Az USA-nak a jelenleginél háromszor több természettudósra van szüksége ahhoz, hogy állja Kínával az űrversenyt. Hogyan tudják ezt megvalósítani és mit jelenthet mindez Európa és Magyarország számára?

Elképzelhető, hogy a Kína előbb küld embert a Marsra, mint az USA. Egy több mint 1000 milliárd dolláros tudós- és mérnökképző programra van szüksége Amerikának, ha a vezető szerepét vissza szeretné szerezni – ez a fő üzenete a RAND Corporation elemzésének, amelyet a Hadügyminisztérium megrendelésére készített. (A RAND Corporation az USA egyik legnagyobb presztizsű think tankje, 1948 óta készít elemzéseket biztonsági, szakpolitikai és technológiai témában.)

Az írás nyomtatható, pdf formátumban is letölthető.

A Mi köze Magyarországnak ahhoz, hogy sikerül-e az amerikaiaknak űrbázist építeniük 2050-ben a Szaturnusz Titán nevű holdján? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Egy kereskedő, egy gyártó és egy mérnöki cég története jól szemlélteti, a kisebb vállalatok sémák helyett saját megoldásokra építve tudják sikeresen megtartani és ösztönözni munkatársaikat.

Ha egy kisvállalat tulajdonosának valaki azt javasolja, hogy a multinacionális cégeknél jól bevált módszerekkel próbálja megtartani az embereit, legszívesebben kifutna a világból ettől a tanácstól. A globális sikerreceptek nem használhatóak ott, ahol a munkamegosztás megszokáson, a vezető személyén és ismerősi hálón alapszik. Egy 20 fős cégnél nem életszerűek a szofisztikált teljesítményértékelési rendszerek, a strukturált betanítási folyamatok, a belső karrierutak számára nincs kifutás. Saját viszonyaikhoz illeszkedő megoldásokra van szükségük.

A kis- és középvállalkozások teszik ki

A Nem a nagyokat másoljuk és nem fánknapot szervezünk – Három példa, hogyan képes egy kisebb cég nyerni a munkaerőért folyó versenyben bejegyzés először Összkép-én jelent meg.