A világ végéig a kilencvenes évek elejének kultuszfilmje. Újranézve egy időkapszula nyílik ki. Zenéi visszavisznek az akkori bulik füstös önfeledtségébe. Képei visszahozzák az azóta sok réteggel lefedett meggyőződést, hogy az élet egy önfeledt kaland, amiben magunkat és a szerelmet, a barátságot keressük. Régi érzések törnek elő, az ember óvatosan néz körbe, mindjárt megtörténik vele Karitnthy Találkozása egy fiatalemberrel.  

A film hősnője egy buli közepén ébred Velencében, elindul haza, Párizsba. A dugó miatt letér a digitális navigátor által kijelölt legrövidebb útról és egy a világot Berlintől Ausztráliáig átcikázó mesébe keveredik. Álmait üldözi, míg végül azok a sivatagban rabul ejtik, szabadulása után

A Használati útmutató a szabadsághoz – Gondolatok Wim Wenders a Világ végéig című filmje kapcsán bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A digitális szolgáltatásokra épülő új gazdasági világrend van kialakulóban. Milyen lehetőségeket, feladatokat jelent mindez Magyarország számára? Ezt tekintjük át Marc Levison a globalizáció történetét bemutató elemzéséből kiindulva.

Új megvilágitásba helyezi a világgazdaság elmúlt kétszáz évének történetét Marc Levison, az aeon.co-n megjelent nagyívő panorámája. Lassan vége az általunk oly jól ismert, konténerszállító hajókra és a termelésüket globálisan optimalizáló vállalatokra épülő kornak, a jövő gazdasága az ötletekre, a digitálisan átadható tartalmakra épül majd -állítja a szerző. Ez az átalakulás elavulttá teszi, ahogy a gazdaságról, a gazdaságpolitikáról gondolkozunk. Mit jelent mindez Magyarországról nézve? Mindjárt nekilátunk ennek a kérdésnek, előtte tekintsük át az

A Mire hozzászoktunk, átalakul a világgazdaság működése – mit hozhat nekünk a globalizáció negyedik korszaka? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Teli lett a világ aggodalommal. Ezt nem csak az internetes kommunikáció logikája gerjeszti, hanem az is, hogy a világot alakító változások leszámoltak azzal az illúzióval, hogy a Béke, a Biztonság, a Prosperitás egyértelmű adottság. Mivel töltsük ki az illúziók fájó hiányát?

Lassan hozzászokunk ahhoz, hogy mennyi dologtól félünk. Ezek egyik része régóta velünk él:  elvesztünk valakit, betegek leszünk, megszűnik a munkánk, kirabolnak minket…  A klasszikusok mellett vannak kortárs félelmeink, amelyek körül a közélet forog. Világnézet, ízlés és érdeklődés kérdése, ki melyiktől tart legjobban.

Sokan mondják, hogy többet aggódunk, mint régen volt szokás. Életünk rész lett az óvatosság: a legkisebb bajjal

A Nem is volt távirányítónk a világhoz bejegyzés először Összkép-én jelent meg.