A gyümölcstermesztők működését meghatározza a termékeiket felvásárló konzervgyárak, kereskedők által kialakított szigorú rend. Ebben az ágazatban a legerősebb a méretkülönbségből, az egyediség hiányából eredő kiszolgáltatottság, itt figyelhető meg legtisztábban a piaci erőviszonyok logikája. Mit tehet egy termesztő egy ilyen világban?

A Magyarországon megtermelt gyümölcs mennyisége 2000 és 2020 között 46 százalékkal csökkent. Egy erősen visszaszoruló ágazatról van szó, amit nem a lakossági fogyasztás magyaráz – 2010 és 2018 között az egy főre jutó gyümölcsfogasztás mennyisége 40 százalékkal nőtt. Akkor mi lehet a háttérben? Miért terem itthon egyre kevesebb körte, alma, barack, ha egyre több gyümölcsöt esznek az emberek?

A Egy kemény világ – a gyümölcstermesztők lehetőségei Magyarországon bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A mindent behálózó internet, a mesterséges intelligencia fenekestül forgatja fel, mi, hogyan kerül a konyhánkba. Mit kezdhet mindezzel egy cukrász, egy kereskedő vagy egy élelmiszeripari cég? Hogyan kerülhetnénk ki jól ebből a forgószélből?

A fogyasztó nem király már, hanem félisten

A telefonom majd minden nap megkérdezi, hogy mit kérek a szokásos tej, kifli, parizer és sajt mellé, és munkából hazafelé felkapom az összekészített csomagot. Persze hiányzik a bolt, ezért szombatonként az ember elmegy a termelői piacra, vagy egy gasztro fesztiválra, ahol meg is rendelheti az ott látott ételeket, vagy az azok összetevőit (és egy kis ajándékot) tartalmazó pakkot.

A fiam

A A robotok már a spájzban vannak – Mi lesz veletek, cukrászdák, közértek, hús- és tejüzemek? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.