A nemzeti összterméket, az életszínvonalat és a vásárlóerőt tekintve Magyarország és Lengyelország hasonló cipőben jár a rendszerváltás után negyedszázaddal. A bejárt utak is hasonlóak, de a rendszerváltás folyamatában sok fontos különbség adódott. Az Összkép e heti cikke  ezeknek jár utána. Az apropó: a budapesti Danube Institute rendezvényén adott előadása után a lengyel gazdasági átalakulás ikonikus figurájával, Leszek Balcerowicz-csal beszélgethettünk.

A szovjet birodalom összeomlása páratlan történelmi pillanat volt, amely (persze nem előzmények nélkül) a politikai és gazdasági átalakuláson keresztül közép-európai emberek millióinak változtatta meg életét. Az átállás iránya messziről mindenhol hasonló, a politikai zsarnokságtól és a tervgazdaságtól a demokráciára és

A Zöldebb-e a szomszéd kertje? – A lengyel és magyar gazdasági rendszerváltás bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A rendszerváltás óta eltelt huszonöt év talán legszembetűnőbb változása a megvásárolható javak korábban sosem látott sokszínű bősége. A korábban különlegességként értékelt „nyugati” termékek mindennapjaink részévé váltak. A társadalmi különbségek bár jelentősen megnőttek, de átlagosan nagyobb jövedelmünkből több és többféle dolgot tudunk vásárolni. Káros élvezeti cikkekre kevesebbet – energiára, közlekedésre és kommunikációra többet költünk. Jobban eszünk, kevesebb kalóriát viszünk be. Az Összkép 25 éve című sorozatának befejező része arról szól: mit és hogyan fogyasztanak a magyarok.

Mire költjük a pénzünket?

1990-ben Nagy Ilona, egy átlagos magyar háztartás átlagos tagja egy hónapban akkori árakon 10 311 Ft-ot költött el. A pénz majd’

A Bőségben bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

 A rendszerváltás óriási és zömében pozitív változásokat hozott Magyarország lakáshelyzetében. A krónikus lakáshiány megszűnt, több lakásunk van, amelyek nagyobbak és kényelmesebbek, mint 1990-ben.

Miénk itt a tér ♫ – több és nagyobb lakásban élünk

A rendszerváltás után a lakások száma látványosan gyarapodott: 2011-re mintegy 300 ezerrel lett több lakás, mint 1990-ben. A növekedés különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük: ebben az időszakban folyamatosan csökkent, mintegy félmillió emberrel lett kevesebb Magyarország össznépessége.

Lakásaink alapterülete is nőtt, az egy szobára jutó emberek száma is csökkent. A rendszerváltáskor tapasztaltakhoz képest átlagosan kevesebb emberrel kell megosztanunk nem csak a lakásunkat, fürdőszobánkat, de a szobánkat

A Édesebb Otthon bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az elmúlt 25 évben egészségünk állapota sokat javult, soha nem éltünk olyan sokáig és olyan egészségesen, mint most. Azonban a hetvenes évek elején beleragadtunk egy olyan helyzetbe, amiből a rendszerváltással csak félig tudtunk kikecmeregni. Mai egészségi állapotunk annyival jobb a 25 évvel ezelőttinél, amennyivel rosszabb az osztrákokénál.

Megtört az átok

A születéskor várható életkor Magyarországon 2013-ben 75 év volt, ez majdnem hat évvel több, mint 1989-ben.

Forrás: Világbank

A várható életkor 25 év alatti nyolc százalékos növekedése olyan adomány, amiben nem kell irigykednünk sem a nálunk jóval gazdagabb Németországra és Ausztriára, sem a többi visegrádi országra.

Forrás: Világbank

A Félegészség bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

1990 és 1993 között a nemzeti jövedelem ötödével csökkent, a családok fogyasztása és a gazdasági termelés csak 2000-ben érte el újra a rendszerváltás előtti szintet. Miért volt ilyen nehéz az elején? Erről szól 25 éve című sorozatunk harmadik része.

Száll egy pofon a szélben – ♫

1990 és 1993 között az ország gazdasági teljesítménye 20 százalékkal csökkent. Ez a válság méretét tekintve két és félszer akkora volt, mint amekkorát 2008 után megéltünk. A rendszerváltástól nyugati életszínvonalat, lehetőséget váró ország az 1929-es nagy világgazdasági válságnál is nagyobb visszaeséssel lépett be az új korszakba.

Forrás: KSH

Negyedével esett az ipar és

A Váltófutás ólomsúllyal – miért voltak nehezek a rendszerváltás első évei? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Van-e munkád? Mennyit keresel? Fontos kérdések, mikor tudni akarjuk, hogyan alakul valaki sorsa. 25 éve Magyarországon jóval többen dolgoztak, a keresetek értéke pedig jelentősen emelkedett 1990 óta. Kevesebben dolgozunk, több pénzt viszünk haza. A vágyott nyugati életszínvonal azonban még messze van, régióbeli társaink fogyasztási lehetőségei pedig többet javultak, mint a mieink.

Az elveszett 1 millió munkahely nyomában

Magyarországon 2013-ban majdnem egy millióval kevesebb ember dolgozott, mint 1990-ben. 25 év alatt a foglalkoztatottak száma 20 százalékkal csökkent. A legdrámaibb események a rendszerváltás első éveiben történtek, 1990 és 1993 között évente 3-400 ezer ember veszítette el a munkáját. A foglalkoztatás folyamatos csökkenése

A Jobban keresünk-e, mint 25 éve? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarország 25 éve szabad ország. Mit hozott nekünk ez-a szabadság, mennyire tudtunk élni lehetőségeivel? Jobban élünk-e, mint 25 éve? Az Összkép erre a kérdésre keresi a választ 25 éve című sorozatában. Azt tekintjük át, hogyan változtak a keresetek, mire költhettük és költhetjük a pénzünket, egészségesebbek lettünk-e, hogyan változtak a lakáskörülményeink. Munka, megélhetés, egészség, lakás: mi lett jobb, mi lett rosszabb, mióta kiköltöztünk a legvidámabb barakkból?

Szabadság tér és Hegyeshalom

A magyar rendszerváltás szimbolikus napja volt 1989. március 15-e. 80-100 ezer ember gyűlt össze, hogy együtt ünnepeljen és demonstráljon egy szabad, demokratikus világért. Kevésbé emblematikus, de hasonlóan szimbolikus rendszerváltó nap volt

A Jobban élünk-e, mint 25 éve? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.