Az értelmiségi lét teret veszít az egész világon. Ez a folyamat a tudás iparrá szervezésével indult meg, a digitalizáció adott neki komoly lendületet. Mi lép a süllyedő Atlantisz helyére: az örvény, a néma tenger vagy új szigetek?

Nem csak magyar, hanem világjelenség, hogy az értelmiségiről általában már nem a szellemi élet csúcsain élő hősök jutnak az emberek eszébe. Inkább derengenek fel körülményes gondolkozású, kopott ruhás emberek, akik sok idegen szót használnak és gondterheltek.

A minőség és az alkotás érvényesülésének nehézségeiről szól az év egyik legnagyobb mozis kasszasikere, Az ördög Pradát visel 2. Az olvasás korának végéről szól az egyik legpatinásabb

A Kihal vagy csak átalakul az értelmiség? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A helyi élelmiszerektől és közélettől, az infláción és az egyetemi puskázáson át a korrupcióig színes a paletta, a tudósok, elemzők legfrissebb munkáit összegző Hazai Horizonton. A 2026 márciusi magyar társadalomtudományos eredményeket tekintjük át. Azokat, amely terepmunkára, adatgyűjtésre- és elemzésre építve segítenek, hogy alaposabban megértsük, hogyan is él, működik az ország.

Márciusban 39 munka tűnt fel a Horizontunkon áttekintve a magyar társadalomtudomány közleményeiben és műhelyeinek honlapjain megjelent publikációkat és a gazdasági, társadalmi elemző cégek és intézetek nyilvános tanulmányait.

Lássuk a legérdekesebb írások témáit és a márciusi Horizont fő jellemzőit!

Hazai Horizont TOP10 – 2026 márciusának tíz legérdekesebb eredménye a

A A magyar kutató, elemző világ legérdekesebb kutatási eredményei 2026 márciusából – Hazai Horizont Top10 bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Holnap választások lesznek, a 2026-os kampány időszaka szomorú képet fest Magyarországról. Nincs igény a valóságra, nincs igény a másik igazságának megértésére a közügyekben. Mit tehetünk, hogy ne így legyen?

Megszokhatnád végre, minden választás ilyen. – mondja az emlékezetünk. Erről szólt már a választások háborús logikáját elemző Összkép cikk 2018-ban is. Talán elég is lenne az akkori szöveget újra megjelentetni – a Kárpát-medencében a helyzet változatlan, gyengék a politikát kordában tartani hivatott erők. A politikai harcot nem csillapítják sem a gazdasági szereplők, sem a civilek, sem a média.

2022-be a COVID-on túljutva még lehetett bízni abban, hogy a sárdobálós kampány csak

A A politika durvasága és a szellemi elkényelmesedés bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A globalizáció évtizedeit a szuverenitás kora válthatja fel világ vezető think tankjeinek elemzései szerint. A nagy kérdés az, hogy a mindennapjainkat átalakító radikális változás előtt állunk, vagy csupán a globalizáció újraszabásáról van szó.

A globalizáció évtizedei után a bizalom megrendült, a kockázatok csökkentése került előtérbe. Az elemzések szerint az intenzív globális kapcsolódások többé nem a jólétet növelő előnyt, hanem veszélyeket hordozó függőséget jelentenek. Az államok stratégiái mindenütt az önállóságra és a kapacitások hazai kiépítésére fókuszálnak. Visszatért a „nemzet az első” politika, erősödik a protekcionizmus. A technológia is szuverenitási kérdéssé vált: a nagyhatalmak a technológiák hozzáférésének és használatának szigorú szabályozásával kötik

A Az új világrend játékszabályai kezdenek kirajzolódni bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Érdemes azon is gondolkozni, miért és hogyan lehet jobb a világ. Írásunk a 2022-es választások előtti napokban tekinti át, mi az a hét folyamat, ami világszinten, mi az a hét folyamat, ami Magyarországon teheti jobbá az életünket.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A szomorú rész

Járvány, háború, világszintű eladósodás, infláció, növekvő társadalmi feszültségek, a világgazdaság túlfinomult erezetének elpattanása, pozíciót és irányt vesztő nyugati világ. Befelé megyünk a viharba.

Miközben ingatag lett a lábunk alatt a talaj, a jövő lehetőségei a Veszélyesek és a Hazugok Tolvajok rémisztő plakátarcaiként tűnnek fel előttünk. A pokol különböző bugyrait kínálja

A Mi ad okot a reményre? – Gondolatok a 2022-es választások elé bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A klímaváltozás és a környezeti kérdések megelőzték a koronavírus járvánnyal kapcsolatos aggodalmakat – legalábbis az idén tavasszal megjelent, Európa Jövője című speciális eurobarométer felmérés alapján.

2020. őszén, a második hullám idején az Európai Unió minden tagállamából származó embereknek tették fel a kérdést: Ön szerint mi lesz az EU legnagyobb jövőbeli kihívása? A válaszadók legfeljebb hármat választhattak a felsorolt lehetőségek közül, és az eredmény egészen meglepő lett: az uniós polgárok 45 százaléka a klímaváltozást és a környezetvédelmi problémákat gondolja a legégetőbb kérdésnek, majd a terrorizmust, míg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó egészéggel kapcsolatos kockázatok kategória a harmadik helyre szorult.

A

A Munkanélküliség vagy klímakatasztrófa? Európa jövőképei az eurobarométer felmérés alapján bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Teli lett a világ aggodalommal. Ezt nem csak az internetes kommunikáció logikája gerjeszti, hanem az is, hogy a világot alakító változások leszámoltak azzal az illúzióval, hogy a Béke, a Biztonság, a Prosperitás egyértelmű adottság. Mivel töltsük ki az illúziók fájó hiányát?

Lassan hozzászokunk ahhoz, hogy mennyi dologtól félünk. Ezek egyik része régóta velünk él:  elvesztünk valakit, betegek leszünk, megszűnik a munkánk, kirabolnak minket…  A klasszikusok mellett vannak kortárs félelmeink, amelyek körül a közélet forog. Világnézet, ízlés és érdeklődés kérdése, ki melyiktől tart legjobban.

Sokan mondják, hogy többet aggódunk, mint régen volt szokás. Életünk rész lett az óvatosság: a legkisebb bajjal

A Nem is volt távirányítónk a világhoz bejegyzés először Összkép-én jelent meg.