A magyar élelmiszeripar a változékony körülmények, az erős vevői nyomás és az ágaztara jellemző alacsony profitráta ellenére képes tartani a lépést a gazdaság egészével. Mi a titok? Hogyan tudnak ezek a cégek a nehéz körülmények ellenére fejlődni? Mélyinterjúk alapján tárul fel a kép, hogyan képesek kis lépésekkel, kitartóan előbbre jutni.

Az élelmiszeripar kemény világ. A profitráták alacsonyak, egyszerre erős a kereskedők hatalma és a verseny nyomása. Az eredmények nagyon érzékenyek a minőségre, a fogyasztók ízlésére és a mezőgazdaság időjárásból, állatjárványokból következő kockázatára.

Nagyot újítani nehéz, ez nem a startupperek terepe. Komoly marketing-munkával és speciális minőségi termékekkel lehet jól keresni, ehhez

A A magyar élelmiszeripar titkos sikerreceptje – Avagy hogyan képesek folytonos viharban fejlődni a vállalatok? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Habár a vállalkozások számára komoly csapások sorát hozta a COVID-dal megnyíló bizonytalanság kora, a magyar gazdaságot azonban nem meggyengítik, hanem termelékenysége és minősége javítására sarkallják ezek a nehézségek. Az Eurostat és a KSH adatai és az MCC ‚Jelentés a magyar vállalkozásról – 2025’ című kutatásának eredményei egyaránt alátámasztják, hogy a kis és a közepes vállalkozások a gazdasági fejlődés lendületet adó motorjai Magyarországon.

Tévesen gondolják sokan, hogy a magyar vállalkozásokat megroppantották az elmúlt évek nehézségei. Nem igaz, hogy gazdasági teljesítményük gyenge, nem igaz, hogy technológilag elmaradottak, hogy fejlődésre képtelenek. Hiába ráncolódnak a homlokok duális gazdaságról, közepes jövedelmi csapdáról beszélve, hamis a

A Magyar vállalkozás: viharban, jó irányba bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Feszült a viszony a világot jobbá tevő újítások két főszereplője, a tehetséggel érvényesülő mester és az emberi viszonyok alakításával sikert elérő vállalkozó között. Miért van ez így? Hogyan oldható fel a közöttük feszülő ellentét? A kérdés megoldása a hosszú távú prosperitás feltételeire világít rá.

A mester és a vállalkozó dilemmája arról szól, hogy az értékteremtés két formája között nehéz a béke. Pedig ezen sok múlik, a békés prosperitáshoz összhangra van szükség a tudás és szorgalom erényére támaszkodó mester, illetve helyzetfelismerés és szervezőképesség tehetségére építő vállalkozó között.
Megreked a fejlődésben egy olyan közösség, ahol mindenki kényelmesen és nyugodtan élhet, ha rendesen

A A mester és a vállalkozó dilemmája bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Közép-Európa országainak gazdasága akkor tud tovább erősödni, ha részben eltérő geopolitikai és gazdasági megközelítések mellett is minél több helyi vállalat építi ki működését a régió országaiban. Nemzeti piacaink viszonylag kicsik, ezért vállalkozóinak a közeli, a hasonló természetű és erejű országok jelenthetik a természetes továbblépést. A folyamat már beindult, de jó lenne benne szintet lépni.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

(Be)kapcsolódás ifjonti hévvel

Az elmúlt 35 évben a közép-európai újonc kapitalizmusok fantasztikusan gyorsan adaptálták a piacgazdasági működést.  Mind politikailag, mind a gazdasági átállás konkrét ritmusát és szerkezetét tekintve eltérő utakon jártunk – a keleti blokk nyugati szárnyából

A Közép-Európa a gazdasági konnektivitással teljesedhet ki bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kieślowski 1994-ben, Franciaországban bemutatott Három szín: fehér című filmje a rendszeráltás óta eltelt történelem értelmezéséhez nyújt olyan adalékokat, amelyeket három évtizede talán észre sem vettünk.

Egy lengyel férfit gyönyörű felesége az utcára teszi Párizsban, a férfi hazaszökik Varsóba. A szerelem és a düh energiájával veti magát a formálódó kapitalizmus káoszába. Meggazdagszik, Lengyelországba csalja a nőt, hogy visszahódítsa és megbüntesse.

A film nem öregedett meg. Egyrészt úgy mesél a szerelemről, a barátságról és az akaratról, hogy az ma is magával ragad. Másrészt a kilencvenes éveket nem csak a ruhák, városképek és autók idézik fel, a kor lényegét ragadja meg a film.

A Egy régi film friss üzente a rendszerváltás utáni világról – Kieślowski három: szín fehér bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A rendszerváltás óta, különösen a vírus előtti hét évben a magyar gazdaság gyorsabban fejlődött mind a világ átlagánál, mind a legfejlettebb országoknál. A koronavírussal azonban egy korszak lezárul, a következő időszak prosperitásának megalapozása új megközelítést igényel. Mi lehet a jövő sikertörténetének alapja?

Mióta Magyarország szabad és piacgazdaságként működik, gazdasági felzárkózása jelentős. Nincs turáni átok, hazánk 30 éve a világ leggyorsabban fejlődő ötödébe tartozik.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. Kattints ide!

A Trianon utáni Magyarország létrejötte óta a világ gyorsabban fejlődő országai között van, a leggazdagabb országokhoz az utóbbi 30 évben kezdtünk felzárkózni. Jelenleg – egy főre

A Megvannak az alapok – gondolatok a magyar gazdaság fejlődésének következő korszakáról bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A gyümölcstermesztők működését meghatározza a termékeiket felvásárló konzervgyárak, kereskedők által kialakított szigorú rend. Ebben az ágazatban a legerősebb a méretkülönbségből, az egyediség hiányából eredő kiszolgáltatottság, itt figyelhető meg legtisztábban a piaci erőviszonyok logikája. Mit tehet egy termesztő egy ilyen világban?

A Magyarországon megtermelt gyümölcs mennyisége 2000 és 2020 között 46 százalékkal csökkent. Egy erősen visszaszoruló ágazatról van szó, amit nem a lakossági fogyasztás magyaráz – 2010 és 2018 között az egy főre jutó gyümölcsfogasztás mennyisége 40 százalékkal nőtt. Akkor mi lehet a háttérben? Miért terem itthon egyre kevesebb körte, alma, barack, ha egyre több gyümölcsöt esznek az emberek?

A Egy kemény világ – a gyümölcstermesztők lehetőségei Magyarországon bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kétszer olyan gyorsan nőtt a magyar kis- és középvállalkozások termelékenysége, mit az EU-s átlag, 37 százalékkal magasabb volt a javulási ütem, mint a többi visegrádi országok átlaga 2010 és 2018 között. Hihetünk a számoknak? Mi lehet a háttérben? Mi köszönhető a sorsnak, és mi az, amiért a magyar gazdaság szereplői lehetnek büszkék erre az eredményre?

A vállalkozások termelékenységének változását részletesen bemutató cikkünk elkészülte után a téma jeles szakértőit kérdeztünk meg arról, szerintük mi van a számok mögött.

A szél volt jó vagy a kormányos?

A legtöbb szakértő egyetértett, hogy a gazdasági környezet alapvető változása és a

A Egy nehezen hihető titok nyomában – avagy mitől nőtt a magyar kis- és középvállalkozások termelékenysége gyorsabban, mint az uniós és a régiós átlag? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. Mi lehet a háttérben?

Szárnyra kaptak a magyar vállalkozások

Izgalmas táblázatok bújnak meg a EU Bizottságának vállalkozásokról szóló honlapján. Azt sugallják az adatok, hogy alapvetően át kell alakítanunk a magyar vállalkozásokról alkotott képünket. Kis- és középvállalkozásaink az elmúlt években szárnyra kaptak, fejlődésük ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Ezzel nagyrészt ledolgoztuk lemaradásunkat a visegrádi országokhoz képest. Csehország még előttünk van, Lengyelország pedig Szlovákiát hagyta le, nem minket. Az Uniós áltagtól

A Megtört az átok – A magyar vállalkozások ledolgozták lemaradásukat a régió többi országához képest bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A következő évtized korszakváltása arról szól, milyen minőségű lesz a magyar gazdaság. Min múlik a siker? Ki mit tehet azért, hogy vállalkozásainkat ne vágja földhöz a bérek emelkedése, a mindent átszövő informatika és a generációváltás? Tíz állítás egy most szakpolitikusként dolgozó elemzőtől.

Egy éve dolgozom kormánytisztviselőként. A vállalkozáspolitika alakítása lett a feladatom a korábbi elemző, javaslattevő szerep helyett. Ez az írás tíz állításban azt mutatja be, mivé sűrűsítette össze a korábbi évek kutatói, elemzői eredményeit a szakpolitikusi gyakorlat.

A cikk hosszabb, teljes verzióját itt találod.

Elemzőként mindig az érdekek, az intézmények fontosságát hangsúlyoztam. Most

A Tíz pontban a vállalkozáspolitika céljairól, körülményeiről és elveiről – Rövid változat bejegyzés először Összkép-én jelent meg.