Mi magyarok mindig a pohár üres felét vesszük észre. Ha valamiben nem vagyunk az élen, kudarcként éljük meg. Mi lehet ennek az oka? Hogyan lehet hasznunkra ez az önmarcangoló hozáállás?

Kritikusan gondolkozunk a jelen apró cselekedeteiről és a múlt nagyívű folyamatairól egyaránt. Nem, vagy csak szomorú lemondással fogadjuk el a sors által évszázadok óta kínált kompromisszumot. Lelkünk többet érdemel, Magyarországon a Nobel díj, az olimpiai arany, a világszintű vagy európai (erős kompromisszummal regionális) vezető pozíció érdemel elismerést.

Sok káros következménye van a kiemelkedő eredmény iránti folyamatos vágynak, annak, hogy az elvárásokat a korlátokra való tekintet nélkül fogalmazzuk meg.

• Ez a

A A magyar nagyravágyás természetéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Gyorsan és egyszerűen arról, hogy miért nincsenek gyors és egyszerű magyarázatok.

Kérdőívek, esettanulmányok, demográfiai jelentések, attitűdkutatások – ezek jutnak elsőként eszünkbe, ha társadalomtudományos tanulmányokra gondolunk. Nem véletlen, hiszen a sajtóban megjelelő szociológiai irodalom túlnyomó részét ezek a száraz, adatközpontú munkák jelentik. Fontos és értékes a világ jelen állapotának pontos és számokba foglalt ismerete, ez azonban nem elegendő a jelen társadalmának megértéséhez. Hiába erős a korreláció, hiába magas a determinációs együttható, mintázatokat mutatnak csak, nem a miértre adnak választ.

Az egyszerűség kedvéért vegyük példának egyetlen ember történetét. Gondolatkísérletünk alanya legyen László, egy hatvanas, budapesti férfi, aki középszintű, szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. László

A A világot történetekből lehet megérteni – egy kis tudományfilozófia egyszerűen bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A német történelem egyik kultikus emléke a malborki vár – Lengyelország közepén. A gótikus épület az 1800-as évek eleje óta műemlék, azóta folyamatosan felújítják. Malbork története a történelemhez való hozzáállásról, a németek és a lengyelek viszonyáról szól.

A vár kápolnájából egy szűk átjárón keresztül a keskeny és meredek csigalépcsőhöz jutunk. Ez a tetőtérbe vezet, ahol egy izgalmas kiállítás várja azokat, akiknek még nem volt elég a rengeteg terem és bástya. Az eldugott kiállításon a vár restaurációjának több mint kétszáz évét tekinthetjük itt át.

A XVIII. század végére a várakon már túllépett a haditechnika, a porosz hadsereg katonai raktárt alakított ki

A Látogatás Európa egyik legpatinásabb történelemgyárában – tanulságok egy lovagvár történetéből bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A malborki vár a német lovagrend központja volt. Nem csak a 700 éves hatalom dicsőségét, szervezettségét sugározza, hanem el is gondolkoztat. A lovagrend alapításakor jobban hasonlított egy nagyvállalatra, mint egy feudális államra, ereje pedig nem szűnt meg, sikerült minidig új formát találnia magának. Ez a vár Németország egyik bölcsője – a mai Lengyelország közepében.

Városrésznyi helyet foglal el a vörös téglákból épített vár a Nogat folyó partján. Van itt minden, amit egy kardos-kosztümös film alapján elvárunk: hat méter széles falak, óriási boltíves termek, díszes ablakok, borostyánfutta udvarok. Bástyák, várárkok, kapuk, titkos átjárók. Fiúknak fegyvertár kardokkal, lányoknak kincstár borostyánnal. Korabeli konyha,

A A rend nem vész el, csak átalakul – a legnagyobb európai lovagvár történetének tanulságai bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Gondolatok egy stockholmi utazás kapcsán arról, mit is irigyelhetünk a svédektől.

2019. júniusában a világ egyik legszebb arcát mutatja Svédország. Este fél tízkor a nap még előbújik a felhők közül, Stockholm teraszain elégedetten söröznek és – elsőre meglepődtem – pezsgőznek az emberek. Hatalmas szétterülő belváros, teli elégedett nyári élettel.

Nem csak a tóparti sziklafalról szép a svéd panoráma.

• Az átlagos jövedelem Euróban számolva négy és félszerese a magyarországinak; ha kiszűrjük az árkülönbségek hatását, egy átlagos svéd jövedelme 2,4-szer annyit ér, mint egy magyaré. (Eurostat – 2018).
• 82,5 év a várható életkor (hat és fél évvel hosszabb, mint nálunk),

A Mit tudnak a svédek, amit mi nem? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A gazdaságtörténet kutatása a legnagyobb hatású történelmi eseményeket is új megvilágításba helyezheti. Ezt bizonyítja C. Tóth Norbert tanulmánya, amely a Magyar Királyság 1522. évi költségvetésének rekonstruálásával bizonyítja: a mohácsi vereséget nem a gyenge kezű Jagelló királyok vagy a széthúzó magyar elit, hanem az Oszmán Birodalom hatalmas túlereje okozta.

1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában a Tomori Pál vezette magyar sereg teljes vereséget szenvedett az oszmán erőktől. II. Lajos király mellett a magyar főurak nagy része odaveszett, a törökök akadálytalanul folytathatták az utukat Buda irányába. Az ország központját 1541-ben foglalták el, az ország három részre szakadt, a háborús állapotok 150 évig

A A mohácsi vereségről – másképpen bejegyzés először Összkép-én jelent meg.