Ha zenészekre gondolunk, először bizonyára a legnagyobb sztárok jutnak eszünkbe. Többségük azonban nem fesztiválok, sportcsarnokok nagyszínpadjain szokott játszani. A zenélés általában nem biztosít elég jövedelmet a megélhetéshez, különösen más, civil állásokkal összehasonlítva. A zenészek ennek ellenére sem választanának mást: a zene számukra egyszerre kikapcsolódás és küldetés, feltöltődés és hivatás.

A ProArt Zeneipari Jelentéséhez készült kérdőívet több mint 1000 zeneszerző, szövegíró, hangszeres zenész és énekes töltötte ki 2017 őszén – ennek fő eredményeit foglaljuk össze.

Zenei pálya és civil élet

A zenészek viszonylag korán, kamaszként, illetve fiatal felnőttként kezdik a zenei pályát. Az első szárnypróbálgatások ideje az előadóknál átlag 16 éves,

A Zenélésből megélni keveseknek sikerül, a zenészek többsége mégsem választana mást bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Van egy skatulyákon kívüli zeneiskola Kőbányán, ahol tanárok és diákok, rockerek és jazz muzsikusok együtt zenélnek. Egy suli, ahol a felvételin senkit nem érdekel, ha a diák nem tud szolmizálni. Póka Egon, a Kőbányai Zenei Stúdió igazgatója mesélt az Összképnek.

Amikor Póka Egonnal telefonon egyeztettem a találkozót, egy színesre festett, graffitikkel dekorált épületet képzeltem el, viccesen hivalkodó felirattal a bejárat fölött. Ehelyett megérkeztem egy csendes utcába, egy sárgára vakolt épülethez, udvarral, kőkerítéssel. Ha nem tudtam volna a címet, könnyedén elsétáltam volna mellette. Amikor aztán az épületbe belépve, az alagsorban ütemes dobszólót és egy basszusgitárt hallottam egészen közelről, a falakat pedig

A „Színpadon játszani csak színpadon játszva lehet megtanulni.” bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

2012-ben jártam először az Ördögkatlan Fesztiválon és rögtön az első perc meghatározó volt: Nagyharsányba érkezve Kiss Tibi (Quimby) sétált el mellettem, kezében festékkel. Egy üres parasztház szobájának falát festette tele. Csakúgy.  Az Ördögkatlan immár tizedik nyarára készül idén és még mindig ugyanaz a mezítlábas fesztivál, mint a kezdetekkor. Bérczes László, a Katlan fesztivál megálmodója és főszervezője mesélt az Összképnek.

Kapolcsról Villányba

A fesztivál születésének története szinte már legenda. Bérczes László a kezdetektől a Bárka Színházban dolgozott, és 2001-ben kapott először felkérést, hogy a Bárkásokkal a Művészetek Völgyében szervezzenek programot Pulán. „Én nem születtem zenésznek, vagy színésznek, engem az egész kultúra,

A Mezítlábas művészet bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogyan lesz a zenéből jövedelem, ki fizet kinek, kik a közvetítők? Még az avatottak számára sem könnyű a zeneipar pénzmozgásait átlátni. A zenész nem is a zeneszerzésből, lemezkészítésből él – a legtöbb bevétele a koncertekből származik. Mindeközben egyre több szereplő osztozik a zeneiparban keletkező jövedelemből. A cikkben elmondjuk, miért és hogyan.

Miből él a zenész?

A sztereotípiák és városi legendák nem kímélik a művészek anyagi helyzetét. A költő ugyebár mindig az éhenhalás szélén áll, papír híján szalvétára írja verseit. A festő gazdag megrendelőkön csüngő egyszerhopp-máskorkopp életet él. A zenész meg természetesen dúskál a pénzben, a nőkben és különben is VIP,

A Zene és pénz bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Kodály-módszert 2016 decemberében az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökségek listájára a legjobb megőrzési gyakorlatok közé. A magyar zeneoktatásról manapság mégis keveset beszélünk. Pedig, ahogy korábbi cikkünkből kiderült, lelkes és rendszeres zenefogyasztók vagyunk, ráadásul szívesen részt is veszünk benne, legyen szó éneklésről vagy hangszeres zenélésről. Hogyan tanulunk ma zenét Magyarországon?

Dó – ré – mi

A zene életünkben betöltött szerepét sokban meghatározza a zenei nevelés, és ennek intézményesített keretei, azaz a zeneoktatás színterei.  Magyarországon alapvetően három színen zajlik zeneoktatás: a zeneiskolákban, magántanároknál és a közoktatásban.

A hazai zeneoktatásban komoly szerepet játszanak a zeneiskolák. A diákok itt sajátítják el

A Szélmalomharc és diadalmenet: zeneoktatás Magyarországon bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A zeneipar világában szakemberek ezrei dolgoznak a zenészek és előadók mellett, azért, hogy a közönséghez nap, mint nap eljusson a zene. Menedzserek, producerek, roadok és bookerek. Sok múlik rajtuk.

Ha a zeneipar szereplőiről beszélünk, mindannyian azokra gondolunk elsősorban, akiket a koncerteken látunk, akiknek a hangját a rádióból halljuk. Holott a zenészek mellett sokan a háttérben dolgoznak azért, hogy a fellépés zökkenőmentes, a hangfelvétel tökéletes, a turné pedig sikeres legyen. A 2016-os ProArt Zeneipari Jelentéshez készült kutatások során a csendes társakkal is találkoztunk. Kik vesznek részt a zeneipari gépezetben a szerzőkön és az előadókon kívül? Hány szerepben lehet egyszerre helytállni, ha

A Csendes társak a zeneiparban, avagy mi dől el a színfalak mögött? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az idei Zeneipari Jelentéshez reprezentatív lakossági felmérés készült a zenefogyasztási szokásokról. Kiderült, hogy szeretünk koncertre járni, a Youtube népszerűsége lassan megelőzi a rádióét, és hogy mi magunk is örömmel zenélünk. Ezekről és egyéb eredményekről szól mostani cikkünk.

Mindennapi zenénk

Liszt, Csárdáskirálynő, Szomorú vasárnap, Bartók, Kodály, táncház, Sziget. Budapesten több szimfonikus zenekar van, mint Londonban. A gazdag zenei örökség ellenére hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a zene mennyire fontos szerepet tölt be a mindennapjainkban. Pedig, ha sokan járunk koncertre és sok zenét hallgatunk, annak közösségteremtő ereje van. Ha sokat éneklünk és zenélünk, az élővé teszi a magyar zenét és a magyar

A A zene tényleg kell – Új adatok arról, hogyan hallgatunk zenét bejegyzés először Összkép-én jelent meg.