat elsősorban a jobb élet reménye, a kalandvágy és nem utolsósorban a kilátástalanság űzi máshová. Az otthon hívó szava azonban erős: aki marad, azt a család és a barátok tartják itthon. Hogyan lehet ezt a köteléket erősebbre fűzni?

Felnőni életünk egyik legnehezebb feladata. Habár minden gyerek tudja, még a legkisebb is, hogy felnőttnek lenni sokkal jobb, mert a felnőtt azt csinál, amit csak akar, a felnőttként ránk szakadó szabadság kéz a kézben jár az önálló boldogulás nyomasztó súlyával. Egy felnőtt dolgozik, önálló döntéseket hoz,

A Hol leszünk otthon a világban? A felnőtté válás és a kivándorlás dilemmája bejegyzés először Összkép-én jelent meg.