Holnap választások lesznek, a 2026-os kampány időszaka szomorú képet fest Magyarországról. Nincs igény a valóságra, nincs igény a másik igazságának megértésére a közügyekben. Mit tehetünk, hogy ne így legyen?

Megszokhatnád végre, minden választás ilyen. – mondja az emlékezetünk. Erről szólt már a választások háborús logikáját elemző Összkép cikk 2018-ban is. Talán elég is lenne az akkori szöveget újra megjelentetni – a Kárpát-medencében a helyzet változatlan, gyengék a politikát kordában tartani hivatott erők. A politikai harcot nem csillapítják sem a gazdasági szereplők, sem a civilek, sem a média.

2022-be a COVID-on túljutva még lehetett bízni abban, hogy a sárdobálós kampány csak

A A politika durvasága és a szellemi elkényelmesedés bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A hazai társadalommal és gazdasággal foglalkozó tudományos és elemző munkák eredményeinek átfogó áttekintésére vállalkozik a Hazai Horizont.

Nagy, örökké termő fába vágjuk a fejszénket: új projektünk, a Hazai Horizont célja, hogy rendszeres áttekintést – összképet – adjunk az ország gazdaságát, társdalmát vizsgáló kutatói, elemzői munkák eredményeiről.

Az írás nyomtatható, pdf verzióban is letölthető. Kattints ide!

Célunk, hogy folyamatosan nyomon kövessük, milyen fontos és érdekes tudást kínálnak a nem szakavatott érdeklődők számára a hazai tudományos műhelyek, elemző központok, egyetemek, tudományos folyóiratok, illetve a Magyarországgal foglalkozó nemzetközi szerveztek és akadémiai publikációs felületek.

Tegyük láthatóvá, amink van

A mindennapi élet

A Hazai Horizont – mit fedeztek fel Magyarországról a társadalomtudósok és az elemzők 2026 januárjában és februárjában? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A világ vezető think tankjeinek elemzései 2026 februárjában is a geopolitikai feszültségekre és az átrendeződő viszonyokhoz való alkalmazkodásra fókuszáltak. Több elemzés foglalkozott azzal, milyen stratégáikra, intézményi változásokra van szükség egy kiszámíthatatlanabb, az erőre jobban építő és digitálisabb korban.

Katonai képességek fejlesztése, a technológiai és nyersanyag-alapú szuverenitás erősítése, a hazai erőforrások erőteljesebb kihasználása, a közpolitikák rugalmasabbá tétele – a 18 vezető kutatóintézet szerint ezek a legfontosabb ügyek 2026 februárjában. Egy tipikus hónap a bizonytalanság korában. Talán annyi a változás, hogy több az intézményi változásokat, új értelmezési és közpolitika szervezési kereteket kereső elemzés, mint korábban. A világ színpadának átrendezése még mindig tart,

A Egy tipikus hónap a bizonytalanság korában – Mit üzennek a vezető globális elemzőközpontok februári tanulmányai? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogyan lesznek tapasztalt szakemberek, ha a betanulók feladatait átveszi az AI? Feje tetejére állhat a munkaerőpiac.

A szellemi munkát végző pályakezdők már most érezhetik az AI hatását, öt éven belül pedig a kezdő pozíciók fele megszűnhet, állítják a Google DeepMind (Gemini) és az Anthropic (Claude) vezérigazgatói. Ez azért probléma – mutat rá egy amerikai vezető think Tank, a Brookings írása – mert a tipikus kezdő munkakörök megszüntetésével megszakítanánk a tudás- és tapasztalatátadás hagyományos menetét. Eddig ugyanis a tudásalapú szektorokban a pályakezdők feladata volt azoknak a rutinfeladatoknak az elvégzése, amelyeket egyre inkább átvesz az AI. Ebből szerezetek tapasztalatot és ezért cserébe

A Az AI kivágja a karrierlétra alsó fokait bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az AI forradalom dübörög, Európa ébredezik, Amerika az identitására fókuszál, a közösségi cselekvőképesség komoly korlátai mindenütt jelentősek (államadósság, a globális kormányzás intézményeinek problémái, a klímacélok megvalósíthatóságának nehézségei).

A vezető agytrösztök elemzői a világrengések menedzselésére fókuszáltak 2025 novemberében. A 18 think tank 35 novemberi tanulmányai öt témakört vizsgált: a nemzetközi viszonyokat, a gazdaság stabilitását és versenyképességét, a társadalmi kihívásokat, a digitalizáció szabályozását és a klímavédelem akadályait.

Az áttekintés bemutatása előtt két tanulmányt tekintünk át részletesebben. Az egyik a sarkvidékekért folyó versengésről szól, a másik azt elemzi, mi történhet, ha kidurran az AI-lufi.

Az írás nyomtatható pdf változata is letölthető. Kattints

A A fokozódás szelleme járja be a világot – Mit üzennek a vezető globális elemzőközpontok novemberi tanulmányai? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A magyar élelmiszeripar a változékony körülmények, az erős vevői nyomás és az ágaztara jellemző alacsony profitráta ellenére képes tartani a lépést a gazdaság egészével. Mi a titok? Hogyan tudnak ezek a cégek a nehéz körülmények ellenére fejlődni? Mélyinterjúk alapján tárul fel a kép, hogyan képesek kis lépésekkel, kitartóan előbbre jutni.

Az élelmiszeripar kemény világ. A profitráták alacsonyak, egyszerre erős a kereskedők hatalma és a verseny nyomása. Az eredmények nagyon érzékenyek a minőségre, a fogyasztók ízlésére és a mezőgazdaság időjárásból, állatjárványokból következő kockázatára.

Nagyot újítani nehéz, ez nem a startupperek terepe. Komoly marketing-munkával és speciális minőségi termékekkel lehet jól keresni, ehhez

A A magyar élelmiszeripar titkos sikerreceptje – Avagy hogyan képesek folytonos viharban fejlődni a vállalatok? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Összkép új kalandba kezd, kísérletként havi összefoglalót készítünk a világ vezető agytrösztjeinek munkáiból. Célunk, hogy áttekintsük a világ alakulásának fő trendjeit mélyebben elemző intézetek tematikáját, üzeneteit. Kiemeljük a legfontosabb gondolataikat, amelyek vagy új folyamatok megindulását jelenthetik, vagy értelmezési keretet adva kanonizálják a régóta formálódó jelenségeket.

A hírek megmutatják, mi történik, amikor a felszínt áttörik az életünket formáló folyamatok feszültségei. A társdalom, a gazdaság, a kultúra, a technológia alakulása azonban nem csak a drámai eseményeken keresztül figyelhetőek meg. Elemzők, kutatók serege írja le rendszeresen, mi, miért történik, mi várható a világban.

A világ vezető gondolkozóinak megfigyeléseit, gondolatait már

A Nem csak a hírek mutatják, ami fontos – Miről gondolkoztak a világ vezető agytrösztjei 2025 októberében? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A 21. század új világrendjében az állam szerepe felértékelődik. Védőpajzs és problémamegoldó szerepet várunk tőle, habár sokszor az állami túlszabályozás köti gúzsba a fejlődést. Milyen erők állnak a háttérben? Min múlik, hogy az állam képes lesz-e megfelelni a növekvő elvárásoknak?

Az állami szerepvállalás jelentőségét növeli több folyamat. Felértékelődik a biztonságpolitika, hatalmi kérdéssé válik a kereskedelem és a technológia. Erősödnek a társadalmi feszültségek, komolyabb kontrollt kíván a digitalizáció és az AI mindent átható előretörése. Másik oldalról a demokrácia sikerébe vetettt hitt csökken, a közbeszéd elszáll a buborékokban. A túlszabályozás miatti versenyképesség-csökkenés fenyegetése erősödik, az országhatárokat nem ismerő globális működésű digitális technológiák

A Az általunk ismert állam gyönkeresen át fog alakulni – Mi születik abból, hogy az elvásárok és a bizalmatlanság egyszerre nőnek? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Habár a vállalkozások számára komoly csapások sorát hozta a COVID-dal megnyíló bizonytalanság kora, a magyar gazdaságot azonban nem meggyengítik, hanem termelékenysége és minősége javítására sarkallják ezek a nehézségek. Az Eurostat és a KSH adatai és az MCC ‚Jelentés a magyar vállalkozásról – 2025’ című kutatásának eredményei egyaránt alátámasztják, hogy a kis és a közepes vállalkozások a gazdasági fejlődés lendületet adó motorjai Magyarországon.

Tévesen gondolják sokan, hogy a magyar vállalkozásokat megroppantották az elmúlt évek nehézségei. Nem igaz, hogy gazdasági teljesítményük gyenge, nem igaz, hogy technológilag elmaradottak, hogy fejlődésre képtelenek. Hiába ráncolódnak a homlokok duális gazdaságról, közepes jövedelmi csapdáról beszélve, hamis a

A Magyar vállalkozás: viharban, jó irányba bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A globalizáció évtizedeit a szuverenitás kora válthatja fel világ vezető think tankjeinek elemzései szerint. A nagy kérdés az, hogy a mindennapjainkat átalakító radikális változás előtt állunk, vagy csupán a globalizáció újraszabásáról van szó.

A globalizáció évtizedei után a bizalom megrendült, a kockázatok csökkentése került előtérbe. Az elemzések szerint az intenzív globális kapcsolódások többé nem a jólétet növelő előnyt, hanem veszélyeket hordozó függőséget jelentenek. Az államok stratégiái mindenütt az önállóságra és a kapacitások hazai kiépítésére fókuszálnak. Visszatért a „nemzet az első” politika, erősödik a protekcionizmus. A technológia is szuverenitási kérdéssé vált: a nagyhatalmak a technológiák hozzáférésének és használatának szigorú szabályozásával kötik

A Az új világrend játékszabályai kezdenek kirajzolódni bejegyzés először Összkép-én jelent meg.