Holnap választások lesznek, a 2026-os kampány időszaka szomorú képet fest Magyarországról. Nincs igény a valóságra, nincs igény a másik igazságának megértésére a közügyekben. Mit tehetünk, hogy ne így legyen?

Megszokhatnád végre, minden választás ilyen. – mondja az emlékezetünk. Erről szólt már a választások háborús logikáját elemző Összkép cikk 2018-ban is. Talán elég is lenne az akkori szöveget újra megjelentetni – a Kárpát-medencében a helyzet változatlan, gyengék a politikát kordában tartani hivatott erők. A politikai harcot nem csillapítják sem a gazdasági szereplők, sem a civilek, sem a média.

2022-be a COVID-on túljutva még lehetett bízni abban, hogy a sárdobálós kampány csak

A A politika durvasága és a szellemi elkényelmesedés bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Mi magyarok mindig a pohár üres felét vesszük észre. Ha valamiben nem vagyunk az élen, kudarcként éljük meg. Mi lehet ennek az oka? Hogyan lehet hasznunkra ez az önmarcangoló hozáállás?

Kritikusan gondolkozunk a jelen apró cselekedeteiről és a múlt nagyívű folyamatairól egyaránt. Nem, vagy csak szomorú lemondással fogadjuk el a sors által évszázadok óta kínált kompromisszumot. Lelkünk többet érdemel, Magyarországon a Nobel díj, az olimpiai arany, a világszintű vagy európai (erős kompromisszummal regionális) vezető pozíció érdemel elismerést.

Sok káros következménye van a kiemelkedő eredmény iránti folyamatos vágynak, annak, hogy az elvárásokat a korlátokra való tekintet nélkül fogalmazzuk meg.

• Ez a

A A magyar nagyravágyás természetéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Megnéztük, mit is énekel ki magából az ország. A lelki görcs, a szétcsúszós bulizás, a világ moralizáló szemlélése, a diadal ünneplése és a szakítás mozdítja meg leginkább a magyar zenehallgatókat. A nyár öt legnépszerűbb dalának szövegében megláthatjuk a mai magyar lélek tükrét.

Nyáron megtelnek a kerthelyiségek, az autósok letekerik az ablakot és fel a hangerőt. Egymást érik a fesztiválok. Jobban átjárnak minket a dallamok, felértékelődnek a dalok. A régi nyaralásokra az akkori slágerek, az ahhoz kötődő élmények alapján is emlékezünk. Megmarad a dallam, a hangulat, néhány szó a szövegből.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

Pár sornál

A Mit árulnak el rólunk az idei nyár dalai? – formák és színek az öt legnagyobb sláger szövegében bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Érdemes azon is gondolkozni, miért és hogyan lehet jobb a világ. Írásunk a 2022-es választások előtti napokban tekinti át, mi az a hét folyamat, ami világszinten, mi az a hét folyamat, ami Magyarországon teheti jobbá az életünket.

A cikk nyomtatható pdf formátumban is elérhető. Kattints ide!

A szomorú rész

Járvány, háború, világszintű eladósodás, infláció, növekvő társadalmi feszültségek, a világgazdaság túlfinomult erezetének elpattanása, pozíciót és irányt vesztő nyugati világ. Befelé megyünk a viharba.

Miközben ingatag lett a lábunk alatt a talaj, a jövő lehetőségei a Veszélyesek és a Hazugok Tolvajok rémisztő plakátarcaiként tűnnek fel előttünk. A pokol különböző bugyrait kínálja

A Mi ad okot a reményre? – Gondolatok a 2022-es választások elé bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Egy amerikai kutatás szerint a segítőkész emberek aránya két csoportban magasabb az átlagosnál: a kiemelkedően sikertelen és a kiemelkedően sikeres emberek között. Mit kezdjünk ezzel itt, Magyarországon?

Megfontoltan adni
Adam Grant kutatásai szerint a legkevésbé termelékeny kaliforniai mérnökök, a rosszul teljesítő belgiumi orvostan-hallgatók és a legrosszabb árbevételt produkáló Észak-karolinai értékesítők között jóval több a segítőkész ember, mint az olyan, aki elsősorban magára figyel. Ők a balekok. Azonban ha megnézzük ugyanazekeben a csoportokban, hogy kik a legjobban teljesítők, ugyancsak a segítőkészek aránya a legmagasabb. Ők a hősök.

Két tanulsága van ennek az eredménynek. Az egyik az, hogy a siker

A Miben különbözik Bornemissza Gergely és Nemecsek Ernő? – avagy épülhet-e a segítőkészségre siker Magyarországon? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Itt található a gimnáziumok névadóinak listája és néhány adatuk.

A A magyarországi gimnáziumok névadóinak listája bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

259 ember neve szerepel a magyarországi gimnáziumok homlokzatain – ők azok, akik nevét folyamatosan több száz gyerek hordja a pólóján, kiabálja foci vagy kosármeccseken. Kiről nevezték el a gimnáziumokat, milyen tükröt tart elénk ez a lista?

Ha valaki kitüntetést kap vagy nézettségi listák élére kerül, az nagy dicsőség. Ha valakinek szobrot állítanak, az még nagyobb elismerés. Akiről egy iskolát neveznek el, azt a közösség példaképpé avatja.

A gimnáziumi évek alatt előbb-utóbb óhatatlanul felmerül a kérdés, ki is az, akinek a neve ott virít a névtáblán. A mellszobrokról, képekről ránk néző névadók üzenete belefonódik az életünkbe, viszonyítási pontot ad arról, milyen

A Mit mutat a tükör? – Böngésszük együtt, kikről vannak elnevezve a magyarországi gimnáziumok! bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A választásnak vége, indulat volt benne elég. Gondolkozzunk el, mit tehetünk azért, hogy a következő választás vibrálással teli ünnep lehessen a harag pár hete helyett.

Az idei parlamenti választás eltér a megszokottaktól: nézők nincsenek, mindenki a küzdőtéren mozog. Sehol sem látjuk az elemzőket, csendesek a jelölteket céljaikról faggató szervezetek, a tervezett adók és támogatások alapján mérlegelő érdekcsoportok. Egymással párhuzamos valóságok vannak, ezek alapján dől el vasárnap, kik vezetik majd az országot.

A politika elemzésében a harctéri szimbolika régóta megszokott. Mindenhol gyakori, hogy offenzívák, csaták, frontok jelennek meg a választási hírekben. Ilyen fogalmakat használnak a média stratégiai elemzései, amelyek a választásokat

A Mitől lehetne háború helyett harci játék a parlamenti választás? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az elmúlt 25 évben az értelmiségi mellőzött, sértődött, jelentéktelen figurává vált, aki azon tűnődik, miért nem értik meg a világgal egymást.  Amikor egyetemista voltam, ez még teljesen máshogy volt: értelmiséginek lenni a világ legnagyszerűbb dolgának tűnt. Fontos, hasznos, megbecsült, izgalmas munkának látszott rajta tartani kezünket a világ ütőerén. Akkor gondoltuk rosszul? Elromlott valami? Nem, az élet lépett tovább, valószínűleg érdemes lenne utána szaladni. Néhány gondolat arról, mi is történt, hogyan találhatnánk meg értelmiségiként újra a helyünket.

Most múlik pontosan – ♫

Régen azok voltak az értelmiségiek, akik rendelkeztek a tudás privilégiumával. Kódexet, könyvet, majd újságot vettek a kezükbe, így tudták,

A Hogyan lehetünk újra büszkék az értelmiségi létre? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

1859. szeptember 30-án született Benedek Elek, egyik legnagyobb mesegyűjtőnk és mesemondónk. 2005 óta az Ő tiszteletére ezen a napon ünnepeljük a magyar mesét, és a mesével együtt mindazt a bölcsességet, életigazságot és tanulságot, melyet évszázadok kultúrája őrzött meg nekünk generációról generációra.

A mesékben elrejtett élettörténetek bármelyike akár a sajátunk is lehetne: a hős útja során megannyi kihívással küzd meg, hogy kitartásával (és egy kis szerencsével) elnyerje méltó jutalmát.

A népmesékbe rejtett magyar életrevalóságról szóló cikkünkben megkérdeztük, hogy milyen a Te meséd? Olvasóink válaszai alapján ezúttal ezt meséljük el.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a mi mesehősünk: a szegénylegény.

A A Te meséd – A Magyar Mese Napját ünnepeljük bejegyzés először Összkép-én jelent meg.