2023-ban második alkalommal viselheti magyar város az Európa Kulturális Fővárosa címet. A hét magyar pályázó közül Debrecen, Győr és Veszprém folytathatja a versenyt az első körös értékelés után. A tét nagy, hiszen a győztes városnak nemcsak Európa kulturális térképére lesz lehetősége felkerülni, hanem arra is esélyt kap, hogy a mai fiatalok számára egy élhető, sikeres, európai színvonalú élet alternatíváját teremtse meg itthon.
Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém szállt ringbe a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címért. Mind az ország legjelentősebb városai közé tartoznak, kulturális, gazdasági és közigazgatási szempontból egyaránt – persze csak Budapest után. Európai léptékkel viszont kis- és közepes méretű városnak számítanak. Ez a települési típus Európa-szerte sajátos krízisbe került, mivel a fővárosok, nagyvárosok adják a 21. századi technológiai, gazdasági fejlődés, átalakulás természetes keretét. Nincs ez másként Magyarországon sem. A pályázó városok, és sok más magyar település számára létkérdés, hogy hogyan kerülhetnek fel az európai térképre a főváros mellé. Hogyan tudnak vonzó jövőképet biztosítani a mai fiataloknak?
Fotó: pixabay.com
Az EKF program esélyt adhat arra, hogy a nyertes város sikeresen kapcsolódjon be ebbe az európai városi versenybe. „A kulturális fővárosi cím, konkrétabban a kultúra és a kreatívipar kitörési terület lehet abból a szempontból, hogy vonzó élet- és alkotási feltételeket kínáljanak a városok a fiatal, magasan képzett generáció számára” – hangsúlyozza Csite András, a veszprémi pályázatot támogató HÉTFA Kutatóintézet ügyvezetője.
Úgy véli, hogy a 21. századi fiatalok számára elsősorban az inspiráló, közös kreatív alkotással megtöltött terek, felületek tesznek vonzóvá egy várost. Ezek a kreatív energiák ma Magyarországon főként Budapesten összpontosulnak, tágabban pedig Nyugat-Európa nagyvárosaiban. A kelet-közép-európai térség, különösen a kis- és közepes városok ezért fokozottan hátrányos helyzetben vannak. „Fel kell ismerni, hogy nemcsak versenyezni, hanem európai léptékben kell versenyezni a fiatalokért. A mai fiatalok otthon vannak Európában. „Jó lenne, ha ezt az európaiságot Debrecenben, Veszprémben vagy Győrben is meg lehetne élni. Erre tesznek kísérletet a pályázatok.”
Mit tud egy jó EKF?
Az EKF hosszú távú elkötelezettséget jelent. Az egész folyamat 6-7 évet is felölelhet, onnantól kezdve, hogy a város eldönti: pályáznak, majd amíg a pályázatot elő- és elkészítik. S ha nyernek, nemcsak a címviselő évet, hanem az előtte lévő 5 évet is programokkal kell megtölteni. Mégis megéri a sok fáradozás, a rengeteg befektetett pénz, idő és energia – ha egy város jól csinálja, a kultúra, a kreatívipar a város társadalmi és gazdasági fejlődésének legfőbb motorjává válhat. Ebből a szempontból a pályázatok nemcsak a kulturális fővárosi címért folyó verseny kontextusában lehetnek fontosak. Nézhetjük ötletversenyként is, mely a hazai városok jövőbeli életének szervezéséhez kínál hasznos elképzeléseket.
Az Európa Kulturális Fővárosa program az EU egyik legfontosabb kulturális programja, célja az európai kultúra felfedezése, fejlesztése, az európai identitás erősítése. Az Európai Bizottság dönti el, hogy melyik évben melyik tagország városai versenghetnek a kulturális főváros címért.
Az első kulturális főváros Athén volt 1985-ben, s azóta közel 60 város viselte a címet. Az első magyar kulturális főváros Pécs volt 2010-ben – a győztes pályázat tíz várost utasított maga mögé, köztük a most is pályázó Debrecent, Veszprémet, Egert, Győrt és Székesfehérvárt. A 2023-as címért induló hét város munkáját egy 12 fős, hazai és nemzetközi független szakértőből álló bizottság értékeli. A testület tagjai komoly kulturális és művészeti tapasztalattal rendelkeznek: vannak, akik a kulturális- és városfejlesztéssel foglalkoznak, s vannak, akik korábbi nyertes EKF pályázatok megvalósításában, vagy más, hasonló kaliberű nemzetközi kulturális rendezvény szervezésében szereztek jártasságot. Közülük 10 főt az EU intézményei, 2 főt pedig az illetékes helyi hatóság (nálunk az EMMI) jelöl. (A teljes névsor itt olvasható.) A második körbe továbbjutó debreceni, győri és veszprémi pályázatot a városok 2018 őszéig fejleszthetik tovább. A végső győztest 2019 elején jelentik be.
Egy kulturális főváros csak akkor tud tartósan bekapcsolódni az európai (kulturális) vérkeringésbe, ha alapvetően olyan célok érdekében használja a címmel járó figyelmet és fejlesztési forrásokat, melyekért egyébként is küzd. Olyan koncepciót érdemes kidolgozni, ami akkor is jól használható, ha a város nem nyeri el a címet. Csak akkor érdemes új koncerttermet építeni, ha évekkel később is lesz mivel, kivel megtölteni.
Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.
A Balaton-régióval és Bakony térséggel összefogó Veszprém pályázata például a város 2018-2030-as kulturális stratégiájának keretébe illeszti az EKF programot. Ennek hat fő témáját jelölték meg, köztük az okos örökségvédelmet, a kultúra közösségépítő erejének növelését és a kreatívipar megerősítését. A kulturális fővárosként tervezett fejlesztések nagy része a pályázat sikerétől függetlenül is megvalósul, a veszprémi Aranyos-völgyben például kreatívipari negyed kiépítését, a veszprémi külvárosban pedig új kulturális negyed létrehozását tervezik.
A veszprémi vár madártávlatból. Fotó: pixabay.com
Az EKF cím rengeteg lehetőséget ad a nemzetközi együttműködések kiterjesztésére, szorosabbra fűzésére. A városra irányuló figyelem megsokszorozódik. Pécset például kulturális fővárosként 13 százalékkal többen keresték fel a KSH adatai szerint 2010-ben, a külföldi vendégéjszakák száma pedig közel 75 százalékkal nőtt. Az európai kulturális-művészeti hálózatokba való beágyazódás, a kultúrák és a gondolatok találkozása újraértelmezheti, inspirációval és innovációval tölthetik meg a várost.
A 2023-as EKF címért Tokajjal együtt induló Debrecen célja, hogy a városban fellelhető kulturális keveredések, nemzetközi párbeszédek katalizátora legyen. Például művészeti és gasztronómiai programokon keresztül hoznák közelebb egymáshoz a városban élő magyar és külföldi diákokat. Kulturális fővárosként számos olyan kezdeményezést indítanának, melyek nemzetközi tapasztalatcserére és kulturális partnerkapcsolatokra nyitnának lehetőséget, többek között cserekapcsolatokat és tehetségkutatókat szerveznének hazai és külföldi művészek számára.
Debrecen jelképei. Fotó: pixabay.com
Lehet bármennyire jól kitalált egy koncepció, ha az EKF év úgy múlik el egy város felett, hogy a lakók néhány jó koncertet leszámítva észre sem veszik, hogy mi történt, vagy idegennek érzik a programok mögötti gondolatokat, semmit sem ér az egész. Győr EKF koncepciójának alapgondolata az áramlás. Csíkszentmihályi Mihály flow-elmélete alapján céljuk, hogy közös áramlás-élményt teremtsenek, ahol a helyi lakosok megérezheti a közösség erejét. Arra törekednek, hogy a közönség elsősorban ne pusztán passzív befogadója, hanem tevékeny résztvevője legyen az EKF programoknak.
A kultúra mint stratégiai ágazat
Az EKF program nemcsak arról szól, hogy egy város figyelmet és fejlesztési forráshoz jut, hanem a város továbblépésének új modellje születhet. Közép-Kelet Európa, így Magyarország városaira mindez fokozottan igaz. A vidéket szervező nagyvárosaink akkor képesek megtartani a tehetséges embereket, ha egyszerre nyújtanak izgalmas környezetet és európai léptékkel vonzó egzisztenciális lehetőségeket. Valaminek a központjává kell válni, hogy ez megvalósulhasson. Meg kell találni, melyek azok a városi értékei, amik képesek megmozgatni az embereket a saját nyelvi, kulturális közegükön kívül és belül egyaránt.
A győri Dunakapu-tér. Fotó: pixabay.com
Az EKF pályázók olyat tettek, ami sok másik településnek és térségnek is jót tenne, jót tehet: arra dolgoztak ki koncepciót, hogyan tudja a lakosság, a gazdaság és a kultúra kölcsönösen erősíteni egymást. A három továbbjutó, Debrecen, Győr és Veszprém közül valamelyik város öt év múlva egy évre Európa egyik központjává válik. Addig is érdemes figyelnünk és tanulnunk mind a pályázatokból, mind abból, hogy miként alakítja át egy város a gondolkodását. A feladat az, hogy nagyobb léptékben fogalmazzák meg, hol a helyük a világban.
Ha tetszett a cikk, szólj hozzá Te is, hogy teljes legyen az összkép!
