A diákok tudását mérő PISA a világ egyik legsikeresebb mutatószáma. Eredményei, módszertana komoly vitákat gerjesztenek. Ez azonban nem hibája, hanem az egyik fő célja a programnak. A globális indikátorokat bemutató sorozatunkban a PISA logikáját, módszertani korlátait és hatását mutatjuk be.

A cikk nyomtatható, pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A PISA (Programme for International Student Assessment – Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program) egy globális index, az OECD találmánya. Három évente tesztelik segítségével a projekthez csatlakozó országok 15 éves tanulóinak teljesítményét. Nem a nemzeti tantervben foglaltak átadásának minőségére kíváncsiak, a tesztek azt hivatottak mérni, hogy az oktatási rendszer milyen mértékben készíti fel

A Mit mutat a PISA tükör? – A diákok tudását mérő nemzetközi mutatószám módszeréről, korlátairól és eredményeiről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az online oktatási szolgáltatások megerősödése az oktatás feletti kontroll régóta folyó harcának egy újabb állomását jelenti. Kik, milyen értékek és érdekek mellett küzdenek a jövő iskolájáért? Ki hogyan nyerheti meg ezt a csatát? Gondolatok Halász Gábor új, Második Frontvonal című könyve kapcsán.

Az oktatás átalakítását felgyorsítja a járvány – mutatja be Halász Gábor frissen megjelent könyve, a Második frontvonal. Úgy tűnik, a hagyományos iskolamodell és a digitális vállalkozások világa közötti frontot átrajzolta a vírus – egyre digitálisabb és egyre piacibb a legvalószínűbb jövő az iskola világában.

A könyv előzményéhez hasonlóan (amiről nemrégen írtunk) élményekkel, gondolatokkal teli kalandra

A Az oktatást megeszi a digitalizáció – hogyan járhatunk jól ezzel? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az ezredforduló utáni magyar iskola legnagyobb horderejű változása volt, amikor egy hétvége alatt digitális oktatásra állt át az ország. Valószínű kevesen gondolták akkor, hogy ez a három hónap a magyar iskola világának sikertörténete lesz. Hogyan lett az évtizedes rutinokat sutba dobó, lehetetlennek tűnő feladat az elégedettség és a büszkeség forrása? Erről szól a digitális iskola három hónapjának hatásait és következményeit szóló írásunk második része.

Három felszabadító hónap

Hiába a félelemmel teli bezártság, hiába kellett napok alatt újra váltani az évtizedes rutint, hiába folytak össze a nappalok és az éjszakák tanárok, szülők és gyerekek számára, a digitális oktatás három hónapja egy

A A karantén felszabadította az iskolát – A digitális oktatás három hónapjának tapasztalatai – II. rész bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az ezredforduló utáni magyar iskola eddigi történetének talán legnagyobb horderejű változása volt, amikor egy hétvége alatt digitális oktatásra állt át az ország. Hogyan élte meg gyerek, szülő, tanár ezt a három hónapot? Melyik iskolák tudtak jól reagálni, hol ment nehezebben? Milyen tanulságokkal szolgál, milyen következményekkel jár ez a nagyszabású kísérlet? Erről szól cikkünk első része.

A gyerekek egy része eltűnt, egy része kivirult

A diákok ötöde az első hetekben eltűnt, ők a digitális három hónap vesztesei. A tanároknak nem sikerült elérni vagy bevonni őket. Ez nem csak a legszegényebbek között fordult elő, de ott a leggyakoribb. Nem működik a

A Nyertesek, áldozatok és következmények – A digitális oktatás három hónapjának tapasztalatai – I. rész bejegyzés először Összkép-én jelent meg.