Mire van szükség a Balatonnál? Ki dönt a magyar tenger életét meghatározó kérdésekben? Milyen lesz a tónál az élet 15 év múlva? Friss kutatásunk eredményeit mutatjuk be, melyben a térség életének szervezői, polgármesterek, vállalkozók, kutatók és az Összkép olvasói mondták el, mit gondolnak a magyar tengerről.

Fotó: Flickr, Andreas H

Az Összkép friss kutatása a régió életének szervezőit, kulcsszereplőit kérdezte a Balaton jelenéről és jövőjéről. Polgármesterek, vállalkozók, borászok, kutatók mondták el, mit gondolnak a magyar tengerről:

• Mikor volt a Balaton aranykora?
• Miben más ma a Balaton mint 10 éve?
• Milyennek szeretnék látni a Balatont 15 év múlva?
• Mi az a

A Friss eredmények – hogyan látják a Balaton jövőjét a régió életének legfontosabb szereplői? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Balaton története hat nagy szakaszra osztható. Ezeket áttekintve egyértelműen látszik, hogy régóta nagy kérdés, kié legyen a Balaton: a tömegeké, az elité vagy az ott lakóké.

Az egykori vadregényes tóparti táj helyett ma a nyaralóvendégek igényeihez igazodó, megszelídített Balaton-part néz vissza ránk. A tóhoz érkező vendégek kiszolgálása, a szokásaikhoz való alkalmazkodás az elmúlt évszázadokban fokozatosan alakította a balatoni települések kultúráját és természeti környezetét. A történet nem az NDK-s turisták megjelenésével kezdődött. A 19. század második harmadától beszélhetünk klasszikus balatoni fürdőkultúráról, az idegenforgalom kezdete azonban korábbra, a reformkor idejére tehető.

Balatoni pillanatkép a Palma Gumigyár reklámfotóján 1969-ben. Fotó: Fortepan

1822-1861

A Mikor kié volt a Balaton? A magyar tenger történetének hat fő szakasza bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A települések pár éve elkezdték összeírni a helyi értékeket. Házak, tájak, fák, emlékek kerülnek a listákra. Mire jók az értéktárak? Hogyan készülnek? Hogyan fogadják mindezt a lakók, akik utcájában fényképeznek? Pető Piroska környezetmérnökkel, a Balaton-felvidék egyedi tájértékeinek kutatójával, gyűjtőjével beszélgettünk.

Apró présház töri meg az egymáshoz simuló szőlőtőkék sorait. Évszázados kőhíd ível át a kispatakon. Méltóságteljes mandulafasor szegélyezi a falusi temetőhöz vezető utat. Akármerre nézünk, mindenhol értékeket találunk.

A Tapolcai-medence pirosba öltözött. Fotó: Pető Piroska

Egy település, táj vagy megye értékeit rendezi leltárba az értéktár, a 2012-es hungarikum törvény óta készülnek ilyen összeírások. Az adott közösség dönti el, hogy számára

A Miért jó, ha leltárba veszik a szőlőhegyi kilátást, a régi présházakat és a fenyőfasort? Települési értéktárak nyomában a Balaton-felvidéken bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Összkép magazin a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit KFT-vel együttműködve közös kutatást indít. Ennek keretében közös gondolkodásra hívjuk olvasóinkat.

Egy rövid kérdőív kitöltésére kérünk, mely a Balaton jelenének és jövőjének meghatározó kérdéseit járja körbe: milyen lehetséges jövőképek rajzolódnak ki, mire van szükség a tónál, miben más, mint 15 éve.

Fotó: pixabay

Az Összkép Magazin idén harmadik alkalommal készít cikksorozatot a Balaton társadalmi gazdasági hátteréről, kulturális életéről. Idei írásainkban szeretnénk a Balaton életét komolyabb időhorizonton elemezni: feltárni, mikor volt a térség aranykora, hogyan látják a környék életének kulcsszereplői a magyar tenger jövőjét.

Kérjük, segíts válaszaiddal, segíts, hogy teljes

A Közös gondolkodásra hívunk: kérdőív a Balaton jelenéről és jövőjéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Balaton köszöni szépen, jól van. Van elég víz, ami kellően tiszta és megfelelően meleg. A fokozódó turizmus és a természetes élővilág közötti érdekellentét azonban évről-évre kiélezettebbé válik.  Dr. Pálffy Károllyal, a Balaton vizét, élővilágát kutató MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Hidrobotanikai Osztály tudományos munkatársával beszélgettünk algákról, a víz minőségéről, nádasokról és halakról.

A Balaton vizének minősége állandó kérdés, főleg a nyári szezon kezdetén. Mit lehet tudni a tó vizéről?

Az algák összetétele és mennyisége a legfontosabb kérdés, mert azok az elsődleges kórokozó-termelők. Manapság e tekintetben csak jót lehet mondani a tóról, ez azonban nem mindig volt így. A nyolcvanas

A „Rövidesen el kell dönteni, hogy mit akarunk a Balatontól: úszómedencét vagy természetes élővilágot” – interjú dr. Pálffy Károllyal, a Balatoni Limnológiai Intézet kutatójával bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogy lett hekk a csacsihalból? Hogyan kerül a ponty a kiflibe? Miből készül a Bazalt-burger? Kalas Györgyi gasztronómiai újságíróval, a nemrég megjelent Magyar tengeri gasztrokönyv szerzőjével beszélgettünk a balatoni büféforradalomról, a helyi alapanyagok felfedezésének fontosságáról. A Balaton most újabb aranykorát éli, de vigyázni kell, hogy a nagy megújulás közepette nehogy elvesszen a lényeg.

A könyved legelején leszögezed, hogy szerinted kétféle ember létezik: az egyik már imádja a Balatont, a másik még nem, de hamarosan fogja. Honnan ered a Te Balaton-szerelmed?

Az enyém viszonylag érdekes történet, mert kb. tíz évvel ezelőttig semmilyen balatoni kötődésem nem volt. Ma már elképzelhetetlen számomra, hogy

A A Balaton új aranykorát éljük – interjú Kalas Györgyi gasztronómiai újságíróval bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kórusban énekelni: öröm és vidámság, utánozhatatlan közösségi élmény, életreszóló védőháló. Ki, miért csatlakozik egy kórushoz? Mit ad a közös éneklés? Közösség sorozatunk új cikke a kórusvilág felfedezésére hív.

Kottákból készített szélforgók, színes CD-kből és pom-pomokból készült álomcsapdák, és a kis utcákat átjáró jókedv. Június 9-én az arra tévedő, mit sem sejtő járókelők számára is nyilvánvaló lehetett, hogy különleges eseménynek adott teret a Palotanegyed. A Kórusok Éjszakája (KÉJ) fellépői megtöltötték hangjukkal a városrészt, mindenfelől áradt a zene.

Az egyéjszakás zenei kaland immár hatodik éve a nyári budapesti kulturális paletta különleges színfoltja. A rendezvénysorozata kodályi kórusmozgalom szellemi örökségét viszik tovább: Tóth Árpád

A A kórus olyan, mint egy életbiztosítás – az összerezonálás nemcsak a szívben, hanem a fejben és hangban is megszületik bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A túrázás nem magányos műfaj. Három természetjáró közösséggel indulunk útnak, hogy megtudjuk, ki mit keres, és mit talál az erdőben.

Van, aki jól összeszokott társasággal járja a természetet, s olyan is akad, aki azért kirándul, hogy barátokra találjon. Van, akit a természet csendje vonz, vagy az, hogy jobban megismerje az országot, ahol él.

Az erdő mindenkié

A Természetjáró Bakancsos Klub a közel 8 ezer lelkes Ács kiránduló közössége. A legfiatalabb tagok alsó tagozatos általános iskolások, a legidősebbek pedig nyugdíjasok. „Összejöveteleinken a nagy létszám ellenére is családias hangulat uralkodik” – mondja Tóth János, az egyesület elnöke. „Büszkék vagyunk arra, hogy a

A „Sokkal többről van szó, mint végigjárni egy utat” – a túrázás közösségszervező erejéről bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogyan lehet célt és jövőképet adni a társadalom peremére sodródott embereknek, akik egyik napról a másikra élnek? Hogyan lehet erős és megtartó közösséget formálni belőlük? Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke HÉTFA Műhely előadásban a Jelenlét programot mutatta be, ami az elmúlt 10 évben több tucat magyar települést hozott vissza a kilátástalanságból.

Frissen festett napsárga óvodaépület, ablakában gyerekkéz alkotta színes mesefigurák és papírvirágok. Közösségi ház és fejlesztő foglalkozások gyerekeknek és szüleiknek. Tiszta lépcsőház és befizetett számlák. Fűtött étkező és fajátszótér az iskolaudvaron. Méltó körülmények gyerekeknek felnőtteknek – az életnek. Életképek azokról a helyekről, melyek bekerültek a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét

A A nyomorúságot a céltalanság választja el a szegénységtől – Vecsei Miklós előadása a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjáról bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az egyik oldalon ökológiai megújulás, a másik oldalon pedig hanyatló turizmus, kevés látogató, pusztuló csárdák. Saád József szociológus, a Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány kutatója a HÉTFA Műhely előadásában arról beszélt, hogy miért van szüksége új arculatra a Hortobágynak és hogy mit lehet tenni ennek érdekében.

A Hortobágy sokarcú térség: egymás hatását olykor zavaró funkciók, párhuzamos világok küzdelmi tere. A nemzeti park, ahol a természetvédelmi szempontok az elsődlegesek. Az agrárvilág, ahol egy új birtokos osztály veti meg a lábát. A munkatáborok és állami gazdaságok maradványvilága, ahol a kiábrándult reménytelenség uralkodik. S a pusztai turizmus romantikus idillje, ami sokkal inkább nevezhető látszatvilágnak,

A Nagyon sok minden kijöhet ebből – arculatváltás előtt a Hortobágy bejegyzés először Összkép-én jelent meg.