Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos). Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?

A bérek vásárlóereje

Egy drágább környéken ugyanaz a jövedelem kevesebbet ér. A vásárlóerő-paritáson számított jövedelem az árszínvonal különbségének kiszűrésével

A Alulfizetve – miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A magyar államháztartás egyenlege évek óta javuló folyamatokat mutat, jelenleg fél százalékkal drágább a magyar államadósság finanszírozása mint a németé. Ez a mai generációk életében eddig nem látott gazdaságtörténeti jelentőségű állapot.

A magyar államháztartás egyenlege évek óta javuló folyamatokat mutat. Ennek eredményeként esik az országkockázatunk, újabb és újabb mélypontokra kerül az államadósságunk finanszírozásának elvárt hozamszintje. Egyre kisebb kamatot kell az országnak fizetnie az államadósságot finanszírozó kötvényekért, sőt az államadósságot finanszírozók által elvárt kamat egyre hosszabb idejű kölcsönök esetében csúszik be a 0 vagy az alatti elvárt hozamot mutató tartományba.

Az államadósság részeként kibocsátott magyar államkötvények után fizetendő kamat egyrészt azért

A Magyar költségvetés: véget ért a gúzsba kötve táncolás bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

665 olyan iskola van Magyarországon, ahol a tanulók több mint fele rendszeresen nem éri el a nyolcadik osztály végére azt a szintet, ami a középiskola sikeres elvégzéséhez szükséges. Nehéz megemészteni, hogy több mint 100 ezer gyerek jár olyan helyre tanulni, ahonnan nem nagyon vezet út felfelé. Pedig a kétségbeesésen túl kell lépni. Egyrészt ez 10, 20 és 40 éve is így volt. Másrészt ahhoz, hogy változtatni lehessen, előbb meg kellene érteni, miért nem tudja teljesíteni az iskolák harmada, azt amit elvárnánk tőlük.

A szegény Magyarországról háromféleképp szoktunk beszélni. Vagy sehogy, vagy kétségbeesett felháborodással vagy érthetetlen bikkfanyelven. Az Összkép egy negyedik

A Ahonnan nem felfelé visz az út – az alulteljesítő iskolák világa bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Cikkünk tanárokkal, iskolaigazgatókkal és oktatási szakértőkkel folytatott beszélgetésekből áll össze. Arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor tudjuk érdemben javítani a magyar iskolák eredményeit, ha tudjuk, hogy milyen motivációk, félelmek mozgatják a tanárokat, a rendszer igazi motorjait. Az oktatási törvényben rögzített szabályok csak a működés kereteit jelölik ki, a gépezetet azonban a pedagógusok hozzák mozgásba, s töltik meg valódi tartalommal. Ők látják, hogy mi történik nap, mint nap a tantermekben. A tanári hivatásról, feladatokról, sikerekről és nehézségekről is ők tudnak a leghitelesebben beszélni.  A frontvonalban ők állnak.

A magyar pedagógustársadalomról eddig nemigen készült átfogó, feltáró kutatás. A tanárokról leginkább a

A Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Szaló Péter csúcstartó: 1990 óta ő volt a leghosszabb ideig állami vezető (helyettes államtitkári, államtitkári, szakállamtitkári) státuszban lévő vezető a magyar közigazgatásban. Hosszabb rövidebb ideig ő vezette a terület- és településfejlesztést, az építésügyet, majd a fejlesztéspolitikát. Az államapparátus elmúlt 25 évéről, a nulláról építkező területfejlesztésről és a közigazgatás ethoszáról beszélgettünk.

A mai magyar közigazgatásban Ön volt leghosszabb ideig vezető beosztásban. Mi a titka?

15 miniszterem volt az elmúlt negyedszázadban; formálisan 10, tartalmilag 7 kormány alatt dolgoztam összesen, ezek: az Antall és a Boros-kormány, a Horn-, első Orbán-kormány, Medgyessy, Gyurcsányból kettő, Bajnai és a második és harmadik Orbán kormány.

Én igazából

A „Hiszek a politikamentes közigazgatásban” – interjú Szaló Péterrel bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A városok fejlesztésének Európa szerte az egyik kiemelt témája a települések élhetőbbé, zöldebbé tétele. Arra, hogy ez milyen eszközökkel és módszerekkel történik, nincs egyértelmű válasz. Három város, Stockholm, Ljubljana és Miskolc példáján keresztül mutatjuk be, hogy mitől válhat „zölddé” egy város.

Az Európai Unióban 2010 óta minden évben megválasztják Európa Zöld Fővárosát, kitüntetve azokat a városokat, melyek a legtöbbet tettek azért, hogy fenntarthatóbbá tegyék működésüket és élhetőbb környezetet biztosítsanak lakóik számára. Az unió erősen urbanizált, a tagországok lakosainak több mint 80%-a városokban él, így a városok élhetőbbé és fenntarthatóbbá tétele különösen fontos kérdés, ami az uniós fejlesztéspolitikában is egyre nagyobb

A Ahány város, annyi szokás: mitől lesz zöld a zöldváros? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Gazdagabb lehetne az ország 2-3 ezer milliárd forinttal, ha versenyképességünk régóta ismert hiányosságait kezelni tudnánk. Változtatni nehezebb, mint elsőre gondolnánk. Hogyan kecmereghetünk ki a süppedős fotelból? Szepesi Balázs cikke a versenyképességről.

Régi és szilárd konszenzus van arról, mi a baj Magyarország versenyképességével és mi a teendő. Barta Márton és Balás Gábor 2012-es tanulmánya a hazai gazdaságpolitikai gondolkozás részletes vizsgálatával tárja fel, mennyire egységes a helyzet megítélése. Eszerint a fő problémák a következők:

• ad hoc, kiszámíthatatlan és átláthatatlanul alakuló gazdaságpolitika,
• túl magas adók és adminisztrációs terhek,
• rossz és gyakran változó szabályozás,
• alacsony foglalkoztatottság és nem hatékony munkaerőpiac,
• elterjedt feketegazdaság és rossz

A Versenyképesség: magától nem megy bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Jók-e a tanáraink, tanítóink vagy rosszak? Hogyan lesznek a jó tanárok? Hogyan mondhatjuk meg egy tanárról, hogy mennyire csinálja jól a dolgát? Ha megvan a válasz ezekre a kérdésekre, már könnyű csodát tenni a magyar iskolával.

A jó tanár az iskola sikerének alapja. Ha tudjuk milyen a jó tanár, és tudjuk kiket és hogyan lehet jó tanárrá tenni, akkor már csak el kell végezni a házi feladatot. Az a probléma, hogy a kérdésre nincs egyértelmű válasz.

Mikor együtt néztünk az égre – ♫

Mindenki emlékszik egy-két jó és rossz tanárra.  Ők voltak az első felnőttek, akiket a családon kívül

A Milyen a jó tanár? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A városok fejlesztésének egyik kiemelt témája a települések lakhatóbbá, zöldebbé tétele. Hogyan megy, hogyan mehetne ez Magyarországon? Dr. Kollányi László tájépítésszel, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.

Hogyan viszonyulunk a zöldfelülethez a hétköznapokban?

Ha le tudnánk fotózni a szemünkkel, hogy mi mindent látunk, a kép nagy része zöld lenne. A zöldfelületek – a fák a bokrok, gyepes területek – mindennapjaink szerves része, életterünk alapja. Azt a levegőt szívjuk, amit a növények állítanak elő. Azt fogyasztjuk, amit a zöld növények megtermelnek.

A zöldfelület mindenhol ott van, sokszor mégsem vesszük észre. Másra figyelünk: a közlekedésre, a személyes kapcsolatainkra,

A Zöldváros – hogyan köthetnek településeink szövetséget a természettel? Interjú Dr. Kollányi László tájépítésszel bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A szülők féltik a gyerekeik jövőjét és mindent megtesznek neveltetésükért – ez a magyar iskolák működésének egyik meghatározó ereje.

Mától újra vekkerre kelünk minden reggel, hogy becsengetés előtt beérjünk. Felgyorsulnak a napok a hetek, rutinszerűen visz minket az iskola ritmusa. Néha megtorpanunk, mert rossz a kölyök és nem tudjuk, mit csináljunk vele. Néha meg meglepődünk, mennyit nőtt, mi mindent tud, és fájdalmas büszkeséggel nézzük, ahogy egyre önállóbb lesz. Nagyobb helyet foglalnak el az életében a barátai, több idejét veszik el a kötelezettségei, többször zökkenti ki kényelmes életéből egy szabály vagy egy nehéz feladat. Az otthon helyett egyre inkább az iskola

A Mit várunk az iskolától? – A szülő csendes és eltökélt bejegyzés először Összkép-én jelent meg.