Megnéztük, mit is énekel ki magából az ország. A lelki görcs, a szétcsúszós bulizás, a világ moralizáló szemlélése, a diadal ünneplése és a szakítás mozdítja meg leginkább a magyar zenehallgatókat. A nyár öt legnépszerűbb dalának szövegében megláthatjuk a mai magyar lélek tükrét.

Nyáron megtelnek a kerthelyiségek, az autósok letekerik az ablakot és fel a hangerőt. Egymást érik a fesztiválok. Jobban átjárnak minket a dallamok, felértékelődnek a dalok. A régi nyaralásokra az akkori slágerek, az ahhoz kötődő élmények alapján is emlékezünk. Megmarad a dallam, a hangulat, néhány szó a szövegből.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

Pár sornál

A Mit árulnak el rólunk az idei nyár dalai? – formák és színek az öt legnagyobb sláger szövegében bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A német történelem egyik kultikus emléke a malborki vár – Lengyelország közepén. A gótikus épület az 1800-as évek eleje óta műemlék, azóta folyamatosan felújítják. Malbork története a történelemhez való hozzáállásról, a németek és a lengyelek viszonyáról szól.

A vár kápolnájából egy szűk átjárón keresztül a keskeny és meredek csigalépcsőhöz jutunk. Ez a tetőtérbe vezet, ahol egy izgalmas kiállítás várja azokat, akiknek még nem volt elég a rengeteg terem és bástya. Az eldugott kiállításon a vár restaurációjának több mint kétszáz évét tekinthetjük itt át.

A XVIII. század végére a várakon már túllépett a haditechnika, a porosz hadsereg katonai raktárt alakított ki

A Látogatás Európa egyik legpatinásabb történelemgyárában – tanulságok egy lovagvár történetéből bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A malborki vár a német lovagrend központja volt. Nem csak a 700 éves hatalom dicsőségét, szervezettségét sugározza, hanem el is gondolkoztat. A lovagrend alapításakor jobban hasonlított egy nagyvállalatra, mint egy feudális államra, ereje pedig nem szűnt meg, sikerült minidig új formát találnia magának. Ez a vár Németország egyik bölcsője – a mai Lengyelország közepében.

Városrésznyi helyet foglal el a vörös téglákból épített vár a Nogat folyó partján. Van itt minden, amit egy kardos-kosztümös film alapján elvárunk: hat méter széles falak, óriási boltíves termek, díszes ablakok, borostyánfutta udvarok. Bástyák, várárkok, kapuk, titkos átjárók. Fiúknak fegyvertár kardokkal, lányoknak kincstár borostyánnal. Korabeli konyha,

A A rend nem vész el, csak átalakul – a legnagyobb európai lovagvár történetének tanulságai bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogyan teszi rendbe a világot, ha egy tucat apa és a fiaik elmennek táborozni?

Az augusztus arra való, hogy feltöltsük magunkat jó érzéssel a nehéz és szürke őszi, téli napokra. Nyaralás közben az ember ellazul, kiengedi a gőzt és ábrándozik.

Lehet olyan is a világ, hogy az apák a fiaikkal táboroznak. Ne tartsa több össze a társaságot, csak annyi, hogy a gyerekek együtt fociztak az oviban, suliban. Legyenek az apák sokfélék. Van, aki faluról költözött a nagyvárosba. Más abban a házban lakik, ahova született. Az egyik család külföldre költözött, egy másik most vesz házat vidéken.  Egy asztalnál eszi a rántott

A Az apa-fia tábor világa (búcsú a nyártól) bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

1628-ben, első útján süllyedt el a svédek legnagyobb hadihajója, a Vasa. A Vasa múzeum nem csak a vízből kiemelt hajót és annak történetét mutatja be, hanem azt is, hogyan gondolkoznak a svédek a történemükről.

Stockholm egyik fő nevezetessége a svédek egykori zászlóshajója, az első útján elsüllyedt Vasa. Az Abba múzeumtól picit odébb, a Viking és az Alkohol Múzeum mellett áll a 391 éves hajó egy hermetikusan elzárt, megfelelő páratartartalmú teremben. A hatalmas vitorlás magában is lenyűgöző. A köré épített múzeumban pedig egyszerre tárul fel Svédország múltja és történelemhez való hozzáállása.

Ami felborulhat, az fel is borul

Siettek az

A Egy első útján elsüllyedt vitorlás dicsősége – Gondolatok a stockholmi Vasa múzeumban bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Miért fontos a Nobel díj? Kik is azok, akik kapják? Hogyan lett egy robbanóanyag-gyáros végrendeletéből a világ egyik legfontosabb tudományos intézménye? Gondolatok a stockholmi Nobel Múzeum látogatása közben.

A Nobel díj szelleme Stockholmban, az óváros főterén, a királyi vár szomszédságában testesül meg egy kis múzeum formájában. Inkább szentély ez, mint múzeum. A kiállítás elférne egy iskolai tornateremben: egy terem a díjazottakról, egy terem Martin Luther Kingről, egy szoba a névadóról, moziterem, gyerekjátszó, büfé, bolt. Ennyi pont elég, hogy az embert megérintse a díj szelleme, megilletődjön, és picit máshogy kezdje nézni a világot. A hely bódító erejét akkor vettem észre igazán,

A Mi lenne, ha nem lenne Nobel díj? – Gondolatok a stockholmi Nobel Múzeum látogatása közben bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Gondolatok egy stockholmi utazás kapcsán arról, mit is irigyelhetünk a svédektől.

2019. júniusában a világ egyik legszebb arcát mutatja Svédország. Este fél tízkor a nap még előbújik a felhők közül, Stockholm teraszain elégedetten söröznek és – elsőre meglepődtem – pezsgőznek az emberek. Hatalmas szétterülő belváros, teli elégedett nyári élettel.

Nem csak a tóparti sziklafalról szép a svéd panoráma.

• Az átlagos jövedelem Euróban számolva négy és félszerese a magyarországinak; ha kiszűrjük az árkülönbségek hatását, egy átlagos svéd jövedelme 2,4-szer annyit ér, mint egy magyaré. (Eurostat – 2018).
• 82,5 év a várható életkor (hat és fél évvel hosszabb, mint nálunk),

A Mit tudnak a svédek, amit mi nem? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.