Nemzetbiztonsági törekvések és technológiai érdekek. Ez a két erő formálja, rendezi blokkokba a világot – üzenik a vezető think tankek 2026. áprilisában.

Négy fő témára fókuszálnak a világ vezető agytrösztjeinek 2026. áprilisában: a világgazdaság átformálódására, az AI-versenyre, a fegyverkezésre és a demográfiára.

A 49 tanulmányt átböngészve egyértelmű, hogy ma már a biztonság az első számú szempont a prosperitás és a profit helyett. A világelsőségért folytatott verseny az embernél okosabb mesterséges intelligencia elkészítéséért (Artificial General Intelligence – AGI) folyik Kína és az USA között. Eközben a nyugati világ és Japán úgy érzi, nincs biztonságban, fegyverkezni kell.

Mielőtt belekezdünk a VilágVevő áprilisi

A Hogyan érvényesüljünk a szabályok nélküli világban? – áttekintés a világ vezető think tankjeinek áprilisi tanulmányairól bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A világ vezető think tankjeinek munkáiról szóló havi összegzésünk a szokásos áttekintés mellett első alakalommal a tíz legfontosabb elemzés listájával bővül. A nagy és közepes hatalmak mind erőt gyűjtenek, érdekeik sikeresebb érvényesítésére törekszenek. A húrok Hormuznál már el is pattantak. A háttérben már épülni látszik egy új rend a káoszban, közben a mesterséges intelligencia megállíthatatlanul tör előre.

Gyorsulnak és erősödnek az örvények a Földön. A 18 vezető globális think tank 2026. márciusi anyagai – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a feszültség növekedését jelzik. A következő témák állnak a fókuszban: a világszintű szereplők erősödő akaratérvényesítése, a kisebb hatalmak autonómiakeresése, a fegyverkezés,

A Pattanásig feszül a húr – A világ örvényei és perspektívái a vezető elemző műhelyek szerint bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Demográfia, energia, a tradíciókhoz való viszony, a Kína és USA közötti helykeresés. Ezek Japán kulcstémái négy meghatározó japán agytröszt angolul elérhető 2023-as kutatásai alapján. Persze ez a tükör erősen torzít: nem Japánt, hanem Japán egy, az angolul beszélő világ számára összerakott képét mutatja.

A japán think tankek elemzései demográfiai, intézményi, nemzetközi és energetikai kérdésekre fókuszálnak.  Keresik az ország helyét és feladatát a fogyatkozó népesség, az évtizedek óta akadozó növekedés, Kína erősödése és az energiapolitika felértékelődése közepette.

Öregedő társadalom

Japánban az idősek száma nő, a fertilitási ráta alacsony (1,3 – átlagosan ennyi gyermeke születik egy japán nőnek). A jelenleg 126

A Japán új helyét keresi a világban – áttekintés a szigetország négy meghatározó agytörsztjének kutatásairól bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

2011. március 11-én a japán Tohoku régiót földrengés sújtotta, ezt hatalmas szökőár követte. Becslések szerint 20 ezer ember halt meg vagy tűnt el, főképp a tengerparti területeken. Másnap a természeti csapások következtében Japán legnagyobb nukleáris balesete során leolvadt a fukusimai atomerőmű három reaktora, 100 ezer embert kellett evakuálni.

Az élet újraindításának egyik eleme volt a fukusimai egyetem és az OECD projektje. Ennek az volt a célja, hogy segítsenek a középiskolás korú gyerekeknek feldolgozni a katasztrófát, bevonják őket a régió jövőjének kidolgozásába. Az OECD Tohoku Iskola arra jött létre, hogy a tanárok és a diákok együtt találják ki és szervezzenek meg

A Nem újra, hanem újjáépíteni – a fukusimai katasztrófa hatása a japán oktatási rendszerre bejegyzés először Összkép-én jelent meg.