A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Cikksorozatunk eredményeit foglaljuk most össze: gazdaságunk kiemelkedően nyitott, ennek lehetőségeit azonban korlátozottan tudja kihasználni, kockázatait pedig csak részben tudja kezelni.

Az egy főre jutó reál GDP 2014-ben 4,00%-al növekedett Magyarországon, a KSH adatai szerint a 2015-ös évi növekedés 3,1%. Magas ez az érték? Alacsony? Mégis, hogyan határozzuk meg, hogy egy adott évi gazdasági növekedés milyen mértékben utalhat a gazdaság prosperitására? Nyilván a válasz attól függ, hogy mihez képest nézzük. Végül is,

A Nagy nyitottság, kevés újítás, bizonytalan növekedési potenciál – Ilyennek látszik a magyar gazdaság sok év és sok ország adatait vizsgálva bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának hetedik része azzal foglalkozik, mennyire innovatívak a magyar vállalatok.

Az egy főre jutó jövedelem növekedésének hosszú távú forrása a technológiai fejlődés, ami egyaránt magában foglalja új termékek, olcsóbb termelési eljárások kifejlesztését és a hatékonyabb vállalati működés megvalósítását. Teoretikus modelljeink és empirikus vizsgálataink mind ebbe az irányba mutatnak, még akkor is, ha utóbbit számos módszertani és adatértelmezési probléma nehezíti. A technológia fejlődése pedig a kutatás-fejlesztés illetve az innováció hatására

A Kik innoválnak? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarországon az egy főre jutó GDP az 1995 és 2014 közötti két évtized alatt évente átlagosan 1,97%-ot növekedett. Korábban láttuk, hogy ha ez a növekedés hosszú távon fennmarad, akkor a jövedelmi felzárkózás záloga lehet – évszázados horizonton gondolkodva. Mi volt ennek a növekedésnek a forrása? Mitől nőtt a gazdaság, a növekedés egyes forrásai milyen mértékben járultak hozzá ehhez a növekedéshez? Jelen írásunkban ezt a kérdést járjuk körbe.

A GDP akkor növekszik, ha nagyobb lesz a termelés során alkalmazott tényezők mennyisége, vagy ha azok felhasználása termelékenyebb lesz. A növekedés forrásainak vizsgálata során a GDP változását négy tényező: a tőke, a tudás,

A A hosszú távú növekedés tényezői bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának ötödik része azzal foglalkozik, hogyan is alakult a magyar gazdaság növekedése az elmúlt 140 évben.

Az egy főre jutó reál GDP 2014-ben 4,00%-al növekedett Magyarországon, a KSH adatai szerint a 2015-ös évi növekedés 3,1%. Magas ez az érték? Alacsony? Mégis, hogyan határozzuk meg, hogy egy adott évi gazdasági növekedés milyen mértékben utalhat a gazdaság prosperitására? Nyilván a válasz attól függ, hogy mihez képest nézzük. Például az Európai Unió

A Hosszú távú növekedés: mennyi az annyi? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának negyedik része azzal foglalkozik, mi lehet az állam szerepe a válságokkal összefüggésben? Röviden: a kevesebb néha több.

Minél nyitottabb egy gazdaság, annál mélyebben érintheti egy világgazdasági válság vagy bármely jelentősebb világgazdasági esemény. A magyar gazdaság rendkívül nyitott mind a kereskedelem mind a tőkeáramlás tekintetében, ahogy sorozatunk korábbi cikkeiben bemutattuk. Az ebből következő védetlenséget a válságok ellen meg is tapasztaltuk és tapasztaljuk folyamatosan. Ezért számunkra különösen érdekes az a

A A jövedelem ingadozása és a közösségi fogyasztás bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának harmadik része azzal foglalkozik, hogyan hat a válság és a fellendülés a háztartások fogyasztására. Röviden: a szegény embert az ág is húzza.

A 2008-as válság Magyarországot mélyen érintette, a GDP és a háztartás fogyasztása jelentős mértékben esett vissza. 2007 végéhez képest a GDP csökkenése két év alatt elérte a 6,3%-ot és csak 2014 végére érte el a válság előtti reálszintet. A háztartás fogyasztásának csökkenése azonban jóval tovább tartott, gyakorlatilag 2012

A A válság hatása a háztartások fogyasztására bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának második része azzal foglalkozik, mekkora a külföldi vállalatok szerepe a magyar gazdaságban, annak fejlődésében. Röviden: nagy teljesítmény, korlátozott fejlődés-stimuláló hatás.

A globalizáció címszó alatt a gazdasági újságírás naponta ontja a híreket a multinacionális vállalatok világából. A termelőtőke nemzetközi áramlása mára világszinten jelentős súlyú folyamattá nőtte ki magát, annyira, hogy sem a gazdaságpolitika, sem a döntéselőkészítést alátámasztó adatgyűjtési statisztikai rendszerek nem tudják ezt megkerülni. Mai írásunkban azt nézzük meg,

A Termelékeny multik, korlátozott hatással bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának első része azzal foglalkozik, mennyire nyitott a magyar gazdaság. Röviden: nagyon.

Magyarország kis, nyitott gazdaság. Ezzel a mondattal indítunk minden nemzetközi gazdaságtan kurzust, hiszen mi is indokolhatná jobban azt, hogy miért fontos a magyar gazdaság megértéséhez a nemzetközi kapcsolatokat hangsúlyosan kezelő módszereket használni. De mit is jelent az, hogy nyitott? És egyáltalán, mennyire nyitott?

Hosszú évtizedeken keresztül a gazdasági nyitottság alapvetően a külkereskedelemben jelentkezett, lévén hogy minden más

A Magyarország a világ egyik legnyitottabb országa bejegyzés először Összkép-én jelent meg.