Balaton-part, langyos nyáreste – egy színpadon zenészek játszanak. Komolyzenét. A régi Cimbora műsorok szerkesztő-műsorvezetője, Érdi Szabó Márta néhány évvel ezelőtt egy egészen új projektbe kezdett, felismerve, hogy a klasszikus zenének helyet kell kérni a Balaton partján. A Klassz a pARTon! rendezvénysorozatról ő mesélt az Összképnek Balatonalmádiban.
Teret a komoly zenének
„A Cimboratáborokban, itt Almádiban minden délután volt egy kis kamarazene lenn a parton a zenepavilonban, meg a mólón. A zenészek komolyzenét játszottak, a táborozó gyerekek mégis úgy tomboltak, mintha beat koncerten lennének.” – idézi fel Érdi Szabó Márta a „kezdeteket”. Közel negyven éves televíziós pályafutás áll mögötte, egy egész nemzedék nőtt fel az ifjúsági műsorain. Talán ebből nyeri szűnni nem akaró lelkesedését és energiáját. „Vörösberényben születtem, minden nyaramat Almádiban töltöttem. Bosszantott a túlpartról áthallatszó fesztiválzene és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne feltámasztani a régi klasszikus zenei koncerteket.”
A balatoni kötődés és a Cimborás múlt mellett egy egészen személyes történet is motiválta. Fia, Tamás újszülöttként elvesztette a látását, de zenei tehetsége nagyon korán megmutatkozott, elismert zongoristaként számos országban fellépett már. Ez adta a végső lökést a koncertek elindításához. „Lényegében Tamás múltjának, a küzdelmeinek szólt először ez a koncertsorozat, rajta keresztül akartuk megmutatni a klasszikus zene fontosságát.”
A korábbi műsorvezető 2015-ben vágott bele, hogy helyet csináljon a komolyzenének a Balaton partján. Zenészek meghívása, önkormányzatok meggyőzése, állami támogatás megszerzése; csupa olyan történet, melyhez nemcsak a jó kapcsolatok, hanem elszántság és jó adag önbizalom kell. Érdi Szabó Mártáék komolyan veszik a feladatot. Az idei volt a harmadik nyár, hogy a Balaton körüli településeken Bartók vagy Chopin szólt.
Elsőként Balatonfüred fogadta be a kezdeményezést, azóta Csopakon, Keszthelyen, Gyenesdiáson, Szigligeten, Paloznakon, Gyulakeszin és persze Almádiban is rendeztek koncerteket. „Most Balatonfüred és Almádi a fő bázis, egy-egy hétig voltunk idén mindkét településen, a többi helyen egy-két napot. Szeretnénk terjeszkedni, jövőre már Keszthelyre is hosszabb időre hívnak bennünket, egy hetet tervezünk ott is eltölteni.” – meséli. Érzik az igényt a tóparti komolyzenére, három év alatt szinte az egész északi partot végig járták. „Badacsonyból rendszeresen jártak át a koncertjeinkre, míg végül az egyik ott nyaraló bement az önkormányzathoz és közölte, hogy Badacsonyban is kell Klassz a pARTon! koncert.”
Csak arra nincs igény, amire nem teremtünk
A fellépők többnyire Érdi Tamás baráti és szakmai köreiből kerülnek ki. Vannak, akiket a szervezők hívnak meg és olyanok is akadnak, akik maguk jelentkeznek, hogy örömmel fellépnének. Egyre több külföldi zenész is szerepel az előadók között és ezek a meghívások általában kölcsönösek. „A zenész világban a közös tanulmányok, közös fellépések rengeteget számítanak, ezzel erősítik a kulturális-művészi hálózatot.”
„Kimenni a strandra, kitenni a zongorát, megszólítani az embereket egészen rendhagyó helyeken – a mi dolgunk az, hogy próbálkozzunk, terjeszkedjünk. Hiszem, hogy csak arra nincs igény, amire nem teremtünk.” – mondja Márta. Szeretnék, ha a komolyzene mellé felsorakozna az irodalom, a képzőművészet is, de tudják, hogy nem lehet egyszerre mindent megvalósítani.
A koncertsorozat jellege miatt nem nagyon gondolkodnak négy évszakban: egyszer-egyszer fellépnek egy gálaműsorral a Müpában, de a Balaton mellett csak nyáron. „Nem akarom, hogy elveszítsük a nyáresti koncertek varázsát. A téli legfeljebb csak nosztalgiája lehet a nyárinak, az már más műfaj lenne.”
Érdi Szabó Márta négy évtizedeken keresztül a Magyar Televízió, majd a Duna TV szerkesztője és műsorvezetője volt, olyan ifjúsági-kulturális műsorokban, mint a Cimbora, Énekelt versek, Aprók tánca, Szabófalvától San Franciscoig, vagy József Attila kortársai. Nevéhez fűződik a Játsszunk együtt! koncertsorozat, melyben fiatal tehetségek mutatkoztak be a Budapest Music Centerben, fia Érdi Tamás műsorvezetésével.
Érdi Tamás 5 évesen kezdett zongorázni, már egészen fiatalon nemzetközi versenyeken lépett fel. A Bécsi Zeneakadémián tanult, majd a Torontói Konzervatóriumban szerzett művészdiplomát. 2010-ben Prima Primissima díjas lett, és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét is megkapta.
Küldetésünk van
A koncertek egyik fontos küldetése a zenei nevelés, mind a közönség, mind az előadók soraiban. Idén gyerekprogrammal készültek Gyenesdiáson, Almádiban és Csopakon is. „Vétek lenne Kodály és Bartók országában nem nevelni a jövő koncertlátogatóit.” – teszi hozzá. A Klassz a pARTon! ezen kívül lehetőséget nyújt azoknak a fiatal zenészeknek, akiknek még nem elég híresek, hogy fizetős koncerteket tartsanak. Így egyrészt megmutathatják tehetségüket, másrészt híres muzsikusokkal és zenekarokkal léphetnek fel. „Hosszútávon az a célunk, hogy ismertté tegyük a fiatal zenészeinket és segítsük őket az európai szintű kapcsolatok kiépítésében.” – mondja É. Szabó Márta.
A koncertsorozat ingyenes, a rendezvényt állami támogatásból és a MOL Új Európa Alapítvány tehetségprogramjából finanszírozzák, valamint a települések is hozzájárulnak a költségekhez. Füreden legutóbb például a profi hangosítást kapták a várostól. A rendezvényt többször is kritizálták ingyenessége miatt, attól tartva, hogy a régió más zenei fesztiváljait gyengíti.
A szervezők szerint az ingyenességnek küldetése van: „A legnagyobb értéke ezeknek a koncerteknek az, hogy olyan emberekhez juttatja el a klasszikus zenét, akikhez egyébként nem érne el. Minden évben egyre többen vagyunk. Az emberek jönnek, és csak úgy ott maradnak. Azok is, akiknek eszükbe sem jutna elmenni egy komolyzenei koncertre, de egyszerre rácsodálkoznak, hogy ez nem is annyira komoly, mégis mennyire szép.”– meséli É. Szabó Márta.
„A nem is annyira komoly komolyzene” egyszerre formálja a közönséget és a helyszíneket is. A közönséget, mert figyelemre hív. Kicsit elcsendesít, megnyugtat, kiegyenesíti a hátunkat, harmóniát teremt. És alakítja a Balatont is, mert a fesztivál-, gasztro-, és turizmustrendek közepette is helyet kér valami klasszikusan réginek, valami örökzöldnek.
A sorozat további cikkei
„Nekem a Balaton örök szerelem” – beszélgetés Kovács Emőke Balaton-kutatóval
Miért nem úsztak a tóban elődeink? Honnan ered az északi és déli part „rivalizálása”? Hogyan látja a mai Balatont egy történész? Kovács Emőkével, Balaton-kutatóval, a Régi idők Balatonja c. könyv szerzőjével beszélgettünk.
A lényeg állandó – beszélgetés Gryllus Dániellel
Gryllus Dániel és a Kaláka együttes szinte a kezdetektől részese a Művészetek Völgye történetének. Különösen, amióta Lackfi János költővel életre hívták a Kaláka Versudvart, melynek ő a zenei házigazdája. A zenészt a kapolcsi fesztivál kapcsán kerestük fel, azonban a beszélgetés fonala messzire tekergőzött, így a Völgy és a Versudvar mellett számos más téma is szóba került.
Kapolcs az egész ország – Lackfi János hárompercese az Összképben
A Völgy történetét, hátterét bemutató cikkünk készítése során megkerestük Lackfi Jánost, aki a nyárra való tekintettel azt kérte, küldjük el írásban kérdéseinket. Kérdeztünk a Balatonról, a Művészetek Völgyéről és persze arról, hogy kik olvasnak ma verset Magyarországon. Pár nappal később megjött a válasz, elvenni, hozzátenni nincs mit – lehozzuk, ahogy jött. Egy hatgyermekes költő hárompercese a Magyar tenger sorozatban.
Gyere az udvaromba! – Volt egyszer egy Völgy…
Kapolcs ikonikus fesztiválja, a Művészetek Völgye idén 28 éves, és köszöni, jól van. Nem volt ez mindig így: előfordultak finanszírozási nehézségek, elmaradó fesztivál, majd jött a magára találás és visszatérés. A Völgy ennyi idő után is emberléptékű rendezvény, olyan udvargazdákkal, mint Harcsa Veronika, Lackfi János vagy Gryllus Dániel. Őket és a program- és marketingigazgató Oszkó-Jakab Natáliát kérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mitől és hogyan működik a Szigetnél is idősebb Völgy és mi az, amitől ennyire szerethető a mai fesztiváldömpingben.
Ahol a múzsák nyaralnak: Szigligeti Alkotóház
A Szigligeti Alkotóház a magyar irodalom egyik szentélye. Egy hely, ahol íróink és költőink a világtól távol tölthetik napjaikat: alkotnak, pihennek, kikapcsolódnak. Ahol Palotai Boris írógépének kopogása hallatszik át a falon, Kertész Imre ádáz pingpong csatát vív, Nemes Nagy Ágnes pedig a társasjátékok királynőjeként tündököl. Az alkotóház egyszerre testesíti meg az ihletett csendes elvonulás és a felszabadult, vidám közösségi élet helyszínét. S mindehhez a balatoni táj és a szigligeti várromok adják a díszletet. Az Összkép Magazin Takács Erzsébettel, az alkotóházat kezelő MANK (Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) kommunikációs igazgatójával idézi meg a szigligeti hagyományokat.
„Szeretünk itt lenni” – egy asztal, két üveg bor, három balatoni vendéglátós
Három vérbeli vendéglátóssal ültünk egy asztalhoz, hogy a balatoni vendéglátás lehetőségeiről, a szezonról, a munkaerőhiányól beszélgessünk. Nem is akárkikkel: Dobai András, a balatonfüredi Kredenc borbisztró és a Hello Tourist terasz tulajdonosa, Jónás György, a vászolyi Zománc Bisztrócska tulaja és Horváth Csongor, a zánkai Neked Főztem vezetője mesélt az Összképnek. Mindhárman a fővárosból költöztek a Balaton mellé, hisznek a minőségi gasztronómiában, és szeretik, amit csinálnak.
Egy falu fából – modern telepesek a Balaton-felvidéken
Csóromfölde létező hely. 10 percnyi járásra Csórompusztától. Kapolcs és Vigántpetend között kabócazajos földút vezet egy tisztásra, ahol mosolygó emberek mindenféle fából készült építmények között-alatt-felett dolgoznak. „Project village” feliratos pólókban rajzolnak, kalapálnak, fűrészelnek, közben szól a zene, az egész hely egy fesztivál és egy építőtábor sajátos keverékének tűnik. A Hello Wood projektfalujában járt az Összkép Magazin.
Eltűnhetnek a balatoni szőlők – kérdések és kilátások
Zöldeskék víztükör, felette futó szőlőshegyek: ez a balatoni táj hagyományos arca. Almáditól a Keszthelyi-öbölig húzódnak a balatoni táj meghatározó szőlőterületei, szőlőhegyei. Gyakorlatilag ez az egyetlen összefüggő, Balatonra néző szőlőterület a tó partján. A gyönyörű vidéket elnézve nehéz elképzelni, hogy a végtelennek tűnő tőkesorok helyét hamarosan egymásra zsúfolódó nyaralók vehetik át. Pedig ez gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet – s mi lesz akkor a balatoni borral?
Balatoni kincsek nyomában – Folytatódik a Magyar tenger sorozat
Egy évvel ezelőtt a Mindenkinek van Balatonja című cikkel indítottuk el Magyar Tenger sorozatunkat. A balatoni identitásról, a balatoni vállalkozásokról szóló interjúk és portrék készítése közben hamar rájöttünk, hogy egy nyár nagyon kevés arra, hogy a régióról eleget tudjunk mesélni. És nem csak azért, mert a Balaton nem egy, hanem négyévszakos… Azzal a tudattal búcsúztattuk a nyarat és a Magyar tenger sorozatot is, hogy idén folytatjuk.