Mit adott nekünk az Európai Unió? 36, szakmai hátterében és értékrendjében jelentősen eltérő szakértő vitájának főbb gondolatait foglaljuk össze.

A Mathias Corvinus Collegium Vállalkozáskutatási és Európai Tanulmányok műhelyei által szervezett konferencián harminchat szakértő, négy kerekasztal-beszélgetés keretében, egy közös céllal ült össze: megérteni, milyen átalakulásokat hozott számunkra az EU-tagság, és hogyan formálta életünket, gazdaságunkat, társadalmunkat. A beszélgetés megszervezését Baráth Etele inspirálta, ezzel az uniós tagság 20 évének tapasztalatait megvitató, az Magyar Közgazdasági Társsaság által szervezett rendezvénysorozathoz  csatlakozott a rendezvény.

A beszélgetések teljes hossza több, mint hét órát tett ki – a következőkben az elhangzott gondolatokat foglaljuk össze. Sok kérdésben nem értettek

A Mit adott nekünk az EU? – 36 elemző és kutató az uniós tagság 20 évéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mivel is foglalkozott a világ 15 legjelentősebb elemző intézete tavaly? Mit jelent mindez Magyarország számára?

Türelem, Közösség Nyitottság – hangsúlyoztuk egy éve, előre tekintve a 2021-es évre. Azt gondoltuk, vége lesz a járványnak, a vírus veszteségei és bezártsága után zavartan, de lelkesen indul újra a világ. Hát nem lett vége. Szünetek voltak csak, éppen jön az ötödik hullám. Persze most is bízunk benne, hogy az omikronnal túl leszünk az egészen és jöhet a koronavírus utáni kor. Azonban annak is van esélye, hogy a koronavírus ki tudja milyen hosszú korának a harmadik éve jön 2022-ben.

A koronavírus korának fő

A Még befelé megyünk a viharba – mit üzennek a világ legfontosabb elemző központjai? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A klímaváltozás és a környezeti kérdések megelőzték a koronavírus járvánnyal kapcsolatos aggodalmakat – legalábbis az idén tavasszal megjelent, Európa Jövője című speciális eurobarométer felmérés alapján.

2020. őszén, a második hullám idején az Európai Unió minden tagállamából származó embereknek tették fel a kérdést: Ön szerint mi lesz az EU legnagyobb jövőbeli kihívása? A válaszadók legfeljebb hármat választhattak a felsorolt lehetőségek közül, és az eredmény egészen meglepő lett: az uniós polgárok 45 százaléka a klímaváltozást és a környezetvédelmi problémákat gondolja a legégetőbb kérdésnek, majd a terrorizmust, míg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó egészéggel kapcsolatos kockázatok kategória a harmadik helyre szorult.

A

A Munkanélküliség vagy klímakatasztrófa? Európa jövőképei az eurobarométer felmérés alapján bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az erdő a városi ember számára a természet, a nyugalom szimbóluma, itt nő a fa, amiből az ágy és az asztal készül. Turisták menedéke, a romantikus alkatok és a szegény emberek fűtőanyagának forrása. Mindezt azonban alaposan felfogatja majd, ahogy egységes rendszerré állnak össze a világ felmelegedésének lassítása érdekében hozott intézkedések.

Erdeink évente 4,3 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ennyi kibocsátásért az európai szennyezési jog piacon 70 milliárd forintot kellene fizetni. Ez több, mint az erdőkitermelésből származó profitok és bérek összege. Még csak sejtéseink lehetnek, hogy fog ennek következtében az erdők világa átalakulni. Az azonban biztos azonban, hogy ez a picit

A A város újra maga alá gyűri az erdőt a klímavédelem érdekében bejegyzés először Összkép-én jelent meg.