Balaton-part, langyos nyáreste – egy színpadon zenészek játszanak. Komolyzenét. A régi Cimbora műsorok szerkesztő-műsorvezetője, Érdi Szabó Márta néhány évvel ezelőtt egy egészen új projektbe kezdett, felismerve, hogy a klasszikus zenének helyet kell kérni a Balaton partján. A Klassz a pARTon! rendezvénysorozatról ő mesélt az Összképnek Balatonalmádiban.

Teret a komoly zenének

„A Cimboratáborokban, itt Almádiban minden délután volt egy kis kamarazene lenn a parton a zenepavilonban, meg a mólón. A zenészek komolyzenét játszottak, a táborozó gyerekek mégis úgy tomboltak, mintha beat koncerten lennének.” – idézi fel Érdi Szabó Márta a „kezdeteket”. Közel negyven éves televíziós pályafutás áll mögötte, egy egész nemzedék

A „Nem is annyira komoly, mégis mennyire szép” – Klassz a pARTon! bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Kapolcs ikonikus fesztiválja, a Művészetek Völgye idén 28 éves, és köszöni, jól van. Nem volt ez mindig így: előfordultak finanszírozási nehézségek, elmaradó fesztivál, majd jött a magára találás és visszatérés. A Völgy ennyi idő után is emberléptékű rendezvény, olyan udvargazdákkal, mint Harcsa Veronika, Lackfi János vagy Gryllus Dániel. Őket és a program- és marketingigazgató Oszkó-Jakab Natáliát kérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mitől és hogyan működik a Szigetnél is idősebb Völgy és mi az, amitől ennyire szerethető a mai fesztiváldömpingben.

Egy negyedévszázados történet

Budapesti Balaton-rajongóként gyakran elfog az az érzés, hogy a tó környéke nyáron átveszi a főváros szerepét. Ha az

A Gyere az udvaromba! – Volt egyszer egy Völgy… bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Három vérbeli vendéglátóssal ültünk egy asztalhoz, hogy a balatoni vendéglátás lehetőségeiről, a szezonról, a munkaerőhiányól beszélgessünk. Nem is akárkikkel: Dobai András, a balatonfüredi Kredenc borbisztró és a Hello Tourist terasz tulajdonosa, Jónás György, a vászolyi Zománc Bisztrócska tulaja és Horváth Csongor, a zánkai Neked Főztem vezetője mesélt az Összképnek. Mindhárman a fővárosból költöztek a Balaton mellé, hisznek a minőségi gasztronómiában, és szeretik, amit csinálnak.

Tavaly ugyanitt beszélgettünk a munkaerőhiányról. Mi változott azóta?

Dobai András: A munkaerőhiány még nagyobb probléma, mint az előző évben. Nálunk jelenleg minden fejlesztés a munkaerőmegtartásnak és a munkahelyteremtésnek van alárendelve. Nem költünk marketingre, helyette ösztönzőkben gondolkodunk,

A „Szeretünk itt lenni” – egy asztal, két üveg bor, három balatoni vendéglátós bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Csóromfölde létező hely. 10 percnyi járásra Csórompusztától. Kapolcs és Vigántpetend között kabócazajos földút vezet egy tisztásra, ahol mosolygó emberek mindenféle fából készült építmények között-alatt-felett dolgoznak. „Project village” feliratos pólókban rajzolnak, kalapálnak, fűrészelnek, közben szól a zene, az egész hely egy fesztivál és egy építőtábor sajátos keverékének tűnik. A Hello Wood projektfalujában járt az Összkép Magazin.

Do it yourself!

Délután 2 óra, süt a nap, a terepen közel százötven táborozó tesz-vesz, de mivel szántóföldeken kívül semmi nem határolja a tábort, nem is tűnik fel, hogy mennyi ember van itt. Ráday Dávid, a Hello Wood egyik alapítója vezet körbe a táborban. „Tavaly

A Egy falu fából – modern telepesek a Balaton-felvidéken bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A szegények sikeres felzárkóztatásához sokszor nem a szándék vagy a pénz hiányzik, hanem annak megértése, hogy egy-egy program mitől működik, vagy éppen mitől nem. A társadalompolitikai programok sikeréhez ezért nagyban hozzájárulhatnak a hatásvizsgálatok. A HÉTFA Kutatóintézet ezeknek a tapasztalatairól tartott konferenciát. A konferencia egyik előadója, Antonio Silva az Összképnek is mesélt munkájáról.

Hogyan lehet a vidéki, elszigeteltebb településeken az érettségizőket arra buzdítani, hogy továbbtanuljanak, akár az otthonuktól messzebb, valamelyik egyetemen? Karrier tanácsadással? Egyetemi szórólapokkal? Vagy egy levéllel, melyet egy kortársuk ír nekik az egyetem első évfolyamából? Egy brit kutatóintézet, a Behavioural Insights Team (BIT) ez utóbbi megoldást választotta egy Nagy-Britannia

A Értenünk kell azt is, amiben nem látunk logikát – hatásvizsgálati tapasztalatok a viselkedéstudományok szemszögéből bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Van egy skatulyákon kívüli zeneiskola Kőbányán, ahol tanárok és diákok, rockerek és jazz muzsikusok együtt zenélnek. Egy suli, ahol a felvételin senkit nem érdekel, ha a diák nem tud szolmizálni. Póka Egon, a Kőbányai Zenei Stúdió igazgatója mesélt az Összképnek.

Amikor Póka Egonnal telefonon egyeztettem a találkozót, egy színesre festett, graffitikkel dekorált épületet képzeltem el, viccesen hivalkodó felirattal a bejárat fölött. Ehelyett megérkeztem egy csendes utcába, egy sárgára vakolt épülethez, udvarral, kőkerítéssel. Ha nem tudtam volna a címet, könnyedén elsétáltam volna mellette. Amikor aztán az épületbe belépve, az alagsorban ütemes dobszólót és egy basszusgitárt hallottam egészen közelről, a falakat pedig

A „Színpadon játszani csak színpadon játszva lehet megtanulni.” bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

2012-ben jártam először az Ördögkatlan Fesztiválon és rögtön az első perc meghatározó volt: Nagyharsányba érkezve Kiss Tibi (Quimby) sétált el mellettem, kezében festékkel. Egy üres parasztház szobájának falát festette tele. Csakúgy.  Az Ördögkatlan immár tizedik nyarára készül idén és még mindig ugyanaz a mezítlábas fesztivál, mint a kezdetekkor. Bérczes László, a Katlan fesztivál megálmodója és főszervezője mesélt az Összképnek.

Kapolcsról Villányba

A fesztivál születésének története szinte már legenda. Bérczes László a kezdetektől a Bárka Színházban dolgozott, és 2001-ben kapott először felkérést, hogy a Bárkásokkal a Művészetek Völgyében szervezzenek programot Pulán. „Én nem születtem zenésznek, vagy színésznek, engem az egész kultúra,

A Mezítlábas művészet bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hogyan lesz a zenéből jövedelem, ki fizet kinek, kik a közvetítők? Még az avatottak számára sem könnyű a zeneipar pénzmozgásait átlátni. A zenész nem is a zeneszerzésből, lemezkészítésből él – a legtöbb bevétele a koncertekből származik. Mindeközben egyre több szereplő osztozik a zeneiparban keletkező jövedelemből. A cikkben elmondjuk, miért és hogyan.

Miből él a zenész?

A sztereotípiák és városi legendák nem kímélik a művészek anyagi helyzetét. A költő ugyebár mindig az éhenhalás szélén áll, papír híján szalvétára írja verseit. A festő gazdag megrendelőkön csüngő egyszerhopp-máskorkopp életet él. A zenész meg természetesen dúskál a pénzben, a nőkben és különben is VIP,

A Zene és pénz bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Kodály-módszert 2016 decemberében az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökségek listájára a legjobb megőrzési gyakorlatok közé. A magyar zeneoktatásról manapság mégis keveset beszélünk. Pedig, ahogy korábbi cikkünkből kiderült, lelkes és rendszeres zenefogyasztók vagyunk, ráadásul szívesen részt is veszünk benne, legyen szó éneklésről vagy hangszeres zenélésről. Hogyan tanulunk ma zenét Magyarországon?

Dó – ré – mi

A zene életünkben betöltött szerepét sokban meghatározza a zenei nevelés, és ennek intézményesített keretei, azaz a zeneoktatás színterei.  Magyarországon alapvetően három színen zajlik zeneoktatás: a zeneiskolákban, magántanároknál és a közoktatásban.

A hazai zeneoktatásban komoly szerepet játszanak a zeneiskolák. A diákok itt sajátítják el

A Szélmalomharc és diadalmenet: zeneoktatás Magyarországon bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A zeneipar világában szakemberek ezrei dolgoznak a zenészek és előadók mellett, azért, hogy a közönséghez nap, mint nap eljusson a zene. Menedzserek, producerek, roadok és bookerek. Sok múlik rajtuk.

Ha a zeneipar szereplőiről beszélünk, mindannyian azokra gondolunk elsősorban, akiket a koncerteken látunk, akiknek a hangját a rádióból halljuk. Holott a zenészek mellett sokan a háttérben dolgoznak azért, hogy a fellépés zökkenőmentes, a hangfelvétel tökéletes, a turné pedig sikeres legyen. A 2016-os ProArt Zeneipari Jelentéshez készült kutatások során a csendes társakkal is találkoztunk. Kik vesznek részt a zeneipari gépezetben a szerzőkön és az előadókon kívül? Hány szerepben lehet egyszerre helytállni, ha

A Csendes társak a zeneiparban, avagy mi dől el a színfalak mögött? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.