Közép-Európa országainak gazdasága akkor tud tovább erősödni, ha részben eltérő geopolitikai és gazdasági megközelítések mellett is minél több helyi vállalat építi ki működését a régió országaiban. Nemzeti piacaink viszonylag kicsik, ezért vállalkozóinak a közeli, a hasonló természetű és erejű országok jelenthetik a természetes továbblépést. A folyamat már beindult, de jó lenne benne szintet lépni.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

(Be)kapcsolódás ifjonti hévvel

Az elmúlt 35 évben a közép-európai újonc kapitalizmusok fantasztikusan gyorsan adaptálták a piacgazdasági működést.  Mind politikailag, mind a gazdasági átállás konkrét ritmusát és szerkezetét tekintve eltérő utakon jártunk – a keleti blokk nyugati szárnyából

A Közép-Európa a gazdasági konnektivitással teljesedhet ki bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kieślowski 1994-ben, Franciaországban bemutatott Három szín: fehér című filmje a rendszeráltás óta eltelt történelem értelmezéséhez nyújt olyan adalékokat, amelyeket három évtizede talán észre sem vettünk.

Egy lengyel férfit gyönyörű felesége az utcára teszi Párizsban, a férfi hazaszökik Varsóba. A szerelem és a düh energiájával veti magát a formálódó kapitalizmus káoszába. Meggazdagszik, Lengyelországba csalja a nőt, hogy visszahódítsa és megbüntesse.

A film nem öregedett meg. Egyrészt úgy mesél a szerelemről, a barátságról és az akaratról, hogy az ma is magával ragad. Másrészt a kilencvenes éveket nem csak a ruhák, városképek és autók idézik fel, a kor lényegét ragadja meg a film.

A Egy régi film friss üzente a rendszerváltás utáni világról – Kieślowski három: szín fehér bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

1992 májusában az irodalom érettségi feladatunk arról szólt, milyen „A számvetés mint lelki helyzet és versszervező elv néhány magyar költeményben”. 30 év elteltével jön az osztálytalálkozó, miközben egy az ország rendszerváltás utáni három évtizedét feltáró kutatáson dolgozom. Mindez új meglátásba helyezheti a közelmúlt tudományos vizsgálatát.

Az egymás utáni osztálytalálkozók csoportképein a fiúk hasa egyre nagyobb, a lányokon egyre kifinomultabb a smink. A tekintetekben halványabb a láng, kevesebb az ijedtség, több a szomorú vagy elégedett elfogadás. Egyébként Te semmit sem változtál! A régi barátok arca, kezük és lelkük mozgása a régi. Ugyanaz a mosoly, ugyanaz a stílus, ugyanaz a hülye poén.

A Az osztálytalálkozó mint lelki helyzet és kérdőívszervező elv egy magyar kutatásban bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A rendszerváltás óta, különösen a vírus előtti hét évben a magyar gazdaság gyorsabban fejlődött mind a világ átlagánál, mind a legfejlettebb országoknál. A koronavírussal azonban egy korszak lezárul, a következő időszak prosperitásának megalapozása új megközelítést igényel. Mi lehet a jövő sikertörténetének alapja?

Mióta Magyarország szabad és piacgazdaságként működik, gazdasági felzárkózása jelentős. Nincs turáni átok, hazánk 30 éve a világ leggyorsabban fejlődő ötödébe tartozik.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. Kattints ide!

A Trianon utáni Magyarország létrejötte óta a világ gyorsabban fejlődő országai között van, a leggazdagabb országokhoz az utóbbi 30 évben kezdtünk felzárkózni. Jelenleg – egy főre

A Megvannak az alapok – gondolatok a magyar gazdaság fejlődésének következő korszakáról bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Gyorsan és egyszerűen arról, hogy miért nincsenek gyors és egyszerű magyarázatok.

Kérdőívek, esettanulmányok, demográfiai jelentések, attitűdkutatások – ezek jutnak elsőként eszünkbe, ha társadalomtudományos tanulmányokra gondolunk. Nem véletlen, hiszen a sajtóban megjelelő szociológiai irodalom túlnyomó részét ezek a száraz, adatközpontú munkák jelentik. Fontos és értékes a világ jelen állapotának pontos és számokba foglalt ismerete, ez azonban nem elegendő a jelen társadalmának megértéséhez. Hiába erős a korreláció, hiába magas a determinációs együttható, mintázatokat mutatnak csak, nem a miértre adnak választ.

Az egyszerűség kedvéért vegyük példának egyetlen ember történetét. Gondolatkísérletünk alanya legyen László, egy hatvanas, budapesti férfi, aki középszintű, szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. László

A A világot történetekből lehet megérteni – egy kis tudományfilozófia egyszerűen bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mennyire maradt bennünk a kommunizmus szellemisége, mennyire azonosulnak a piacgazdasággal és a demokráciával a volt szocialista országokban élők? Ezt a kérdést vizsgálja a világ egyik legszínvonalasabb közgazdaságtudományi folyóiratában Nicola Fuchs-Schündeln és Matthias Schündeln A kommunizmus hosszú távú hatásai Kelet Európában című cikke.

A Journal of Economic Perspectives a világ legszínvonalasabb közgazdasági folyóiratainak egyike, közben az egyik legmagazinosabb tudományos orgánum. A közgazdaságtan aktuális, vitára inspiráló témáiról közöl cikkeket, írásait a tudományos igényesség mellett az olvashatóság jellemzi. Érdemes ezt a lapot követni, ha az ember tudni szeretné, mi történik a közgazdaságtanban.

A 2020 tavaszi számban külön szekció foglalkozik a kommunizmus bukásának 30.

A Értékrendi eltérések Európa keleti és nyugati része között – Mit mutat a kommunista múlt mai hatásáról a világ egyik vezető közgazdasági folyóiratának elemzése? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A nemzeti össztermék és a háztartások fogyasztása jelentősen nőtt a rendszerváltás óta, azonban a többi volt kommunista ország gazdasága gyorsabban fejlődött, mint a miénk. Ha a többi visegrádi ország átlagát hoztuk volna a GDP növekedésében az egy főre jutó nemzeti termék 1,4 millió forinttal lenne magasabb. Mitől ragadtunk be?

A rendszerváltáskor azt vártuk, hogy belátható időn belül mi is nyugati életszínvonalon élhetünk majd. Ez az álom azonban nem teljesült – 2017-ben kevesebb, mint fele annyit költhetett egy magyar háztartás, mint egy német vagy egy osztrák a rendszerváltás éveiben.

Az álmok feladata persze nem a célkijelölés, hanem az inspiráció. Nálunk 56

A Többször beragadtunk – Ha olyan gyorsan növekedtünk volna az elmúlt évtizedekben, mint a többi visegrádi ország átlaga, 36 százalékkal lenne gazdagabb Magyarország bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Garay János Gimnázium 11. osztályába hívtak meg, hogy beszéljek arról, mi a vállalkozás, miért érdemes belevágni. A beszélgetés első felében arról volt szó, miben más és miben ugyanaz a mai fiatalok világa, mint szüleiké? Milyen dilemmákat kínál nekik az élet, hogyan érdemes ezek között eligazodni?

Nehéz feladat az embernek volt gimnáziuma diákjaival, saját fiatalkori önmagával szembenéznie. A Karinthy Találkozás egy fiatalemberéhez hasonló elszámolás azonban magánügy. Inspirációt, iránymutatást vár az a diák, aki az egykori padomban ül. Viszonyítási pontot szeretne látni, amit vagy elvet vagy elfogad, miközben kialakítja saját álmait és elveit.

Nem érdemes a jófejkedésbe menekülni

Bújna

A Aki túlélésre játszik, az előbb utóbb veszít – Mit mondjunk egy 17 évesnek a felnőtt életről? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A hazai tulajdonú cégek felében érik meg a következő 10 évben a generációváltás. A gazdaság harmada vált tulajdonost a következő évtizedben. Kik búcsúznak, kik jöhetnek utánuk? Min múlik, hogy szétporladnak vagy megújulnak az első generáció vállalkozásai?

Meddig vigyem a céget? Kinek hogyan adjam át a vezetést, a tulajdont? A magyar vállalkozónak kell választ adnia ezekre a kérdésekre a következő tíz évben. Hogyan érinti a gazdaságot, hogy a magyar vállalati vagyon harmada új tulajdonoshoz kerül a közeljövőben? Ez azokra is hatással van, akiket közvetlenül nem érint a történet. Ha a generációváltásban megroppannak a vállalkozások, akkor azt az egész ország sínyli meg.

A Generációváltás: a következő 10 évben tulajdonost vált a magyar gazdaság harmada bejegyzés először Összkép-én jelent meg.