Mire van szükség a Balatonnál? Ki dönt a magyar tenger életét meghatározó kérdésekben? Milyen lesz a tónál az élet 15 év múlva? Friss kutatásunk eredményeit mutatjuk be, melyben a térség életének szervezői, polgármesterek, vállalkozók, kutatók és az Összkép olvasói mondták el, mit gondolnak a magyar tengerről.

Fotó: Flickr, Andreas H

Az Összkép friss kutatása a régió életének szervezőit, kulcsszereplőit kérdezte a Balaton jelenéről és jövőjéről. Polgármesterek, vállalkozók, borászok, kutatók mondták el, mit gondolnak a magyar tengerről:

• Mikor volt a Balaton aranykora?
• Miben más ma a Balaton mint 10 éve?
• Milyennek szeretnék látni a Balatont 15 év múlva?
• Mi az a

A Friss eredmények – hogyan látják a Balaton jövőjét a régió életének legfontosabb szereplői? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Balaton története hat nagy szakaszra osztható. Ezeket áttekintve egyértelműen látszik, hogy régóta nagy kérdés, kié legyen a Balaton: a tömegeké, az elité vagy az ott lakóké.

Az egykori vadregényes tóparti táj helyett ma a nyaralóvendégek igényeihez igazodó, megszelídített Balaton-part néz vissza ránk. A tóhoz érkező vendégek kiszolgálása, a szokásaikhoz való alkalmazkodás az elmúlt évszázadokban fokozatosan alakította a balatoni települések kultúráját és természeti környezetét. A történet nem az NDK-s turisták megjelenésével kezdődött. A 19. század második harmadától beszélhetünk klasszikus balatoni fürdőkultúráról, az idegenforgalom kezdete azonban korábbra, a reformkor idejére tehető.

Balatoni pillanatkép a Palma Gumigyár reklámfotóján 1969-ben. Fotó: Fortepan

1822-1861

A Mikor kié volt a Balaton? A magyar tenger történetének hat fő szakasza bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A települések pár éve elkezdték összeírni a helyi értékeket. Házak, tájak, fák, emlékek kerülnek a listákra. Mire jók az értéktárak? Hogyan készülnek? Hogyan fogadják mindezt a lakók, akik utcájában fényképeznek? Pető Piroska környezetmérnökkel, a Balaton-felvidék egyedi tájértékeinek kutatójával, gyűjtőjével beszélgettünk.

Apró présház töri meg az egymáshoz simuló szőlőtőkék sorait. Évszázados kőhíd ível át a kispatakon. Méltóságteljes mandulafasor szegélyezi a falusi temetőhöz vezető utat. Akármerre nézünk, mindenhol értékeket találunk.

A Tapolcai-medence pirosba öltözött. Fotó: Pető Piroska

Egy település, táj vagy megye értékeit rendezi leltárba az értéktár, a 2012-es hungarikum törvény óta készülnek ilyen összeírások. Az adott közösség dönti el, hogy számára

A Miért jó, ha leltárba veszik a szőlőhegyi kilátást, a régi présházakat és a fenyőfasort? Települési értéktárak nyomában a Balaton-felvidéken bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Jókai Mór egykori balatonfüredi nyaralója elárulja mennyi tudásvágy, feszültség mozgatta az aranyember íróját, hogyan is éltek a ma már kedélyes békeidőnek gondolt XIX. században.  Jókai öröksége nyomába szegődtünk, hogy feltárjuk az író kevésbé ismert oldalát.

Nem nehéz elképzelni, miként varázsolta el Balatonfüred Jókai Mórt, elég sietség nélkül sétálni egyet a parton, elidőzni egy vízre néző padon. A platánfák alatt összemosódó beszélgetések hangjai úsznak, napsütés táncol a tótükrön, miközben népes verébcsaládok gyűjtögetik a vadkacsáknak elszórt morzsákat. Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza 1857-től rendszeresen nyaraltak Füreden, tíz évvel később már saját villájukban. A nyaraló ma Jókai Emlékházként működik, ahol a házaspár

A Jókai nem csak színesen írt, úgy is élt – Hogyan nyaralt egy híresség 150 éve a Balatonon? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Összkép magazin a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit KFT-vel együttműködve közös kutatást indít. Ennek keretében közös gondolkodásra hívjuk olvasóinkat.

Egy rövid kérdőív kitöltésére kérünk, mely a Balaton jelenének és jövőjének meghatározó kérdéseit járja körbe: milyen lehetséges jövőképek rajzolódnak ki, mire van szükség a tónál, miben más, mint 15 éve.

Fotó: pixabay

Az Összkép Magazin idén harmadik alkalommal készít cikksorozatot a Balaton társadalmi gazdasági hátteréről, kulturális életéről. Idei írásainkban szeretnénk a Balaton életét komolyabb időhorizonton elemezni: feltárni, mikor volt a térség aranykora, hogyan látják a környék életének kulcsszereplői a magyar tenger jövőjét.

Kérjük, segíts válaszaiddal, segíts, hogy teljes

A Közös gondolkodásra hívunk: kérdőív a Balaton jelenéről és jövőjéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Balaton köszöni szépen, jól van. Van elég víz, ami kellően tiszta és megfelelően meleg. A fokozódó turizmus és a természetes élővilág közötti érdekellentét azonban évről-évre kiélezettebbé válik.  Dr. Pálffy Károllyal, a Balaton vizét, élővilágát kutató MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Hidrobotanikai Osztály tudományos munkatársával beszélgettünk algákról, a víz minőségéről, nádasokról és halakról.

A Balaton vizének minősége állandó kérdés, főleg a nyári szezon kezdetén. Mit lehet tudni a tó vizéről?

Az algák összetétele és mennyisége a legfontosabb kérdés, mert azok az elsődleges kórokozó-termelők. Manapság e tekintetben csak jót lehet mondani a tóról, ez azonban nem mindig volt így. A nyolcvanas

A „Rövidesen el kell dönteni, hogy mit akarunk a Balatontól: úszómedencét vagy természetes élővilágot” – interjú dr. Pálffy Károllyal, a Balatoni Limnológiai Intézet kutatójával bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Művészettel nem csak kiállítótermek falai között találkozhatunk, olyan váratlan helyeken is felbukkanhat, mint egy vasúti átjáró. Balatonalmádiban öt éve állítanak ki a városhoz kötődő művészek a VasútARTjáróban.

A strandot és Almádi főterét összekötő aluljáró korábban elhanyagolt része volt a városnak. Vonzotta a rongálókat, a nagy falfelületeket a falfirkászok használták festővászonként. Agg Z. Tamás, a város gondnoka szerette volna megváltoztatni az áldatlan állapotokat. A falakban lehetőséget látott: közös ötletelésre hívta az almádi művészeket, amire Jáger István grafikus előállt a kiállítótér gondolatával. Ő és a szintén grafikus Fábián László vállalták a művészeti vezetők szerepét az évente kétszer megrendezett kiállításra. Nyáron képzőművészek munkái,

A Hozzáférhető művészet – a balatonalmádi VasútARTjáró mindenki előtt nyitva áll bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogy lett hekk a csacsihalból? Hogyan kerül a ponty a kiflibe? Miből készül a Bazalt-burger? Kalas Györgyi gasztronómiai újságíróval, a nemrég megjelent Magyar tengeri gasztrokönyv szerzőjével beszélgettünk a balatoni büféforradalomról, a helyi alapanyagok felfedezésének fontosságáról. A Balaton most újabb aranykorát éli, de vigyázni kell, hogy a nagy megújulás közepette nehogy elvesszen a lényeg.

A könyved legelején leszögezed, hogy szerinted kétféle ember létezik: az egyik már imádja a Balatont, a másik még nem, de hamarosan fogja. Honnan ered a Te Balaton-szerelmed?

Az enyém viszonylag érdekes történet, mert kb. tíz évvel ezelőttig semmilyen balatoni kötődésem nem volt. Ma már elképzelhetetlen számomra, hogy

A A Balaton új aranykorát éljük – interjú Kalas Györgyi gasztronómiai újságíróval bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Káli-medence, Zánka és Nagyvázsony között bújik meg a Nivegy-völgy, ahol nem turistából, hanem gyerekből van sok. A völgy életéről beszélgettünk Kiss Csaba borásszal, Szentantalfa polgármesterével és Nemes Gusztáv közgazdásszal, a Nivegy-ház vezetőjével.

A „Balaton és környéke” térképek kellős közepén, Zánka és Nagyvázsony között található öt kis falu, Tagyon, Szentantalfa, Szentjakabfa, Óbudavár és Balatoncsicsó. Ez az öt falu alkotja a Nivegy-völgyet. Mit lehet tudni a völgyről?

Kiss Csaba: A Nivegy-völgy már az Árpád-korban is lakott volt, királyi farkasvadászok laktak a környéken, akik olyan előjogokkal rendelkeztek, hogy nem kellett adót fizetniük. A török-időkben a kettős adóztatás és az átportyázó törökök miatt

A Nivegy-völgy: öt élettel teli falu a Balaton-felvidéken bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Összkép új cikke a három legaktuálisabb balatoni ügynek járt utána. Kiderül, hogy mi a helyzet a téli nyitvatartással, a balatoni halászattal és a beépítés fenyegette szőlőshegyekkel.

Van, aki azzal próbálja elűzni a hosszúra nyúlt téli szürkeséget, hogy a nyári szabadságot tervezgeti.  Van, aki megmakacsolja magát és az épphogy plusz fokokban is tavasziasan, rövidnadrágban és pólóban jár – merthogy hivatalosan már tavasz van. S bizonyára olyan is akad, aki egy fotelban bekuckózva, könnyvel és forró teával használja ki az utolsó hűvös napokat.  Az Összkép a Balatonnál járva sürgeti a szép időt: tavaszcsalogató cikkünk három fontos balatoni kérdésre keres választ.  Hogyan

A Téli nyitvatartás, balatoni hal és veszélyben lévő szőlőshegyek – a Balatonnál nyár és nyár között sem áll meg az élet bejegyzés először Összkép-én jelent meg.