A magyar elit tagjainak véleménye a legtöbb kérdésben nem tér el az átlagemberétől, mégis rossz véleménnyel vagyunk azokról, akik a legfontosabb döntéseket hozzák az országban – mondja Kristóf Luca, az MTA szociológusa. Az elitkutató szerint a rendszerváltás óta jelentősen csökkent az értelmiség véleményformáló szerepe, de az ma sem mindegy, kit tekintünk a legnagyobb magyar írónak.

Lehet pontos választ adni arra a kérdésre, hogy kiket tekintünk az elit tagjainak?

Az elit fogalmát sokszor normatív módon definiálják: ebben az értelemben az elit a társadalom legkiválóbb tagjait jelenti. Ezért előfordult már velem, hogy egy nem társadalomtudós megkérdezte: van egyáltalán elit Magyarországon? Am azt

A „Az elitünk olyan, amilyenek mi vagyunk” – Interjú Kristóf Luca elitkutatóval bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A gazdaságtörténet kutatása a legnagyobb hatású történelmi eseményeket is új megvilágításba helyezheti. Ezt bizonyítja C. Tóth Norbert tanulmánya, amely a Magyar Királyság 1522. évi költségvetésének rekonstruálásával bizonyítja: a mohácsi vereséget nem a gyenge kezű Jagelló királyok vagy a széthúzó magyar elit, hanem az Oszmán Birodalom hatalmas túlereje okozta.

1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában a Tomori Pál vezette magyar sereg teljes vereséget szenvedett az oszmán erőktől. II. Lajos király mellett a magyar főurak nagy része odaveszett, a törökök akadálytalanul folytathatták az utukat Buda irányába. Az ország központját 1541-ben foglalták el, az ország három részre szakadt, a háborús állapotok 150 évig

A A mohácsi vereségről – másképpen bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A városok jelentőségének növekedése az iparfejlődés és a kereskedelembővülés jele és motorja. Nincs ez másképp a magyar gazdaságtörténetben sem, a városfejlődés korai szakaszairól mégis keveset tudunk. Hogyan befolyásolták a folyamatot a király hatalmi céljai és gazdasági érdekei? Erre keresi a választ az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport.

Az érvényesen 1310-ben megkoronázott Károly Róbert üres kincstárat talált, ennek ellenére teli kincstárat hagyott fiára, I. Lajosra. Gazdaságpolitikájának fontos része volt a városoktól származó bevételek szerepének és mennyiségének növelése, nem kis részben azért, mert az Anjou király uralkodásának első évtizedeiben az ország jelentős területeit önálló, szuverén hatalom kiépítésére törekvő tartományurak (Csák

A Betekintés a középkori városokat formáló hatalmi harcokba – A király a városokat nem a pénzük, hanem a támogatásuk miatt tartotta fontosnak bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A középkori városfejlődés kemény küzdelem volt: a jogokat nem volt elég kivívni, meg is kellett őrizni a földesurak és az egyházi elöljárók, vagy más városok ellenében. Azonban még ennél is nehezebb feladat volt az ellenérdekelt felek számára kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálása, a felmerülő vitás helyzetek rendezésére. Szende Katalin történész cikkében azt vizsgálta, hogyan zajlott ez a folyamat.

A középkori városfejlődés egyik legfontosabb szereplője a király volt, aki kiváltságok adományozásával nagy lökést tudott adni egy-egy település gazdaságának. Annak ellenére, hogy a kutatások fókuszában gyakran ezek a kiváltságok állnak, megszerzésük még csak az első lépés volt a várossá válás útján. Legalább ennyire

A A középkori városokat formáló hatalmi harcokról – A polgárok küzdelme bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Milyen szerepet töltöttek be a városok és a királyi hatalom a középkori gazdasági életben? Ezt vizsgálja hiánypótló kutatásában az MTA BTK TTI Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport. A városok és a királyi hatalom szerepéről, valamint a kutatócsoport első eredményeit bemutató Pénz, posztó, piac című tanulmánykötet érdekességeiről beszélgettünk Weisz Boglárka történésszel, a kutatócsoport vezetőjével.

Más korszakokkal összehasonlítva mennyi ismeretünk van a középkor gazdaságának működéséről?

A késő középkor gazdaságtörténetének megismerése sokáig mostoha kutatásai iránynak számított. Pedig ebben a korszakban alakultak ki a következő évszázadok fejlődését meghatározó intézmények, és főként a fejlődő városoknak köszönhetően, a Magyar Királyság ekkor kapcsolódott be az európai gazdaság

A „A középkori dokumentumok egy része 10 év múlva már nem lesz kutatható” – interjú Weisz Boglárka történésszel a középkori gazdaságtörténetről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarországon a versengés megítélése annyira negatív, hogy az ellenséges reakciók miatt az emberek gyakran még a győzelemtől is tartanak – derül ki Fülöp Márta szociálpszichológus vizsgálataiból. Pedig a versenynek fontos szerepe van a fejlődésben és a tanulásban – ha tisztességes körülmények között, kölcsönösen elfogadott játékszabályok alapján zajlik. Az évszázadok alatt kialakult hozzáálláson változtatni nem egyszerű; szerencsére azonban nem is lehetetlen.

A versengés „Győzelemért, sikerért, karrierért és célokért zajlik, kapcsolódik a sport területéhez, küzdelemről, ellenséges harcról szól, izgalommal, stresszel jár” a magyar egyetemisták  szerint – mutatja be kutatásában Fülöp Márta szociálpszichológus, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadója, az

A A versenyt inkább háborúnak mint játéknak érezzük – Fülöp Márta szociálpszichológus kutatási eredményei bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mi kell ahhoz, hogy Magyarország logisztikai nagyhatalom legyen? Mennyire versenyképes a magyar gazdaság? Hogyan született meg hazánkban a vállalatgazdaságtan? Chikán Attila közgazdásszal, a Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk.

Hogyan lett közgazdász?

1962-ben érettségiztem, többé-kevésbé érdekeltek a gazdasági témák, de a döntőek a felvételi tárgyak voltak: matematikából és történelemből is elég jó voltam, ezért a Közgázra mentem. Szerettem utazni, a külkereskedelmi szakra jelentkeztem, de terv-matematikára vettek fel. Első évesen még gondolkodtam más egyetemre váltáson, de aztán megszerettem, és elvégeztem a szakot. Itt nagyon korszerű matematikát tanultunk, például volt két félév játékelmélet oktatás is, ami abban az időben még világszerte új stúdium volt.

A „A piac ítélete jelzi egyértelműen az eredményességet” – interjú Chikán Attilával bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mit tanulhatunk a kitelepítettek sorsának megismeréséből? Miben segítheti a családokat az emlékek felidézése? Hogyan válhatna fontosabbá a szociológia? Saád József szociológussal, a Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány vezetőjével beszélgettünk.

Hogyan lett szociológus?

Szegeden végeztem magyar-orosz szakon, de nagyon hamar otthagytam a tanári pályát és elkezdtem szociológiát hallgatni az ELTE-n akkor induló, Huszár Tibor vezette szakon. Estin végeztem el, mert nappal a Városépítési Tervező Intézetben (VÁTI) dolgoztam, ennek megfelelően az urbanisztika, a regionális kutatások és az ehhez kapcsolódó szociológiai kérdések kezdtek érdekelni.

A VÁTI-ban eltöltött évek annak ellenére meghatározóak voltak, hogy egybeestek a Kádár-rendszer újból bekeményítős, recentralizációs időszakával. Ekkor zajlott az Országos

A „A fiatalok alig tudnak valamit a nagyapjuk életéről” – interjú Saád Józseffel bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Milyen tényezők határozzák meg egy térség sikerességét? Hogyan változott az ország térszerkezete az elmúlt 25 évben? Volt-e értelme autópályákat építeni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nemes Nagy József regionalistával, az ELTE professzorával.

Hogyan lett regionalista?
Ötéves korom óta földrajz tanár akartam lenni, nagyon szerettem ezt a témakört. De a gyerekkorom nem a földrajz, hanem inkább a futball körül forgott. Remek gimnáziumba – Pesten a Radnótiba – jártam, egykori osztálytársaim közül sokakból lett jeles szakember.

A szakmai gondolkodásomban az egyetemen kezdődött a fordulat, ekkor indultam el a gazdaság térbeliségének vizsgálata irányába. Akkoriban döntően a hagyományos földrajzi ismereteket oktatták: hol mennyi búzát termelnek,

A Adjunk teret a térnek – interjú Nemes Nagy Józseffel bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogyan alakítják az emberek házaikat, városaikat? Milyen kincseket rejtenek az alföldi települések? Hogyan ismerheti meg egy építész a várost, amit formálni kíván? Interjú Meggyesi Tamással, a BME Urbanisztika Tanszékének professzor emeritusával.

A Mesterkurzus című sorozatunk kiemelkedő, iskolateremtő kutatók munkásságát mutatja be, az ő szemszögükből tekinti át a magyar társadalom jellemzőit, folyamatait.

Miért kezdett el a városi terekkel és a városok szerkezetével foglalkozni?

Gyerekkoromban a térképek bűvöletébe estem, szerettem volna megfejteni őket. Éreztem, hogy valami titkuk van, és ez a kíváncsiság azóta sem múlik. A térképek tanulmányozása nekem a mai napig majdnem szakrális élmény: a várost rejtjelek sokaságának látom, amik csak

A A várost rejtjelek sokaságának látom – interjú Meggyesi Tamással bejegyzés először Összkép-én jelent meg.