Amikor a járványnak vége lesz, máshogy fogunk majd vásárolni, szórakozni, dolgozni, közlekedni. Hogyan fogja ez átalakítani városainkat? Hova költözünk majd szívesebben, miben változnak meg a települések?

A városok szervezését régóta a katasztrófákra adott válaszok alakítják. Tűzvészek, földrengések, járványok, viharok zúzták szét a korábbi működési rendjét. A tüzek hatására váltotta fel a kő (vagy a vas) a fát, a betegségek miatt épültek ki a víz- és szennyvízhálózatok. A Londonban egyre jobban terjedő kolera okait feltáró 1842-es jelentés hatására került a várostervezés fókuszába a higiénia. Egy szokatlanul nagy 1888-as hóvihar következtében indult el a New Yorki metró fejlesztése.

A katasztrófák után

A Koronavírus: Nyertes kisvárosok, vesztes városközpontok bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Káli-medence, Zánka és Nagyvázsony között bújik meg a Nivegy-völgy, ahol nem turistából, hanem gyerekből van sok. A völgy életéről beszélgettünk Kiss Csaba borásszal, Szentantalfa polgármesterével és Nemes Gusztáv közgazdásszal, a Nivegy-ház vezetőjével.

A „Balaton és környéke” térképek kellős közepén, Zánka és Nagyvázsony között található öt kis falu, Tagyon, Szentantalfa, Szentjakabfa, Óbudavár és Balatoncsicsó. Ez az öt falu alkotja a Nivegy-völgyet. Mit lehet tudni a völgyről?

Kiss Csaba: A Nivegy-völgy már az Árpád-korban is lakott volt, királyi farkasvadászok laktak a környéken, akik olyan előjogokkal rendelkeztek, hogy nem kellett adót fizetniük. A török-időkben a kettős adóztatás és az átportyázó törökök miatt

A Nivegy-völgy: öt élettel teli falu a Balaton-felvidéken bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az adatok szerint a magyar vidék egyáltalán nem sorvad úgy, mint általában gondoljuk – itt az ideje, hogy megpróbáljunk optimistábban gondolkozni a jövőjéről. Lehet, hogy vidéken nem fognak kevesebben élni és nem lesznek szegényebbek, mint ma. Cikkünk gondolatkísérlet arról, melyek lehetnek a vidék fő vonásai 15 év múlva egy pozitív forgatókönyv szerint.

A vidék, sokkal jobban van, mint hisszük

A vidékkel foglalkozók körében általános a borúlátás: A gazdaság és a munkahelyek még inkább a nagyvárosokba koncentrálódnak, folytatódik a munkavállalók elvándorlása, a falvak elöregedése. Azonban, ha ránézünk a számokra, nem teljesen ezt látjuk. Sőt!

2010 és 2016 között a falvakban

A Milyen lehet a magyar vidék 15 év múlva? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.