Cikkünk két meghatározó think tank, az amerikai Brookings és az európai Bruegel legfrisebb elemzései alapján tekinti át a mesterséges intelligencia termelékenységre, munkaerőpiacra gyakorolt hatását.

Ahogy korábban írtuk, a világ vezető elemző intézeteinek tematikájában fontos helyet tölt be a mesterséges intelligencia biztonsági, geopolitikai és gazdasági hatásainak elemzése.  A témában az elmúlt egy hónapban megjelent elemzések közül tekintünk át párat, amelyek a technológiák elterjedésének folyamatait és irányait vizsgálják.

A mesterséges intelligencia alapú csevegő és képszerkesztő alkalmazások megjelenése pillanatok alatt az egyik legdivatosabb témává tette a az emberek és a gépek viszonyát. Egy éve ez a kérdéskör csak kétszer volt népszerűbb

A Jó lesz nekünk? – a Mesterséges Intelligencia gazdasági hatásai a Brookings és a Bruegel intézet elemzései szerint bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Barabási Albert-László sikerről szóló könyve úgy alapozza meg a társadalomról való gondolkozásunk megújítását, ahogy az arany titkát ígérő alkimisták megalkották a fizikát és a kémiát.

A világról alkotott képünk alapos átgondolására késztet Barabási Albert-László legutóbbi könyve (A Képlet – A siker egyetemes törvényeiről). Elsősorban nem azért érdemes a könyvet elolvasni, hogy jobban megértsük, hogy mi is a siker. Ezt a célját persze maradéktalanul teljesíti a könyv, de ennél sokkal többet is tesz. Feltárja az emberi döntések korlátait, és megmutatja ennek következményeit. Új megvilágításba helyezi a közvélekedés kialakulásának folyamatát. Olyan társadalmi mechanizmusok tárulnak fel előttünk, amiket talán sejtettünk, de kimondani nem

A A társadalomról alkotott képünket alapjaiban alakítja át a hálózatelmélet – gondolatok Barabási Albert-László A Képlet című könyvéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A magyar vállalkozások világa korszakváltáshoz ért. Érdemes átgondolni, milyen lesz a jövőjük, ha rosszul, vagy ha jól alakul a sorsuk.

A vállalkozók nem tudnak felhőtlenül örülni annak, hogy egyre többen dolgoznak Magyarországon és egyre többet keresnek az emberek. A reálbérek 2008 és 2018 közötti 40 százalékos emelkedése, a foglalkoztatottak számának 16 százalékos növekedése számukra azt jelenti, hogy egyre nehezebb betölteni az álláshelyeket és egyre magasabb fizetést kell kínálni, hogy megtartsák a dolgozóikat.

Az olcsó és végtelen munka korának vége

Tíz éve még könnyű volt embert találni, nem a bér volt magas, hanem a kamat és a kiszámíthatatlanság. Ez

A Korszakváltás – kiteljesedik vagy beszorul a magyar vállalkozás? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Teli lett a világ aggodalommal. Ezt nem csak az internetes kommunikáció logikája gerjeszti, hanem az is, hogy a világot alakító változások leszámoltak azzal az illúzióval, hogy a Béke, a Biztonság, a Prosperitás egyértelmű adottság. Mivel töltsük ki az illúziók fájó hiányát?

Lassan hozzászokunk ahhoz, hogy mennyi dologtól félünk. Ezek egyik része régóta velünk él:  elvesztünk valakit, betegek leszünk, megszűnik a munkánk, kirabolnak minket…  A klasszikusok mellett vannak kortárs félelmeink, amelyek körül a közélet forog. Világnézet, ízlés és érdeklődés kérdése, ki melyiktől tart legjobban.

Sokan mondják, hogy többet aggódunk, mint régen volt szokás. Életünk rész lett az óvatosság: a legkisebb bajjal

A Nem is volt távirányítónk a világhoz bejegyzés először Összkép-én jelent meg.