Lassan visszakerülnek a dobozokba a karácsonyi díszek, a fa alól új helyükre kerülnek az ajándékok. Az ünnep élményeinek elraktározásakor érdemes áttekinteni, ki mit tett azért, hogy minél több rászorulónak legyen esélye a boldog karácsonyra. Országszerte sok szervezet és önkéntes dolgozott adománygyűjtéseken, megkerestünk közülük néhányat, hogy mondják el, hogyan szervezték az adománygyűjtést, mik a tapasztalataik.

Az adománygyűjtések szervezői egymástól függetlenül, de ugyanazon dolgoznak: vinni az ünnepi fényből a legelveszettebbeknek is. Az eljuttatása sok munka és tervezés, amelyet a szervezők mindenhol tapasztaltan kezelnek, ők tudják igazán, hogy hol-mire van szükség, ahogy azt is, mit jelentenek az adományok a fogadóik számára. Megkértük őket,

A Ilyen volt a karácsony az adománygyűjtő szervezetek szemével bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Hova forduljunk, ha szeretteink mellett a rászoruló ismeretleneknek is szeretnénk adni karácsonykor? Milyen szervezetek, hol és hogyan gyűjtenek a szegény emberek segítésére?

A használt, de jó állapotú tárgyakat mindenhol örömmel fogadják, de fontos, hogy csak olyan dolgok kerüljenek az adományok közé, amelyek nem szorulnak javításra, tisztításra, mert nincs kapacitás ruhák foltozására, ahogy a nem működő eszközök sem kelnek maguktól új életre.

Cipősdoboz Akció

Az akció keretében egy cipősdoboznyi kedvességet juttathatunk el gyerekeknek. A dobozra rá kell írni, hogy milyen nemű és korú gyereknek szánjuk, majd el kell juttatni egy gyűjtőpontra (ezek listája itt található). Bármi olyan kerülhet

A Karácsonyi adakozás – Kit, hol találunk és mit érdemes adni? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az Év Fája verseny már többször megmutatta, hogy a legkisebb településekről is indulhat országos összefogás. Mi kell a sikeres szerepléshez? Miben mások a kistelepülések és a nagyvárosok fái? Mit ad a verseny a résztvevőknek? Tokodi Nórával, az Év Fája verseny koordinátorával beszélgettünk.

Az Év Fája 2018-ban, a pécsi havi-hegyi mandulafa
Fotó: evfaja.okotars.hu

A verseny a jelentkezéssel kezdődik. Mi motiválja a jelentkezőket?

Biztosan nem a nyeremény, ezen a versenyen nem lehet sok pénzt nyerni. Egyszerűen az emberek szeretik a fákat. Ha van a közösségükben egy óriási fa, vagy egy olyan, amit szeretnek, történetük van hozzá, azt meg akarják mutatni a nagyközönségnek.

A Mit mesélnek rólunk a fák? – interjú Tokodi Nórával, az Év Fája verseny koordinátorával bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Jókai Mór egykori balatonfüredi nyaralója elárulja mennyi tudásvágy, feszültség mozgatta az aranyember íróját, hogyan is éltek a ma már kedélyes békeidőnek gondolt XIX. században.  Jókai öröksége nyomába szegődtünk, hogy feltárjuk az író kevésbé ismert oldalát.

Nem nehéz elképzelni, miként varázsolta el Balatonfüred Jókai Mórt, elég sietség nélkül sétálni egyet a parton, elidőzni egy vízre néző padon. A platánfák alatt összemosódó beszélgetések hangjai úsznak, napsütés táncol a tótükrön, miközben népes verébcsaládok gyűjtögetik a vadkacsáknak elszórt morzsákat. Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza 1857-től rendszeresen nyaraltak Füreden, tíz évvel később már saját villájukban. A nyaraló ma Jókai Emlékházként működik, ahol a házaspár

A Jókai nem csak színesen írt, úgy is élt – Hogyan nyaralt egy híresség 150 éve a Balatonon? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Művészettel nem csak kiállítótermek falai között találkozhatunk, olyan váratlan helyeken is felbukkanhat, mint egy vasúti átjáró. Balatonalmádiban öt éve állítanak ki a városhoz kötődő művészek a VasútARTjáróban.

A strandot és Almádi főterét összekötő aluljáró korábban elhanyagolt része volt a városnak. Vonzotta a rongálókat, a nagy falfelületeket a falfirkászok használták festővászonként. Agg Z. Tamás, a város gondnoka szerette volna megváltoztatni az áldatlan állapotokat. A falakban lehetőséget látott: közös ötletelésre hívta az almádi művészeket, amire Jáger István grafikus előállt a kiállítótér gondolatával. Ő és a szintén grafikus Fábián László vállalták a művészeti vezetők szerepét az évente kétszer megrendezett kiállításra. Nyáron képzőművészek munkái,

A Hozzáférhető művészet – a balatonalmádi VasútARTjáró mindenki előtt nyitva áll bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Vecsésen áll a Bálint Ágnes emlékház, az írónő egykori otthona, kertjében az épület fölé tornyosuló idős ostorfával. Valódi hadszíntér volt a fa: rosszcsont vizslájuk alatta kergette az írónő állatszeretetét kiélvező macskahadsereget. A macskák harci állásai hamar a fa tetejére kerültek, onnan biztonsággal folytathatták a civakodást. A mókás jelenetektől inspirálva született meg Frakk, a macskák réme.

Az elkényeztetett macskákat váratlanul érte Csibész, a vadászkutya érkezése. A korábban kóbor ebet gyógyszerkísérletekhez szállították az orvosi egyetemre, onnan mentette meg az írónő lányának, Németh Ágnesnek orvostanhallgató vőlegénye. Csibész, a nevéhez hűen, már első találkozásukkor sem játszotta el a kékvérű vadászkutyák tisztelettudó szerepét. Nem érdekelte,

A Ostrom a fa alatt – az ostorfa, amiről Frakk megpróbálta lehozni Szerénkét és Lukréciát bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A Baranya megyei Zengővárkony és Pécsvárad között 60 hektáron dacol az évekkel egy szelídgesztenye ültetvény. A több évszázados fákat nagyrészt a zengővárkonyi családok birtokolják, azt mondják „minden igazi várkonyinak van gesztenyefája”. A termés mennyisége talán már nem olyan, mint száz éve, de az ültetvény nem lett kevésbé fontos a helyiek számára. A 400 lelkes falu érdeme, hogy az egyik fa, Zengővárkony „hős” szelídgesztenyéje nyerni tudott a 2017-es Év Fája versenyen, képviselve a többi fát is. 

Az ültetvény pontos kora és eredete nem ismert, már a 18. századi források is több száz éves fákról írnak. Emberkéz hozta létre, emiatt szükséges is

A Túlélő szelídgesztenyék bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

A két tölgy, mint öreg portások állnak Nyírbátorban: hűségesen és megbízhatóan, mindig a következő látogatókra várva. A honfoglalás emlékére ültették őket 1896-ban. A fák a késő gótikus református templomot őrzik, amit Báthori István erdélyi vajda építtetett, a kapuhoz vezető úton az egyik tölgy alatt az ő szobra áll.

A tölgyfák alatt vezet az út a templomba menet, a Nyírbátori Zenei Napokon és a kenyérmezei csata ünnepén is, aminek győztes zsákmányából Báthori az építkezést fizethette a nyírbátoriak szerint. A városlakók és kirándulók gyakran pihennek meg a fák árnyékában álló padokon. A felnőttek beszélgetnek, a gyerekek játszanak, szaladgálnak a kis tereken.

Néhány

A A nyírbátori tölgyfák alatt összeérnek az ünnepek és a hétköznapok bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Egykor tölgyerdő borította a bátaszéki Orbán-hegyet, a fák alatt állatokat makkoltattak. Ma csak két faóriás őrzi az erdő emlékét, a fák átadták a helyüket a szőlőnek, a gyümölcsösnek.

1754-ben a két tölgy alatt kapott helyet a Szent Orbán, a szőlő és a bor védőszentje tiszteletére emelt kápolna. A Tolna megyei városból rálátni a dombon álló hármasra, és fordítva.

A nagyobb fa 18 méteres.  A kápolna fölé magasodva óvja a szent helyet, úgy ismerik, mint a bátaszéki molyhos tölgy. Már 300-400 éve áll ott, Sümegi József, a bátaszéki gimnázium igazgatója és helytörténész szerint akár törököt is láthatott.

A kápolna a kezdetektől

A A kápolna, a szőlő és a két molyhos tölgy – egymást őrzik a szőlőhegy lakói bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Csak egy Törökmogyorófa van, ami Rákóczi nevét viseli, a terebélyes koronájú aggastyán Romhány mellett áll egy dombon több, mint 300 éve.

II. Rákóczi Ferenc alakja mindig fontos volt a település életében. „A nép nagyon ragaszkodik a fejedelemhez, ezért a fa is nagy összetartó erő”- foglalta össze a kapcsolatot Hajdú István. Ő volt az, aki meglátta, hogy ez a település határain túl is igaz, az ő kezdeményezésére született meg a Rákóczi-emlékfák településeinek országos találkozója, amely Zalától Hajdú-Bihar megyéig köti össze az ország egymástól távoli szegleteit.

A Rákóczi szabadságharc végjátéka zajlott Romhány mellett, az utolsó jelentős csatában ott néztek farkasszemet a

A Rákóczi népét ma is összetartják a fejedelem fái bejegyzés először Összkép-én jelent meg.