Az Összkép 2020. októberi cikkében bemutatott adatok azt mutatták, hogy Magyarország gazdasága kiemelkedően jól teljesített az elmúlt egy évszázadban. A meglepő eredményekhez vezető adatokat azonban a világ vezető gazdaságtörténeti központja, a Maddison Project, frissítette, a magyar GDP történeti idősorát is újraszámolta. Korábbi cikkünk fő állítása, hogy a magyar gazdaság az átlagnál jobban erősödött 1920 óta, sajnos az új számok szerint már nem igaz. Hogyan fordulhat elő, hogy ennyire mást mutat ugyanannak az intézménynek két egymás utáni adatsora? Akkor mi is történt 1920 óta?

A Groningeni Egyetem Maddison projektje új módszertant használt a 2018-ban közölt adatbázisához, amely a világ országainak

A Még sincs magyar csoda – Megváltozott a gazdaságtörténet központi adatbázisának módszertana bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos). Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?

A bérek vásárlóereje

Egy drágább környéken ugyanaz a jövedelem kevesebbet ér. A vásárlóerő-paritáson számított jövedelem az árszínvonal különbségének kiszűrésével

A Alulfizetve – miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A magyar államháztartás egyenlege évek óta javuló folyamatokat mutat, jelenleg fél százalékkal drágább a magyar államadósság finanszírozása mint a németé. Ez a mai generációk életében eddig nem látott gazdaságtörténeti jelentőségű állapot.

A magyar államháztartás egyenlege évek óta javuló folyamatokat mutat. Ennek eredményeként esik az országkockázatunk, újabb és újabb mélypontokra kerül az államadósságunk finanszírozásának elvárt hozamszintje. Egyre kisebb kamatot kell az országnak fizetnie az államadósságot finanszírozó kötvényekért, sőt az államadósságot finanszírozók által elvárt kamat egyre hosszabb idejű kölcsönök esetében csúszik be a 0 vagy az alatti elvárt hozamot mutató tartományba.

Az államadósság részeként kibocsátott magyar államkötvények után fizetendő kamat egyrészt azért

A Magyar költségvetés: véget ért a gúzsba kötve táncolás bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Cikksorozatunk eredményeit foglaljuk most össze: gazdaságunk kiemelkedően nyitott, ennek lehetőségeit azonban korlátozottan tudja kihasználni, kockázatait pedig csak részben tudja kezelni.

Az egy főre jutó reál GDP 2014-ben 4,00%-al növekedett Magyarországon, a KSH adatai szerint a 2015-ös évi növekedés 3,1%. Magas ez az érték? Alacsony? Mégis, hogyan határozzuk meg, hogy egy adott évi gazdasági növekedés milyen mértékben utalhat a gazdaság prosperitására? Nyilván a válasz attól függ, hogy mihez képest nézzük. Végül is,

A Nagy nyitottság, kevés újítás, bizonytalan növekedési potenciál – Ilyennek látszik a magyar gazdaság sok év és sok ország adatait vizsgálva bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának hetedik része azzal foglalkozik, mennyire innovatívak a magyar vállalatok.

Az egy főre jutó jövedelem növekedésének hosszú távú forrása a technológiai fejlődés, ami egyaránt magában foglalja új termékek, olcsóbb termelési eljárások kifejlesztését és a hatékonyabb vállalati működés megvalósítását. Teoretikus modelljeink és empirikus vizsgálataink mind ebbe az irányba mutatnak, még akkor is, ha utóbbit számos módszertani és adatértelmezési probléma nehezíti. A technológia fejlődése pedig a kutatás-fejlesztés illetve az innováció hatására

A Kik innoválnak? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarországon az egy főre jutó GDP az 1995 és 2014 közötti két évtized alatt évente átlagosan 1,97%-ot növekedett. Korábban láttuk, hogy ha ez a növekedés hosszú távon fennmarad, akkor a jövedelmi felzárkózás záloga lehet – évszázados horizonton gondolkodva. Mi volt ennek a növekedésnek a forrása? Mitől nőtt a gazdaság, a növekedés egyes forrásai milyen mértékben járultak hozzá ehhez a növekedéshez? Jelen írásunkban ezt a kérdést járjuk körbe.

A GDP akkor növekszik, ha nagyobb lesz a termelés során alkalmazott tényezők mennyisége, vagy ha azok felhasználása termelékenyebb lesz. A növekedés forrásainak vizsgálata során a GDP változását négy tényező: a tőke, a tudás,

A A hosszú távú növekedés tényezői bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának ötödik része azzal foglalkozik, hogyan is alakult a magyar gazdaság növekedése az elmúlt 140 évben.

Az egy főre jutó reál GDP 2014-ben 4,00%-al növekedett Magyarországon, a KSH adatai szerint a 2015-ös évi növekedés 3,1%. Magas ez az érték? Alacsony? Mégis, hogyan határozzuk meg, hogy egy adott évi gazdasági növekedés milyen mértékben utalhat a gazdaság prosperitására? Nyilván a válasz attól függ, hogy mihez képest nézzük. Például az Európai Unió

A Hosszú távú növekedés: mennyi az annyi? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának negyedik része azzal foglalkozik, mi lehet az állam szerepe a válságokkal összefüggésben? Röviden: a kevesebb néha több.

Minél nyitottabb egy gazdaság, annál mélyebben érintheti egy világgazdasági válság vagy bármely jelentősebb világgazdasági esemény. A magyar gazdaság rendkívül nyitott mind a kereskedelem mind a tőkeáramlás tekintetében, ahogy sorozatunk korábbi cikkeiben bemutattuk. Az ebből következő védetlenséget a válságok ellen meg is tapasztaltuk és tapasztaljuk folyamatosan. Ezért számunkra különösen érdekes az a

A A jövedelem ingadozása és a közösségi fogyasztás bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának harmadik része azzal foglalkozik, hogyan hat a válság és a fellendülés a háztartások fogyasztására. Röviden: a szegény embert az ág is húzza.

A 2008-as válság Magyarországot mélyen érintette, a GDP és a háztartás fogyasztása jelentős mértékben esett vissza. 2007 végéhez képest a GDP csökkenése két év alatt elérte a 6,3%-ot és csak 2014 végére érte el a válság előtti reálszintet. A háztartás fogyasztásának csökkenése azonban jóval tovább tartott, gyakorlatilag 2012

A A válság hatása a háztartások fogyasztására bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Makroszemmel című sorozat azt vizsgálja, hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben. Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Major Klára sorozatának második része azzal foglalkozik, mekkora a külföldi vállalatok szerepe a magyar gazdaságban, annak fejlődésében. Röviden: nagy teljesítmény, korlátozott fejlődés-stimuláló hatás.

A globalizáció címszó alatt a gazdasági újságírás naponta ontja a híreket a multinacionális vállalatok világából. A termelőtőke nemzetközi áramlása mára világszinten jelentős súlyú folyamattá nőtte ki magát, annyira, hogy sem a gazdaságpolitika, sem a döntéselőkészítést alátámasztó adatgyűjtési statisztikai rendszerek nem tudják ezt megkerülni. Mai írásunkban azt nézzük meg,

A Termelékeny multik, korlátozott hatással bejegyzés először Összkép-én jelent meg.