A hazai társadalommal és gazdasággal foglalkozó tudományos és elemző munkák eredményeinek átfogó áttekintésére vállalkozik a Hazai Horizont.

Nagy, örökké termő fába vágjuk a fejszénket: új projektünk, a Hazai Horizont célja, hogy rendszeres áttekintést – összképet – adjunk az ország gazdaságát, társdalmát vizsgáló kutatói, elemzői munkák eredményeiről.

Az írás nyomtatható, pdf verzióban is letölthető. Kattints ide!

Célunk, hogy folyamatosan nyomon kövessük, milyen fontos és érdekes tudást kínálnak a nem szakavatott érdeklődők számára a hazai tudományos műhelyek, elemző központok, egyetemek, tudományos folyóiratok, illetve a Magyarországgal foglalkozó nemzetközi szerveztek és akadémiai publikációs felületek.

Tegyük láthatóvá, amink van

A mindennapi élet

A Hazai Horizont – mit fedeztek fel Magyarországról a társadalomtudósok és az elemzők 2026 januárjában és februárjában? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Írásunk azt a tíz 2026. januárjában és februárjában megjelent tudományos vagy elmező írást tekinti át, amelyik megítélésünk szerint leginkább hozzájárult Magyarország mélyebb megismeréséhez.

A Hazai Horizont projekt 27 tudományos cikket, elemzői jelentést gyűjtött össze 2026 első két hónapjában, ebből válogattuk ki azt a tizet, amelyek módszertani alaposságuk, eredményeik vagy témájuk alapján a legérdekesebbek lehetnek a vájtfülű szakmai körökön kívül is.

A Hazai Horizont indító cikkét és márciusi átfogó elemzését itt találod.

A tíz írás mindegyike tudományos folyóiratokban jelent meg. Négy tanulmány foglalkozik a periférikus, szegény környékek kihívásaival. Két-két cikkben elemzi a civil szféra működését, a háború következményeit, a megtakarításaikat kezelők

A Mit tanulhatunk Magyarországról a legfrissebb tudományos cikkekből, elemző tanulmányokból? – Hazai Horizont -Top 10 ’26 január-február bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A világ vezető think tankjeinek elemzései 2026 februárjában is a geopolitikai feszültségekre és az átrendeződő viszonyokhoz való alkalmazkodásra fókuszáltak. Több elemzés foglalkozott azzal, milyen stratégáikra, intézményi változásokra van szükség egy kiszámíthatatlanabb, az erőre jobban építő és digitálisabb korban.

Katonai képességek fejlesztése, a technológiai és nyersanyag-alapú szuverenitás erősítése, a hazai erőforrások erőteljesebb kihasználása, a közpolitikák rugalmasabbá tétele – a 18 vezető kutatóintézet szerint ezek a legfontosabb ügyek 2026 februárjában. Egy tipikus hónap a bizonytalanság korában. Talán annyi a változás, hogy több az intézményi változásokat, új értelmezési és közpolitika szervezési kereteket kereső elemzés, mint korábban. A világ színpadának átrendezése még mindig tart,

A Egy tipikus hónap a bizonytalanság korában – Mit üzennek a vezető globális elemzőközpontok februári tanulmányai? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az AI forradalom dübörög, Európa ébredezik, Amerika az identitására fókuszál, a közösségi cselekvőképesség komoly korlátai mindenütt jelentősek (államadósság, a globális kormányzás intézményeinek problémái, a klímacélok megvalósíthatóságának nehézségei).

A vezető agytrösztök elemzői a világrengések menedzselésére fókuszáltak 2025 novemberében. A 18 think tank 35 novemberi tanulmányai öt témakört vizsgált: a nemzetközi viszonyokat, a gazdaság stabilitását és versenyképességét, a társadalmi kihívásokat, a digitalizáció szabályozását és a klímavédelem akadályait.

Az áttekintés bemutatása előtt két tanulmányt tekintünk át részletesebben. Az egyik a sarkvidékekért folyó versengésről szól, a másik azt elemzi, mi történhet, ha kidurran az AI-lufi.

Az írás nyomtatható pdf változata is letölthető. Kattints

A A fokozódás szelleme járja be a világot – Mit üzennek a vezető globális elemzőközpontok novemberi tanulmányai? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A globalizáció évtizedeit a szuverenitás kora válthatja fel világ vezető think tankjeinek elemzései szerint. A nagy kérdés az, hogy a mindennapjainkat átalakító radikális változás előtt állunk, vagy csupán a globalizáció újraszabásáról van szó.

A globalizáció évtizedei után a bizalom megrendült, a kockázatok csökkentése került előtérbe. Az elemzések szerint az intenzív globális kapcsolódások többé nem a jólétet növelő előnyt, hanem veszélyeket hordozó függőséget jelentenek. Az államok stratégiái mindenütt az önállóságra és a kapacitások hazai kiépítésére fókuszálnak. Visszatért a „nemzet az első” politika, erősödik a protekcionizmus. A technológia is szuverenitási kérdéssé vált: a nagyhatalmak a technológiák hozzáférésének és használatának szigorú szabályozásával kötik

A Az új világrend játékszabályai kezdenek kirajzolódni bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A világ vezető agytrösztjeinek elemzéseit 2024-ben a világ darabokra szakadása és a szuverenitás témája uralja. A a bizalom csökken, az együttműködés helyére egyre inkább az önérdekkövetés lép.

A világ vezető elemző műhelyeinek 2024-ben publikált tanulmányainak tematikája erősen egybeesik azzal, amit 2025-ben a hírekben olvasunk. Ebből jó hír az, hogy okos munkával nagyjából előre jelezhető, miről is szól majd a gazdaság, a társdalom, a politika, a technológia alakulása. A rossz hír az, hogy a kutatók a globális együttműködés további bomlását, a konfliktusok élesedését, a hatalmi alapú építkezést jelezték előre.

A 2024-es írásokból kirajzolódik az a jövő, amiről ma minden nap olvashatunk

A Öveket bekapcsolni, rázós szakasz a globális pályán! – Erről írt a világ 18 vezető think tankje 2024-ben bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Közép-Európa országainak gazdasága akkor tud tovább erősödni, ha részben eltérő geopolitikai és gazdasági megközelítések mellett is minél több helyi vállalat építi ki működését a régió országaiban. Nemzeti piacaink viszonylag kicsik, ezért vállalkozóinak a közeli, a hasonló természetű és erejű országok jelenthetik a természetes továbblépést. A folyamat már beindult, de jó lenne benne szintet lépni.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

(Be)kapcsolódás ifjonti hévvel

Az elmúlt 35 évben a közép-európai újonc kapitalizmusok fantasztikusan gyorsan adaptálták a piacgazdasági működést.  Mind politikailag, mind a gazdasági átállás konkrét ritmusát és szerkezetét tekintve eltérő utakon jártunk – a keleti blokk nyugati szárnyából

A Közép-Európa a gazdasági konnektivitással teljesedhet ki bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Ez nem átmenet, hanem az új kor maga – 5.rész

A világ vezető think tankjeinek 2023-as tematikájából kirajzolódik egy új megközelítés a világ logikájáról. Egyértelműen túl vagyunk azon a koron, amikor a piac és a demokrácia ritkán tévedő robotpilótaként jó irányba vezette a világ működését.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A világ globális kutatóközpontjainak elemzései megerősítik, hogy a világ működésének alapjairól gondolkozunk másképp, mint korábban. A gazdaság gyakorlati értelmezése komplexebbé válik: egyre inkább épít a hálózati logikára, a gazdasági kapcsolatok mélységére, illetve a hatalmi és a gazdasági szempontok összefonódására. A politikaszervezés területén az elemzések a demokrácia

A Újra kell installálni a Piac és a Demokrácia robotpilótáját bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kolozsvár Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa, 2026-ra készül el a város metrójának első szakasza. Mi adja a város dinamizmusát, mit ad ez nekünk?

Kolozsváron pár napja írták alá a szerződést a metróépítésről, – az első ütemben egy 10 állomásos szakasz épül meg 2026-ig. A belvárosban a lakások négyzetméterének ára meghaladja az 1 millió forintot. A város központjában egymást érik a kellemes kerthelyiségek, a külvárosban meglepően gyorsan és sűrűn építik az új házakat. Építkezések mindenhol. A bevezető utakon hatalmasak a dugók. A város gazdaságának mérete 2009 és 18 között több mint megduplázódott.

Hol van már az ütött-kopott, sajnálni valóan

A Majd metrózunk a Szamosnál – Mi adja Kolozsvár erejét? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Békéscsaba megkapaszkodni szeretne, ahogy a változással fordul ki alóla a világ. Debrecen pedig eddigi története legkomolyabb fejlődési korszakának kordában tartásán dolgozik. Mégis a két város számára ugyanaz a kulcskérdés: hogyan becsüljük meg jobban a munkaerőt, hogyan tegyük vonzóbbá, lakhatóbbá a környéket?

Pár hete két nap különbséggel egy békéscsabai és egy debreceni beszélgetésen vettem részt, mindkét esetben helyi vállalkozók és vezetők beszéltek városuk jövőjéről. Más hangulat jellemezte a két fórumot, de a konklúzió meglepően egybecsengett. Az ember lesz a következő évek legnagyobb értéke, az lesz sikeres, aki ezt felismeri és működő üzleti modellé, városfejlesztési stratégiává, közpolitikává tudja ezt formálni.

A A parasztelosztó korának vége – avagy hogyan értékeli fel az embereket a gazdasági szükségszerűség bejegyzés először Összkép-én jelent meg.