Mit kell elhagynunk és mit kell megtartanunk a játék fogalmából, ha meg akarjuk alkotni a stratégia tudományát? Áttekintés a játékelmélet megszületéséhez vezető gondolatmenetről.

Korunk egyik legsikeresebb tudományos eszköze, a Neumann János és Oskar Morgenstern által megalkotott játékelmélet pont azt vette ki a játékból, amitől az élvezhető. Elméletükben nincs helye a játék közösségépítő erejének és örömének, a játékon belüli szabadságnak és kreativitásnak, az emberi tényezőből és a szerencse forgandóságából következő izgalomnak. Maradt a versengés, a szigorú szabályok és a matematikai precizitás. Erre volt szükségük, hogy megteremtsék a stratégia egzakt tudományát.

A cikk-sorozatunkban ismertetett második játékelmélet, Neumann János nevezetes játékelmélete mára a

A A játékelmélet születéséről – hogyan szorította Neumann János precíz keretek közé a legszabadabb emberi tevékenységet, a játékot? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A játékok a bennük megjelenő feszültségeket és konfliktusokat pusztítás nélkül oldják fel, a játékokban a manipulálás csak ismert és elfogadott szabályok kereteiben lehetséges, és, ami a legfontosabb, a játék, ameddig játék marad, nem fordulhat önmaga ellen.

Johan Huizinga szerint, aki játszik, önként, a játékért magáért, és minden további érdek nélkül játszik. A játék erre a célra elkülönített terepen zajlik, meghatározott időkeretben, és saját, gyakran mindenki által ismert és elfogadott szabályok által kialakított rendje van. A játékok közösségeket teremtenek, és csak belülről, játékosként lehet őket teljesen megérteni.

A játék egy sajátos lelki élménnyel (németül Spaβ, angolul fun) jár együtt,

A A játék az játék, és nem valami más? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A kultúra mibenlétét ősi formáiban érthetjük csak meg, az ősi kultúra pedig játékok formájában született meg.  A civilizációnak soha nem szabad elszakadnia játékos keretben folytatott kulturális tevékenységektől. Cikkünkben Johan Huizinga Homo ludens című könyvének gondolatmenetét elemezzük.

Mint előző cikkünkben láttuk, Homo ludens című könyvében Johan Huizinga a következőképpen jellemzi a játékokat:

1. Aki játszik, magától, szabadon játszik, és a játék önmagában értékes a számára;
2. Aki játszik, egy meghatározott időre kilép a „valódi életből”;
3. A játékok elkülönített terepen zajlanak, és meghatározott ideig tartanak;
4. A játékoknak saját, belső rendjük van, amelyet sok esetben szabályok teremtenek meg;
5. A játékosok csak azzal, hogy játszanak, már

A A játékok szelleme és a kultúra bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A mindennapi életben nincs szükségünk pontos és mindenki által elfogadott játék-fogalomra. Homo ludens című híres könyvében Johan Huizinga azonban azt állítja, hogy csak egy ilyen fogalom birtokában érthetjük meg az emberi civilizációt.

2019. április 

A játékok elméletével kapcsolatos első kérdés az, hogy vajon miért is lenne rá szükségünk?

Mindenki tudja, mit jelent az, hogy játék. A foci, a bridzs, a rulett, a sakk vagy a dominó mindenképpen játékok. Aki zongorázik, vagy egy színdarabot ad elő, arról azt mondjuk, hogy játszik. De játszik az is, aki hintázik, ugróiskolázik, vagy kavicsokat kacsáztat a folyóparton. De nem csak tevékenységek lehetnek játékok. Egy

A A játékok jellemzése bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A sztenderd játékelmélet jól ismert, határozott választ ad arra a kérdésre, hogy miért kell játékszerűnek tartanunk bizonyos társadalmi jelenségeket. Új sorozatunk nyitócikke olyan dilemmákat jár körül, amelyek ehhez az állásfoglaláshoz kapcsolódnak.

Akármerre nézünk, rendre játszmákat észlelünk, vagy legalábbis sok és sok fajta jelenséget vagyunk hajlamosak játszmáknak vagy játszmák epizódjainak tartani. Például olyankor, amikor valaki megjátssza a sértettet és a felháborodottat, valamelyes vagy akár számottevő előnyök reményében. Vannak olyan meredek döntések, amelyek esetében úgy ítéljük meg, hazardírozásról, a kockázat tudatos vállalásáról, vagy éppen, bár ez nem ugyanaz, kifejezetten a határok feszegetéséről van szó. De leginkább talán olyan szituációkat szoktunk játszmának tartani,

A Játékok, játszmák, játékelméletek bejegyzés először Összkép-én jelent meg.