Az ideáltól való eltérés felvállalása, a tolerancia, az anya- és feleségszerep, a feminizmus és az elesettek iránti érzékenység. Ezek a női kultúra legfontosabb témái, legalább is a múlt heti női lapok szerint. A hagyományos női szerepek és a nőkkel kapcsolatos elavult elvárások meghaladásának fontosságát egyaránt képviselő újságokból egy, az önbizalom, a teljesítmény és az empátia értékeit hangsúlyozó üzenetrendszer rajzolódik ki.
Habár a kulturális intézmények többségét férfiak irányítják, a nevelés, a kultúra fogyasztása a nők kezében van – mutattuk be múlt heti cikkünkben. A könyvek, újságok a nőknek szólnak, a világról való gondolkozást főként az anyai, tanítónői instrukciók alakítják. Ezért, ha meg akarjuk érteni kultúránkat, a közszereplők, tudósok és a vezetők férfias világa csak egy részét mutatja identitásunknak. Konvencióink, értékeink alakításának rejtett fősodra a női kultúra. Izgalmas és fontos világ ez, erről készítünk pillanatfelvételt.
Forrás: pixabay
Női magazinok – 2016. március
Pillanatfelvételt készítettünk a női magazinok hazai piacáról: a március 11-én aktuális számokat elemeztük. A 8 legolvasottabb újságot lapoztuk végig a MATESZ legfrissebb olvasottsági adatai alapján, heti és havilapokat vegyesen. Ezek a Nők Lapja, a Kiskegyed, a Meglepetés, a Marie Claire, az Elle, az ÉVA magazin, a Cosmopolitan és a Glamour.
Miről szólnak a hírek, mivel van tele a sajtó?
A média komoly valóságformáló erővel rendelkezik. Ereje nemcsak abban áll, hogy megszabja, miként gondolkodjunk bizonyos dolgokról. Arra is hatással van, hogy melyek azok a témák, amelyekről gondolkodunk.
A női magazinok alapjaiban határozzák meg, hogy melyek azok a témák, amelyeket nőként fontosnak kell tartani, amelyekkel érdemes foglalkozni. A tematikában a hirdetési piac kívánalmainak megfelelően a divat, a szépségápolás és az egészség-életmód fokozottan jelen van, de számos egyéb témáról is szó esik. Nyitott, érdeklődő és aktív olvasót feltételez, aki fogékony a művészetek, az utazás, a pszichológia és a tudományok iránt egyaránt. Aki szívesen próbál ki új élményeket – akinek fontos, hogy tájékozott legyen. Ezek adják a hátteret, melyből néhány téma mindig kiemelkedik.
Címlaplányok: idolok és példaképek
Idén tavasszal a magyar női magazinok címlapján többségében magyar hölgyek láthatóak. Kilencből csupán kettő borítóján mosolyog külföldi híresség, mindkét lap a külföldi anyamagazin magyarított verziója: a Glamour címlaplánya Scarlett Johansson amerikai színésznő, a Cosmopolitané pedig Ariana Grande, szintén amerikai énekesnő.
A Nők Lapja Epres Panni egykori modellt, Benedek Tibor vízilabdázó feleségét mutatja be, a Marie Claire címlapján pedig Palvin Barbara nemzetközi sikerekkel büszkélkedő fiatal magyar modell került. A Meglepetés borítóján Stohl András színész lányaival látható, a Kiskegyed pedig Vujity Tvrtko tévés műsorvezetővel foglalkozik. Az ELLE, a Blikk Nők és az ÉVA magazin civil címlaplánnyal jelent meg.
Tökéletességre mindig lehet törekedni, de a hibáinkkal együtt vagyunk teljesek
„Mostanában párhuzamosan hódít két irányzat: az egyik szerint legyünk tökéletesek, a másik szerint pedig vállaljuk fel hibáinkat, a tökéletlenségünket. Számodra melyik a szimpatikusabb?” – kérdezi a Marie Claire riportere Palvin Barbara modellt a vele készített interjúban. „Tökéletességre mindig lehet törekedni, de a hibáinkkal együtt vagyunk teljesek” – hangzik a válasz.
A magazinok olyan példaképeket sorakoztatnak fel, akik a hagyományos sztárkultusz perfekcionizmusával szemben elfogadják és bátran vállalják önmagukat, tökéletlenségeikkel és emberi gyengeségeikkel együtt.„A legfontosabb, hogy ne akarj mindig magabiztosnak látszani! A lényeg, hogy merd felvállalni, amit érzel. Ha éppen szomorú, esetleg bizonytalan vagy, akkor ne titkold, ne játszd meg, hogy boldog és erős vagy. Fogadd el magad, szeresd, aki vagy minden egyes pillanatban!” – vallja Ariana Grande amerikai énekesnő a Cosmopolitan-nek adott interjújában.
Tolerancia – a másság relatív
Meddig terjed a tolerancia és hol kezdődik a nemtörődöm közömbösség? Meddig és mit tűrsz el tétlenül? Mikor jön el az a pont, amikor azt mondod: elég volt!? Ezeket a kérdéseket feszegeti az ÉVA magazin frissen indított toleranciakampánya, melynek keretében minden olvasót arra buzdítanak, hogy lépjenek ki a közöny szürke állóvizéből.
A szabálytalanság diadala címmel olvashatunk riportot a Marie Claire aktuális számában. Olyan nőket mutatnak be, akik kilógnak a konfekcióméretekből, mégis önelfogadó és pozitív módon képesek megélni „egyedi” adottságaikat. „Ezzel a testalkattal teljesen rendben vagyok, megbeszéltem magammal, hogy úgy vagyok jó, ahogy éppen vagyok.” „Jól érzem magam a bőrömben, próbálok nem nyavalyogni azon, hogy mi ’rossz’ a testemen, inkább a legtöbbet hozom ki abból, ami van.”
A konvenciók és tabuk lebontásának narratívája szervezi a magazin hírmozaikját is. Olvashatunk Skandinávia első, nők által vezetett mecsetének megalakulásáról, megismerhetjük az első supersize szuperhősnő, Faith karakterét, s láthatjuk, ahogy egy súlyosan beteg 11 éves kislány híres modellekkel együtt vonul a kifutón a New York-i divathét egyik bemutatóján.
Az elfogadó gondolkodásmód további témakörök kapcsán is megjelenik. Szellemi fogyatékosság és nemi identitás – ezek világszerte a legerősebb társadalmi tabuk közé tartoznak. „Az autizmus gyötrelmes is tud lenni, de én szerencsés vagyok, mert Ábelnek egy csomó remek adottsága is van, csak megfelelően kell hozzáállni és tudni kell támogatni. Fogadd el a gyerekedet olyannak, amilyen.” – vallja egy autista kisfiú édesanyja az ÉVA magazin riportjában. A dán lány című film Einar Wegener transznemű dán festő életét dolgozza fel. A film főszereplője, Eddie Redmayne brit színész a Marie Claire interjújában arról a tapasztalásról mesél, amit a nemváltó műtéten átesett festő megformálása révén élt meg. „Még száz évvel később is nagyon sokat kell fejlődnünk, ha a transzneműeket érő diszkriminációról és a rájuk aggatott stigmákról van szó.”
Jó anyának és feleségnek lenni
Anya, feleség és (egyre inkább) dolgozó nő – a klasszikus női szerepminták és azok összeegyeztethetőségének kérdése központi helyet kap a magazinok tematikájában. Epres Panni, a Nők Lapja címlaplánya az anyaság és a családról való gondoskodás örömeiről mesél a vele készített interjúban: „Mindenféle szempontból kényeztetem a családomat. Érzelmileg is, a gyakorlatban is. Persze, hiszen mi más lenne a célom, mint hogy minél több örömet okozzak nekik?”
A Meglepetés címlap története is a szülői szerepekhez kapcsolódik. A borítón Stohl András színész szerepel lányaival: „Stohl András elképedve figyeli, hogy felnőttek lányai, ám, mint mondja, sokkal közelebb áll hozzájuk, mint korábban bármikor.”
A gyerekvállalás-gyereknevelés is mérvadó témának számít, számtalan cikk, számtalan formában foglalkozik a kérdéskörrel. Az ÉVA magazin például az alternatív oktatási formákat veszi górcső alá a konvencionális oktatás ellenpontjaként. Több magazin állandó nevelési rovattal jelentkezik, ahol szakértők válaszolnak az olvasói kérdésekre. Olvashatunk a hipnózisban szülés dilemmájáról és a kisgyerekes szülőként ’énidőnek’ szánt órák lelkiismeret-furdalás mentes élvezéséről is.
Feminizmus 2016 – nőiség tabuk nélkül, szabadon
Az Elle aktuális kiadása feminista különszámnak is tekinthető. Valamennyi rovat és cikk ehhez a kérdéskörhöz illeszkedik, legyen szó könyvajánlóról, exkluzív interjúról vagy stílustanácsokról. A főszerkesztői levél erősen programadó jellegű, megjelenésében, tartalmában is egy manifesztumra emlékeztet. Az üzenet egyértelmű: olyan olvasókat szólítanak meg, akik nem akarják, hogy sztereotípiák és elvárások irányítsák az életüket.
„Hiszünk abban, hogy a valódi feminizmus nem kirekesztő, hanem felszabadító és éppúgy képviseli a nők, mint a férfiak érdekeit. Egy üzenettel a középpontban: nyílj ki, élj szabadon, és mutasd meg bátran, ki vagy! És mi másról, ha nem erről szól az Elle is?”
Közismert magyar személyiségeket sorakoztatnak fel: írók, zenészek, színészek és televíziós műsorvezetők – férfiak és nők egyaránt – állnak ki a a női egyenjogúság mellett. A férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek aspektusainak széles körét tekintik át. Írnak a hollywoodi színésznők és színészek közötti fizetéskülönbségről, a sikeres női informatikusokról. Exkluzív interjút közölnek Carey Mulligan amerikai színésznővel, A szüfrazsett című film címszereplőjével, aki így nyilatkozik: „Jobb hely lenne a világ, ha nők irányítanák? A válasz: nem. Akkor lenne jobb hely, ha egyenlő mértékben irányítanánk – de ettől még nagyon messze vagyunk.”
Társadalmi érzékenység
A különféle szociális és jóléti tevékenységek, missziók is vissza-visszaköszönnek a magazinok hasábjairól. Jó és fontos célok, odaadó emberek áldozatos munkájának bemutatása – a társadalmi érzékenyítés több lap számára is egyértelműen vállalt küldetés.
A Nők Lapja riportban mutatja be a Felhőgyár projektet: budapesti egyetemisták segítik a mélyszegénységben élő borsodi gyerekeket. Az élettörténet rovatban pedig a László Endre Márton, a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat alapítójának munkáját ismerhetjük meg.
Lelki segítséget nyújt gyerekeknek – olvasható az Epres Panni címlapfotója alatti üzenet. A modell a vele készített interjúban arról mesél, hogy gyerekekkel szeretne foglalkozni: „számomra fontos, hogy segíthessek, hogy valamennyire könnyebbé tegyem az életüket”
A Marie Claire dél-szudáni férfiakat és nőket bemutató fotoriportot közöl. A fotók azokat a pillanatokat örökítették meg, amikor szeretteikkel telefonáltak, akikkel a háború miatt esetenként évek óta nem tudtak kapcsolatba lépni.
Forrás: pixabay
Női magazinok – a rejtett fősodor
A női magazinok jelentősen befolyásolják, hogy melyek azok a témák, amelyekről (nőként) gondolkodni, amelyekkel foglalkozni érdemes. A napirend szervezésén túl milyen más módon formálják a világról való gondolkodásunkat, az életünket szervező normákat? Czagány Alexandra, a Womanity magazin alapító főszerkesztője szerint a női magazinok hatása erős. „Egy népszerű női magazin könnyen meghatározó információforrásunkká, szocializációs ágensünkké válhat, nyilvánvaló, hogy jelentős mértékben formálhatja a társadalmi életünket, kultúránkat, kapcsolatainkat. Ezért is nagyon nagy a társadalmi felelősségük a nagy nyilvánosságot elérő magazinok és site-ok szerkesztőinek, még akkor is, ha a vezető magazinok legtöbbjének nem ez a felelősségvállalás a motorja, hanem a kattintás generáló, sok esetben félrevezető tartalomgyártás.” A Womanity magazin életre hívásakor már az alapokat is azzal a céllal fektették le, hogy a női magazinvilág társadalomintegráló funkcióit erősítsék.
Csonka Anna újságíró, az Üvegplafon blog szerkesztője és az Index volt munkatársa úgy véli, hogy a női magazinok a nők és férfiak közti egyenlőtlenség mibenlétének tisztázásában is komoly szerepet játszanak. „Fontos lenne, hogy a magazinok tudatosítsák, hogy még nem értük el a teljes esélyegyenlőséget, egyúttal erősítsék azt az értékrendet, amely kiemelt célként kezeli a megvalósulását.” A női lapok sokat tehetnek a nők önbizalmának erősítése érdekében. „A női minőségen túli értékek hangsúlyozása terén is sokat tudnának segíteni: jó lenne, ha például egy vegyésznőt nem arról kérdeznének, hogy az egyébként férfiasnak tartott szakmában miként boldogul nőként, anyaként, hanem szakmai tevékenységére és sikereire koncentrálnánk, a nemi tényezőt figyelmen kívül hagyva.”
A magazinok cselekvésre, életigenlésre, az élmények megélésére buzdítanak. Mindez javában túlmutat a magazinok hasábjain. „Nagyon fontos, hogy ne csak a képernyő elé akarjuk ültetni az olvasóinkat” – vallja Alexandra, aki a személyes jelenlétben látja a nők kultúraformáló hatását. „A Womanity rendezvényeiben, vagy bármilyen élő eseményben intenzív kultúraformáló erőt látok. Itt olyan közéleti fórumot teremthetünk, amivel egyúttal egy nyilvános demokratikus szféra is megteremtődik. A személyközi kommunikáció erejében hiszek, még a tömegkommunikáció korában is.”
Boldogságra optimalizálva
A magazinok valamennyi témához elfogadó, támogató és inspiráló módon nyúlnak. A konvenciók meghaladása, a sztereotip szerepek szétfeszítése mind erőteljes, pozitív üzenet. A cikkek a bíztatás és bátorítás hangjain szólnak – legyen szó a nőiség és a női szerepek megéléséről, vagy a saját komfortzónánkon túllépő, mások felé irányuló segítő szándékról. Ahogy a magyar népmesék, a női magazinoknak is hordoznak egyfajta pozitív kódot, mely elsősorban az optimista szemléletmód közvetítésében és a hiteles, őszinte példaképek felsorakoztatásában nyilvánul meg, akik azt vallják, hogy a sikerért keményen meg kell küzdeni, s a legfontosabb erőforrásunk önmagunkban és hozzáállásunkban rejlik.
Szólj hozzá! Mi hiányzik, hogy teljes legyen az Összkép?
Sorozatunk korábbi részei
Nem kincs, nem kacat – Mi is a magyar kultúra? – Nemzeti kultúránk egyik legfontosabb mindennap használatos dolgunk. Az a kérdés, hogyan építhetünk jobban kultúránk értékeire, hogyan formálhatjuk sajátosságainkat az életünket jobbá tevő irányba?
Mondd mit ér ezer év? – Hogyan gondolkoznak és gondolkoztak a magyarságról szellem életünk nagyságai? Miben hasznos ez a kép, miben kellene máshogyan közelíteni?
Üzletembereink két Magyarországot látnak – Magyarországon az üzleti elit tagja szeretik hazájukat, büszkék a magyarok szellemi és kulturális eredményeire. Ugyanakkor sokszor erőteljes pesszimizmussal szemlélik a társadalom gondolkodásmódjának, kultúrájának alakulását.
Jótett helyébe… Életrevalóságunk titkát mesékbe rejtettük – A magyar mesék hőse nekiindul, cselekszik, felelősséget vállal. Jellemét az általa megtett út során hozott döntései és tapasztalatai formálják. A népmesék láthatóvá teszik a magyar kultúra elveszettnek hitt pozitív kódját, megmutatják, hogyan válhat valós élménnyé a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.
Ez egy igen, igen kemény, kemény világ – Vannak-e Dobó Istvánhoz hasonló nagyszerű karakterek a mai Magyarországon? Megismételhető és más területeken is utánozható-e Dárdai Pál sikere a futballválogatottal? Tiszteljük, példaképnek tartjuk szervezeteink vezetőit, vagy inkább zsarnokoskodó főnököket találunk a felszín alatt? Az Összkép eheti cikke különböző területek hazai vezetőinek képességeit, személyiségét, szerepét keresi.
Női kultúra – a rejtett fősodor – Magyarország hivatalos intézményi kultúrájában a nők ma is sokkal nehezebben tudnak érvényesülni, mint a férfiak. Éppen ellentétes a helyzet a kultúra befogadói oldalán: itt a nők dominálnak. Mennyire stabil ez a munkamegosztás?
