Az erdő a városi ember számára a természet, a nyugalom szimbóluma, itt nő a fa, amiből az ágy és az asztal készül. Turisták menedéke, a romantikus alkatok és a szegény emberek fűtőanyagának forrása. Mindezt azonban alaposan felfogatja majd, ahogy egységes rendszerré állnak össze a világ felmelegedésének lassítása érdekében hozott intézkedések.

Erdeink évente 4,3 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ennyi kibocsátásért az európai szennyezési jog piacon 70 milliárd forintot kellene fizetni. Ez több, mint az erdőkitermelésből származó profitok és bérek összege. Még csak sejtéseink lehetnek, hogy fog ennek következtében az erdők világa átalakulni. Az azonban biztos azonban, hogy ez a picit

A A város újra maga alá gyűri az erdőt a klímavédelem érdekében bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A lakhatási költségek kritikussá váltak Budapesten. Mindez azért baj, mert a drága lakhatás a város jövőbeli fejlődéséhez szükséges fiatalabb generációt illetve a munkavállalási célból ide költözőket sújtja, így az életszínvonal-csökkenésen kívül versenyképességi problémát is okoz. Mivel a drágulást okozó tényezőkben nem várhatunk magától bekövetkező fordulatot, adminisztratív és adóztatáson keresztüli szabályozásra is szükség van az árak kordában tartásához – méghozzá gyorsan.

Miért baj, ha drága a lakhatás?

Általánosan megfigyelhető jelenség, hogy minél fejlettebb egy ország, annál magasabbak ott az ingatlan- és egyéb árak. Ennek oka, hogy az egyre termelékenyebb iparágakban dolgozó munkavállalók bérei emelkednek, ami a gazdaság többi részében – így

A Miért kellene, és hogyan lehetne olcsóbbá tenni a lakásokat és az albérleteket Budapesten? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.