Az ezredforduló utáni magyar iskola legnagyobb horderejű változása volt, amikor egy hétvége alatt digitális oktatásra állt át az ország. Valószínű kevesen gondolták akkor, hogy ez a három hónap a magyar iskola világának sikertörténete lesz. Hogyan lett az évtizedes rutinokat sutba dobó, lehetetlennek tűnő feladat az elégedettség és a büszkeség forrása? Erről szól a digitális iskola három hónapjának hatásait és következményeit szóló írásunk második része.

Három felszabadító hónap

Hiába a félelemmel teli bezártság, hiába kellett napok alatt újra váltani az évtizedes rutint, hiába folytak össze a nappalok és az éjszakák tanárok, szülők és gyerekek számára, a digitális oktatás három hónapja egy

A A karantén felszabadította az iskolát – A digitális oktatás három hónapjának tapasztalatai – II. rész bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az ezredforduló utáni magyar iskola eddigi történetének talán legnagyobb horderejű változása volt, amikor egy hétvége alatt digitális oktatásra állt át az ország. Hogyan élte meg gyerek, szülő, tanár ezt a három hónapot? Melyik iskolák tudtak jól reagálni, hol ment nehezebben? Milyen tanulságokkal szolgál, milyen következményekkel jár ez a nagyszabású kísérlet? Erről szól cikkünk első része.

A gyerekek egy része eltűnt, egy része kivirult

A diákok ötöde az első hetekben eltűnt, ők a digitális három hónap vesztesei. A tanároknak nem sikerült elérni vagy bevonni őket. Ez nem csak a legszegényebbek között fordult elő, de ott a leggyakoribb. Nem működik a

A Nyertesek, áldozatok és következmények – A digitális oktatás három hónapjának tapasztalatai – I. rész bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Miért rossz a hangulatunk ha az iskolákra gondolunk és mit kellene tenni, hogy ez megváltozzon?

Tegnap reggel újra tumultus volt az iskolák körüli utakon, több százezer család időbeosztása felett vette át a hatalmat az iskolacsengő. Reggel tanévnyitó: zászló be, himnusz, versek, igazgatói beszéd, kórus, szózat, zászló ki. Szépen sütött a nap, vidámak voltak a kipihent diákarcok, aztán megkezdődött a tanítás. A mondatok, hangulatok, színek az élet szokásos rendje szerint működtek. Egy dolog lepett meg: az igazgató Boldog tanévet kívánt.

Ez így szokott lenni? Én úgy emlékeztem, az igazgatók „sikeres”, „dolgos és eredményes”, „tartalmas de azért vidám” tanévet szoktak kívánni. A

A A boldogtalan iskolára nem vevő senki bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Összkép kompetenciamérések eredményeit feldolgozó cikksorozatának utolsó részében az iskolák által elért abszolút pontszámok alapján állítottuk össze a legjobbak listáit.

Korábban az iskola hozzáadott értéke alapján elemeztük a legjobban teljesítő iskolákat – így állítottuk össze a kedvezőtlen társadalmi hátterű, a budapesti és a vidéki intézmények toplistáit. Most az abszolút eredményre fókuszálunk. Ez a mutató azt mutatja, mennyire felkészültek az ott tanulók – mennyire valószínű, hogy jó középiskolákba jutnak be és ott helyt tudnak állni. A kompetencia eredmények alapján legjobb iskolák sikerének csak egyik eleme a tanítók és a gyerekek közös munkájának a teljesítménye. Fontos szerepe van benne a tehetséges

A Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: az abszolút legjobbak bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

665 olyan iskola van Magyarországon, ahol a tanulók több mint fele rendszeresen nem éri el a nyolcadik osztály végére azt a szintet, ami a középiskola sikeres elvégzéséhez szükséges. Nehéz megemészteni, hogy több mint 100 ezer gyerek jár olyan helyre tanulni, ahonnan nem nagyon vezet út felfelé. Pedig a kétségbeesésen túl kell lépni. Egyrészt ez 10, 20 és 40 éve is így volt. Másrészt ahhoz, hogy változtatni lehessen, előbb meg kellene érteni, miért nem tudja teljesíteni az iskolák harmada, azt amit elvárnánk tőlük.

A szegény Magyarországról háromféleképp szoktunk beszélni. Vagy sehogy, vagy kétségbeesett felháborodással vagy érthetetlen bikkfanyelven. Az Összkép egy negyedik

A Ahonnan nem felfelé visz az út – az alulteljesítő iskolák világa bejegyzés először Összkép-én jelent meg.