Mit adott nekünk az Európai Unió? 36, szakmai hátterében és értékrendjében jelentősen eltérő szakértő vitájának főbb gondolatait foglaljuk össze.

A Mathias Corvinus Collegium Vállalkozáskutatási és Európai Tanulmányok műhelyei által szervezett konferencián harminchat szakértő, négy kerekasztal-beszélgetés keretében, egy közös céllal ült össze: megérteni, milyen átalakulásokat hozott számunkra az EU-tagság, és hogyan formálta életünket, gazdaságunkat, társadalmunkat. A beszélgetés megszervezését Baráth Etele inspirálta, ezzel az uniós tagság 20 évének tapasztalatait megvitató, az Magyar Közgazdasági Társsaság által szervezett rendezvénysorozathoz  csatlakozott a rendezvény.

A beszélgetések teljes hossza több, mint hét órát tett ki – a következőkben az elhangzott gondolatokat foglaljuk össze. Sok kérdésben nem értettek

A Mit adott nekünk az EU? – 36 elemző és kutató az uniós tagság 20 évéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A világ 15 vezető think tankjének technológiai témájú anyagai szinte kivétel nélkül a digitális világ veszélyeiről és szabályozásáról szólnak. Az űr meghódításán és a mélytengeri bányászaton kívül csak az AI, a platfromok, a digitális kommunikáció van a fókuszban. A régi idők reménykedéséből, hogy a technológiai fejlődés majd jobbá tesz a világot alig találunk valamit.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

Az ember mára kétéltűvé vált: néha már jobban mozgunk a kibertérben mint a fizikai valóságban. A gazdaság, a politika, a háborúk természetes terepe lett a digitális világ. A világ elemző műhelyeinek 2023-as elemzéseit összegző sorozatunk második része

A Homo sapiens digitalis – Ez nem átmenet, hanem az új kor maga –2.rész bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A vezető globális elemző intézetek anyagaiból összeáll egy kép arról, hogy milyen elvek szerint kezd működni a válságok során alakuló új világ. Az Összkép új sorozata 15 think tank témáit áttekintve vázolja fel, a globális működés várható fő vonásait és dilemmáit. Az első rész azt mutatja be hogyan is bontakozik ki a koronavírussal kezdődő válság-sorozatból egy új világrend.

Már negyedik éve nézzük át az agytrösztök anyagait. 2022-es cikkünk arról szólt, hogy a világ befelé megy a viharba, bizonytalanabb és veszélyesebb jövő vár ránk. Tavalyi cikkünkben pedig azt írtuk, hogy repedezik a régi világ, és még nem látszik pontosan,

A Ez nem átmenet, hanem az új kor maga – Összkép a világ vezető elemző műhelyeinek témáiból – 1.rész: Új világrend bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A háború vége nem látszik sehol, költségei már most tetemesek. Habár a harctéri jelentések, a gazdasági trendek ijesztőek, fontos már most azon gondolkozni, hogyan fog működni a világ gazdasága a háború után.

A lényeg: A piac, a globalizáció szervező ereje és Európa gyengébb lesz. A jövőben a képlékeny környezetben kell majd saját szempontjaink szerint sikeresnek lenni, nem az adott szabályok között hatékonynak. Magyarország számára a pozitív jövőkép: Európa megújításának aktív szereplője leszünk.  Gondolatok az MCC legutóbbi, a háború gazdasági következményeiről szóló konferenciája kapcsán.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. A letöltésért Kattints ide!

Jólét helyett biztonság

A Ott van a másik part – Miben lesz más a világ a háborús válság után és hogyan készüljünk erre? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Érdemes azon is gondolkozni, miért és hogyan lehet jobb a világ. Írásunk a 2022-es választások előtti napokban tekinti át, mi az a hét folyamat, ami világszinten, mi az a hét folyamat, ami Magyarországon teheti jobbá az életünket.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A szomorú rész

Járvány, háború, világszintű eladósodás, infláció, növekvő társadalmi feszültségek, a világgazdaság túlfinomult erezetének elpattanása, pozíciót és irányt vesztő nyugati világ. Befelé megyünk a viharba.

Miközben ingatag lett a lábunk alatt a talaj, a jövő lehetőségei a Veszélyesek és a Hazugok Tolvajok rémisztő plakátarcaiként tűnnek fel előttünk. A pokol különböző bugyrait kínálja

A Mi ad okot a reményre? – Gondolatok a 2022-es választások elé bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A rendszerváltás óta, különösen a vírus előtti hét évben a magyar gazdaság gyorsabban fejlődött mind a világ átlagánál, mind a legfejlettebb országoknál. A koronavírussal azonban egy korszak lezárul, a következő időszak prosperitásának megalapozása új megközelítést igényel. Mi lehet a jövő sikertörténetének alapja?

Mióta Magyarország szabad és piacgazdaságként működik, gazdasági felzárkózása jelentős. Nincs turáni átok, hazánk 30 éve a világ leggyorsabban fejlődő ötödébe tartozik.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is letölthető. Kattints ide!

A Trianon utáni Magyarország létrejötte óta a világ gyorsabban fejlődő országai között van, a leggazdagabb országokhoz az utóbbi 30 évben kezdtünk felzárkózni. Jelenleg – egy főre

A Megvannak az alapok – gondolatok a magyar gazdaság fejlődésének következő korszakáról bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A klímaváltozás és a környezeti kérdések megelőzték a koronavírus járvánnyal kapcsolatos aggodalmakat – legalábbis az idén tavasszal megjelent, Európa Jövője című speciális eurobarométer felmérés alapján.

2020. őszén, a második hullám idején az Európai Unió minden tagállamából származó embereknek tették fel a kérdést: Ön szerint mi lesz az EU legnagyobb jövőbeli kihívása? A válaszadók legfeljebb hármat választhattak a felsorolt lehetőségek közül, és az eredmény egészen meglepő lett: az uniós polgárok 45 százaléka a klímaváltozást és a környezetvédelmi problémákat gondolja a legégetőbb kérdésnek, majd a terrorizmust, míg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó egészéggel kapcsolatos kockázatok kategória a harmadik helyre szorult.

A

A Munkanélküliség vagy klímakatasztrófa? Európa jövőképei az eurobarométer felmérés alapján bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az erdő a városi ember számára a természet, a nyugalom szimbóluma, itt nő a fa, amiből az ágy és az asztal készül. Turisták menedéke, a romantikus alkatok és a szegény emberek fűtőanyagának forrása. Mindezt azonban alaposan felfogatja majd, ahogy egységes rendszerré állnak össze a világ felmelegedésének lassítása érdekében hozott intézkedések.

Erdeink évente 4,3 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ennyi kibocsátásért az európai szennyezési jog piacon 70 milliárd forintot kellene fizetni. Ez több, mint az erdőkitermelésből származó profitok és bérek összege. Még csak sejtéseink lehetnek, hogy fog ennek következtében az erdők világa átalakulni. Az azonban biztos azonban, hogy ez a picit

A A város újra maga alá gyűri az erdőt a klímavédelem érdekében bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

2018-ban körülbelül fél millió magyar állampolgár élt és dolgozott legálisan az Európai Unióban – ez sok ahhoz képest, amit megszoktunk, a hasonló sorsú országokhoz képest pedig kevés. A számok kezdenek beállni. Milyen jövő körvonalazódik ebből, hogyan éljünk azzal, hogy egyik legfőbb exportcikkünk a munkaerő?

2018-ban 365 ezerrel több magyar állampolgár él az EU többi országában, mint 2010-ben. 2011-ben a devizahiteles válság csúcspontján nyílt meg számunkra Németország, Ausztria és sok másik uniós ország munkaerőpiaca. Innentől számíthatjuk azt a korszakot, amikor a munkavállalók számára megszűntek az országhatárok, beléptünk a határtalan munka korába.

Ebben a korban akkor fog valaki itthon élni és dolgozni,

A Félmillió magyar él Nyugat-Európában. Jó ez nekünk? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.