A gazdasági elemzések lényegét foglalja össze vállalkozók számára új rovatunk, a Vállakozói Mozaik. Egybegyűjtjük és összefoglaljuk, a vezető elemző intézetek és tudományos műhelyeinek havi eredményeit azoknak, akik szeretnék egyszerre mélyen és egyben áttekinteni a gazdasági mozgásteret.

14 elemzést emelünk ki 2026 áprilisának információs folyamataiból, ezek a legfontosabb munkák, amelyek feltárják a magyar gazdaság aktuális folyamatait. A gazdasági adatok javulnak, érződik az optimizmus, azonban a globális folyamatok törékenysége miatt csalóka lehet a napfény. A lényeg azonban a részletekben rejlik – válogatott svédasztalt kínálunk azoknak, akiknek fontos, hogy megbízható forrásból tájékozódhassanak.

A Vállalkozói Mozaikkal az a célunk, hogy egy adott időszak tudományos

A Mindent összeszedtünk, amit egy vállalkozónak fontos az elemzők, tudósok áprilisi munkáiból – Indul új rovatunk, a Vállalkozói Mozaik bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Barabási Albert-László sikerről szóló könyve úgy alapozza meg a társadalomról való gondolkozásunk megújítását, ahogy az arany titkát ígérő alkimisták megalkották a fizikát és a kémiát.

A világról alkotott képünk alapos átgondolására késztet Barabási Albert-László legutóbbi könyve (A Képlet – A siker egyetemes törvényeiről). Elsősorban nem azért érdemes a könyvet elolvasni, hogy jobban megértsük, hogy mi is a siker. Ezt a célját persze maradéktalanul teljesíti a könyv, de ennél sokkal többet is tesz. Feltárja az emberi döntések korlátait, és megmutatja ennek következményeit. Új megvilágításba helyezi a közvélekedés kialakulásának folyamatát. Olyan társadalmi mechanizmusok tárulnak fel előttünk, amiket talán sejtettünk, de kimondani nem

A A társadalomról alkotott képünket alapjaiban alakítja át a hálózatelmélet – gondolatok Barabási Albert-László A Képlet című könyvéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Miért fontos a Nobel díj? Kik is azok, akik kapják? Hogyan lett egy robbanóanyag-gyáros végrendeletéből a világ egyik legfontosabb tudományos intézménye? Gondolatok a stockholmi Nobel Múzeum látogatása közben.

A Nobel díj szelleme Stockholmban, az óváros főterén, a királyi vár szomszédságában testesül meg egy kis múzeum formájában. Inkább szentély ez, mint múzeum. A kiállítás elférne egy iskolai tornateremben: egy terem a díjazottakról, egy terem Martin Luther Kingről, egy szoba a névadóról, moziterem, gyerekjátszó, büfé, bolt. Ennyi pont elég, hogy az embert megérintse a díj szelleme, megilletődjön, és picit máshogy kezdje nézni a világot. A hely bódító erejét akkor vettem észre igazán,

A Mi lenne, ha nem lenne Nobel díj? – Gondolatok a stockholmi Nobel Múzeum látogatása közben bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Teli lett a világ aggodalommal. Ezt nem csak az internetes kommunikáció logikája gerjeszti, hanem az is, hogy a világot alakító változások leszámoltak azzal az illúzióval, hogy a Béke, a Biztonság, a Prosperitás egyértelmű adottság. Mivel töltsük ki az illúziók fájó hiányát?

Lassan hozzászokunk ahhoz, hogy mennyi dologtól félünk. Ezek egyik része régóta velünk él:  elvesztünk valakit, betegek leszünk, megszűnik a munkánk, kirabolnak minket…  A klasszikusok mellett vannak kortárs félelmeink, amelyek körül a közélet forog. Világnézet, ízlés és érdeklődés kérdése, ki melyiktől tart legjobban.

Sokan mondják, hogy többet aggódunk, mint régen volt szokás. Életünk rész lett az óvatosság: a legkisebb bajjal

A Nem is volt távirányítónk a világhoz bejegyzés először Összkép-én jelent meg.