A bliccelés elfogadott, az árulkodás csúnya dolog Magyarországon. Miért vagyunk ilyenek? Hogyan lehetne elérni, hogy a szabályok legyenek értünk és ne mi ellenük?

Van-e valami a magyar kultúrában, ami megmagyarázza, hogy a legkülönfélébb nemzetiségű diákok közül miért éppen a magyarok azok, akik a legtöbbet csalnak és plagizálnak? – kérdezte jó pár éve egy pszichológiai témájú nemzetközi tudományos konferencián az egyik angliai tudós magyar kollégájától. Az érdeklődő brit tudóst az döbbentette meg igazán, hogy amikor ezek a diákok lebuknak, nem mutatnak semmilyen megbánást, hanem inkább meg vannak sértődve, és a tanárnak vetik a szemére, hogy minek csinál ebből gondot. Ezt a

A Úgy kell puskázni, hogy a tanár ne vegye észre – Okos-e megoldani okosba? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Együttműködve, vagy versengve jutunk előbbre a világban? Lehet-e az együttműködés jó egyéni stratégia? A gyereknevelési és a fogolydilemma találkozása.

Mostanában igen gyakran társasjátékozunk otthon. A kedvencek között is az aktuális főkedvenc a Monopoly Junior. Annak a kedvéért, aki nem ismeri, a játék lényege, hogy megvásárold a mezőket, ami után a többieknek rálépéskor neked kell fizetniük. Az 5 éves lányom elég hamar rájött, hogy elsősorban a nagy értékű mezőkbe érdemes invesztálni, vagyis a legtöbb pontot érő mezőket kell megvenni, ha lehet mindkettőt, mert akkor dupla magas lesz később a bérleti díj. Aki ezt behúzza, az tulajdonképpen meg is nyerte a játékot.

A Versengeni tanítsuk a gyerekeinket vagy együttműködni? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Van, aki Budapesten szeret élni, van, aki vidéken. Van, aki a nyugalmat irigyeli a vidékiektől, van, aki pedig a nagyvárosi nyüzsgés után vágyik. Miben más az élet, mit mutatnak erről a jövedelmi, fogyasztási adatok?

Ha a Budapestre költözött és vidéken maradt osztálytársak találkoznak, és a nagyvárosi élet kerül szóba, mindig akadnak, akik csillogó szemekkel, a teljes elragadtatás hangján beszélnek a Városról, mások pedig nem tudják elképzelni, hogy lehet ott kibírni akár csak egy hetet is.

Budapesten jó élni – mondják sokan. Több a munkalehetőség, karnyújtásnyira van minden, ami kell: iskolák, óvodák, kórházak, sportlétesítmények, mindenféle boltok. Nem akadály az sem, ha

A Budapesten az élet: több a pénz, több a szórakozás, kevesebb az idő bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A valós keresetek és a megélhetéshez szükségesnek látott jövedelem között kisebb a különbség a gyerekes családok számára, mint a gyerektelenek esetében. Ennek egyik oka a családok alkalmazkodóképessége, a másik, hogy a párok akkor vállalnak gyereket, mikor már anyagi biztonságban vannak. Emiatt nincs is gond, hacsak az egyik szülő nem marad egyedül a gyerekkel, gyerekekkel.

A népességfogyás évek óta napirenden lévő probléma. Miközben a magyarok túlnyomó többsége szerint a gyerek fontos, és a felnőttek zöme legalább két gyereket szeretne, a vágyott gyerekek egy része nem születik meg.

Fotó: pixabay

A leggyakoribb és legkézenfekvőbb magyarázat a gyerekvállalás anyagi vonzata. Egy 2013-as

A A gyerekvállalás nem okoz anyagi gondot – amíg egyben van a család bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Egy gyerek felnevelése nem kis anyagi teher. Még meg sem született, már egy rakás pénzt elköltöttünk rá, többek között olyan dolgokra, amikről korábban azt sem tudtuk, hogy léteznek (lásd orrszívó porszívó), vagy tudtuk, csak nem sejtettük, hogy ennyire drágák (lásd babakocsi).

A sor persze folytatódik, a tétek pedig emelkednek, hiszen „kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond”, ahogy a népi bölcsesség is mondja. 2013-ban egy reprezentatív kutatás szülő és gyermeket tervező válaszadói havi 30-40 ezer forintra becsülték a gyerekkel kapcsolatos kiadásokat az elején, ami azonban az életkor előrehaladtával akár havi 90 ezer forintra is emelkedhet.Fotó: pixabay

De pontosan

A Gyereked van? Megmondjuk, mire megy a pénzed. bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Csak a gyerekes háztartások negyedében az a helyzet, hogy egy gyerek szüleivel és egy testvérével él együtt. A magyar családok szerkezete sokkal sokszínűbb, mint elsőre gondolnánk.

Hogyan képzeljük el a gyerekes háztartásokat? Valószínűleg a legtöbben úgy, ahogy például a reklámokban látjuk: apa, anya és két gyerek, egy fiú és egy lány. Ha lehet, kicsi korkülönbséggel.

Ha beütjük a google képkeresőbe a „család” szót, a kapott találatok legnagyobb része ezt a modellt mutatja, de hogy ez nem csak magyar sajátosság, az abból látszik, hogy „family” keresőszóra hasonló a helyzet.

Fotó: pixabay

Kérdés persze, hogy mennyiben felel meg ez a kép a

A Két szülő két gyerek – ez az ideál, de ritkább, mint gondolnánk bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A magyar ember körülnéz, és azt látja, mindenki jobban él, mint ő. Az is a többiekénél kevesebbnek érzi a jövedelmét, aki jóval többet keres másoknál.

Lehet, hogy inkább azokat vesszük észre, aki jobb helyzetben vannak nálunk. Lehet, hogy szebbnek mutatják az emberek az életüket, mint amilyen valójában. Mindenesetre a KSH adatai azt mutatják, hogy hajlamosak vagyunk saját relatív jövedelmi helyzetünket rosszabbnak értékelni, mint amilyen – szinte mindenki úgy érzi, rosszabbul él, mint az átlag.

Fotó: dreamstime

A tényleges, és az elvárt jövedelmek összevetéséből azt látjuk, hogy 2017-ben a magyar háztartások szerint az átlagos megélhetéshez havi nettó 117 ezer forint

A Rosszabbul élünk, mint az átlag – vagy mégsem? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Ha zenészekre gondolunk, először bizonyára a legnagyobb sztárok jutnak eszünkbe. Többségük azonban nem fesztiválok, sportcsarnokok nagyszínpadjain szokott játszani. A zenélés általában nem biztosít elég jövedelmet a megélhetéshez, különösen más, civil állásokkal összehasonlítva. A zenészek ennek ellenére sem választanának mást: a zene számukra egyszerre kikapcsolódás és küldetés, feltöltődés és hivatás.

A ProArt Zeneipari Jelentéséhez készült kérdőívet több mint 1000 zeneszerző, szövegíró, hangszeres zenész és énekes töltötte ki 2017 őszén – ennek fő eredményeit foglaljuk össze.

Zenei pálya és civil élet

A zenészek viszonylag korán, kamaszként, illetve fiatal felnőttként kezdik a zenei pályát. Az első szárnypróbálgatások ideje az előadóknál átlag 16 éves,

A Zenélésből megélni keveseknek sikerül, a zenészek többsége mégsem választana mást bejegyzés először Összkép-én jelent meg.