Gyorsan és egyszerűen arról, hogy miért nincsenek gyors és egyszerű magyarázatok.

Kérdőívek, esettanulmányok, demográfiai jelentések, attitűdkutatások – ezek jutnak elsőként eszünkbe, ha társadalomtudományos tanulmányokra gondolunk. Nem véletlen, hiszen a sajtóban megjelelő szociológiai irodalom túlnyomó részét ezek a száraz, adatközpontú munkák jelentik. Fontos és értékes a világ jelen állapotának pontos és számokba foglalt ismerete, ez azonban nem elegendő a jelen társadalmának megértéséhez. Hiába erős a korreláció, hiába magas a determinációs együttható, mintázatokat mutatnak csak, nem a miértre adnak választ.

Az egyszerűség kedvéért vegyük példának egyetlen ember történetét. Gondolatkísérletünk alanya legyen László, egy hatvanas, budapesti férfi, aki középszintű, szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. László

A A világot történetekből lehet megérteni – egy kis tudományfilozófia egyszerűen bejegyzés először Összkép-én jelent meg.

Az adatok makacs tények, azonban nem mindegy honnan és hogyan mutatjuk őket. Könnyű a számokat elferdíteni egy hazugság vagy féligazság szolgálatában. Egy példa a gyümölcsfogyasztás és a jövedelem összefüggéseiről.

A számokkal való bűvészkedésnek nem csak azok hajlamosak felülni, akik még nem tanultak statisztikát – a jelenség ugyanúgy megfigyelhető a legtanultabb értelmiségi körökben is. A statisztika kiforgatásának észrevételéhez ugyanis elsősorban a szkeptikus hozzáállás a fontos, nem a diploma – a kettő pedig nem jár kéz a kézben.

A sajtóban, a közbeszédben, egy pohár sör mellett – vitás helyzetekben előbb-utóbb előkerül valamilyen számadat. A statisztika és összefüggések idézése tájékozottságra vall; hiszen honnan

A Nem a számok hazudnak – avagy hogyan lesz valós statisztikából hamis állítás? bejegyzés először Összkép-én jelent meg.