fbpx

Magyarország hivatalos intézményi kultúrájában a nők ma is sokkal nehezebben tudnak érvényesülni, mint a férfiak. Éppen ellentétes a helyzet a kultúra befogadói oldalán: itt a nők dominálnak. Mennyire stabil ez a munkamegosztás?

A férfiak által dominált kultúra gondolata mélyen gyökerezik az európai gondolati-kulturális hagyományban.  A 20. század elején Georg Simmel Női kultúra című írásában a férfiak teljesítményének nevezi az ipart, a művészeteket, a tudományt, a kereskedelmet, akárcsak az államigazgatást és a vallást. Férfiak teremtették ezeket az intézményeket, akárcsak a működési és értékelési kereteket adó játékszabályokat is, így azok a férfiak képességeihez, mentalitásához és értékrendjéhez igazodnak.

Rippl_Portrait_of_Mrs_Pataki

Rippl-Rónai József: Patakiné portréja

A kultúra férfidominanciája a nemi szerepek klasszikus felosztásából eredeztethető. A nők kulturális teljesítményének fő színtere hagyományosan az otthon, ők a családi tűzhely őrei. Hosszú évszázadon keresztül nem volt bejárásuk az intézményi kultúra területeire. Ez a korlát a 20. század elején kezdett lazulni, amikor a gazdasági és erkölcsi fejlődés, illetve modernizációs folyamatok maguk után vonták a női szerepek liberalizációját.

Tisztelt Igazgató Úr!

Egyértelmű, hogy Magyarország hivatalos intézményi kultúrájában a nők ma is sokkal nehezebben tudnak érvényesülni, mint a férfiak. Elég, ha körbenézünk a legjelentősebb kulturális intézmények, színházak, múzeumok, könyvkiadók, vezetői körében. Magyarország legjelentősebb fővárosi és vidéki színházaiban döntő többségében férfiak igazgatják. A 15 legnagyobb fővárosi kőszínház közül három élén áll női vezető: egyrészt Eszenyi Enikő, a Vígszínház ikonikus alakja,  másrészt a frissen megválasztott Kováts Adél a Radnóti Miklós Színházban, harmadrészt pedig Darvasi Cecília a Turay Ida Színház vezetője A többi megyeszékhely színigazgatóinak nemi megoszlása pedig 18: 2, a férfiak javára. A két kivételt a debreceni Csokonai Mihály Színház és a Szekszárdi Német Színház jelenti. Visszatérve a fővárosi kulturális életre, a Művészetek Palotája, , a Magyar Állami Operaház, a Zeneakadémia és a Budapest Bábszínház igazgatója is férfi.

A legjelentősebb magyar könyvkiadókat is szinte egytől-egyik férfiak irányítják: a 15 legnagyobb forgalmú kiadóigazgatója közül 3 nő (Műszaki Kiadó, Pozsonyi Pagony Kiadó és Könyvmolyképző Kiadó). A múzeumok terén is hasonló kép rajzolódik ki, például a négy legnagyobb fővárosi intézmény közül egyedül a Ludwig Múzeum élén áll női vezető (a további három a Nemzeti Múzeum, Műcsarnok, illetve az összevont Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria). A helyzet a felsőoktatásbanis nagyon hasonló.  A Rektori Konferencia a magyar állami és nem állami egyetemek illetve főiskolák vezetőit tömöríti. Jelenleg a 67 intézmény közül 13-ban tölti be nő a rektori posztot.

A nők alulreprezentáltsága még markánsabban rajzolódik ki a legrangosabb állami kitüntetések díjazottai körében. A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének ás ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés. A rendszerváltás óta összesen 455 díjazottat ismertek el, a női kitüntettek száma ebből 88. Vagyis az elmúlt 25 év Kossuth-díjasainak 81%-a férfi.

A zeneművészet terén a Liszt Ferenc –díj a legmagasabb állami kitüntetés. Az arányok itt is a Kossuth-díjhoz hasonlóan alakulnak. A rendszerváltás óta elismert közel 200 művész harmada nő. A Nemzet Színésze címet 2000 óta ítélik oda azoknak a magyar színművészeknek, akik kimagasló érdemeket szereztek a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése terén. A férfi színészek itt is abszolút többségben vannak (71%).

A Szépírók Társasága az írók, irodalomtörténészek, kritikusok, fordítók és irodalomszervezők egyesülete. 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy a korszerű irodalomszemlélet, a hatékony érdekképviselet és a demokratikus kultúrpolitika fóruma legyen. A Társaság jelenleg közel 400 tagot számlál, ebből mindössze 25% a női alkotók aránya, háromnegyedük férfi.  Némileg árnyalja a képet, hogy a társaság jelenlegi elnöke nő, igaz a korábban többségében férfiak töltötték be a pozíciót.

786px-Benczúr_Olvasó_nő

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben

A Mandiner 2015 decemberében megvizsgálta, hogy a közélettel foglalkozó magyar heti- és napilapok, online portálok szerkesztőségében milyen a munkatársak nem szerinti megoszlása. A főleg közélettel foglalkozó magyar sajtóorgánumok online elérhető impresszumait tekintették át. Az adatbázisba az impresszumokon belül minden, tartalomért felelős munkatársat, illetve minden vezető pozíciót betöltő kollégát (ügyvezető, lapigazgató, stb.) beleszámítottak. A vizsgált 22 szerkesztőségben közel 650 ember dolgozik, a nők aránya azonban épphogy meghaladja a 25%-ot. Ezek után könnyű kitalálni a női főszerkesztők számát: 0/22.

A fenti példák csupán a kirakó egy darabját mutatják. Ha nem is reprezentálják teljesen a valóságot, a tendenciák egyértelműen kirajzolódnak.

Kávésbögréhez az autót

Éppen ellentétes a helyzet a kultúra befogadói oldalán: itt a nők dominálnak. Számos hazai kutatás támasztotta alá, hogy nők kultúrafogyasztása nagyobb mértékű, mint a férfiké. Főként a magaskultúra terén kiemelkedőbb, mint a férfiaké – derül ki a GfK Hungary és az MTA TK 2014-es kutatásából. Bár a nők jellemzően kevesebb szabadidővel rendelkeznek, ebből többet szánnak kulturális aktivitásokra. Gyakrabban olvasnak könyvet, járnak színházba, múzeumba és komolyzenei koncertekre. A férfiak inkább a sportok és egyéb aktív szabadidős programokban mutatnak nagyobb aktivitást.

A nők kultúraformáló szerepe nemcsak közvetlenül, személyes kulturális aktivitásukon keresztül érezhető. Beszéljünk akár párokról, akár gyerekes családokról, legyen szó kulturális vagy egyéb hétköznapi, például gasztronómiai fogyasztásról, a nők szerepe elsőrendű. Társadalomtudományi kutatások bizonyítják, hogy a házaspárok körében például a nők aránytalanul nagyobb befolyással bírnak a pár kultúrafogyasztására, a magas és az alacsony. Egyértelműen kimondható, hogy a nő rendelkezik a pár kulturális aktivitásáról.

A gyermekek érkezése sem változtat a helyzeten. A nők saját felelősségüknek érzik a család életének szervezését. 2013-ban Magyarországon tíz nőből hét úgy gondolta, hogy elsősorban a nők feladata a család és a háztartás ellátása. Számos marketing-és reklámpiaci kutatás világít rá, hogy a női fogyasztók szerepe egyre jelentősebbé válik. Az élelmiszerek, egészségügyi, kozmetikai, valamint háztartási termékek vásárlása hagyományosan a nők preferenciáitól függ, de a nem tradicionálisan női és a klasszikusan „férfi” termékek szegmensében is egyre erősödik a befolyásuk. Bridget Brennan amerikai marketing szakember Miért vásárolnak a nők? című könyvében arra a nemzetközi tendenciára mutat rá, hogy az autó-és házválasztás, az utazási döntések, de még a szórakoztató elektronikai termékek vásárlása során is a nők véleménye számít. Jól példázza az a történet, melyben egy házaspár az egyébként műszaki, fogyasztási, ár-érték arány szempontból ideális autót végül azért nem vette meg, mert annak italtartójába nem fér bele a feleség termoszbögréje.

A nők kulturális súlyát a nekik szóló kulturális termékek gazdag piaca is jól illusztrálja. A hazai sajtópiac nagy bajban lenne a női olvasók nélkül. A nőknek szóló nyomtatott sajtótermékek széles választékával szembesülhetünk az újságosbódékban. A glossy magazinoktól kezdve az életmód-és gasztronómiai lapokon át egészen a sajátos átmenetet jelentő (jellemzően magyarított külföldi) lapokig, mint amilyen a Marie Claire vagy az Elle. Ne feledkezzünk meg az igazi klasszikusnak számító Nők Lapjáról sem, amely nők generációit tanította arra, miként tekintsenek saját nőiségükre, hogyan állják meg a helyüket akülönböző szerepekben . A MATESZ 2015 IV. negyedévi gyorsjelentése alapján a hetilap 200 ezres olvasói táborral rendelkezik. Viszonyításként a Heti Válasz olvasottsága 14 ezer,  a HVG-é pedig 35 ezer. A nők az internetes tartalmak terén is jelentős fogyasztói erőt képviselnek.  A Nők Lapja blogját, az nlcafé.hu-t naponta átlagosan  1 250 000  olvasó keresi fel. Az egyedi látogatások tekintetében ez közel 100 000-rel kevesebb, mint az origo.hu és az index.hu eredményei. A Femina.hu közel egymilliós napi látogatottságával szintén meghatározó szereplőnek számít a női portálok piacán (2015. IV. negyedévi adatok).

 

hetilapok

Forrás: MATESZ, 2015. IV. negyedévi gyorsjelentés (saját szerkesztés)

 

A kultúrát a nők adagolják

Gyakran halljuk, hogy „nyelvében él a nemzet” és „jótett helyébe jót várj”. Anyanyelv és viselkedés – a két legelemibb kódrendszer, amely a nemzeti kultúránkhoz kapcsol minket, egyúttal eligazít a világban.  Az anyanyelv gondolkozásunk alapja, a világ megértésének és az önkifejezés elsődleges módja. A magatartási minták pedig útmutatóként szolgálnak az élet alaphelyzeteiben. Megtanítják, hogy miként kezeljük az elénk kerülő kihívásokat és lehetőségeket, s általuk válhatunk a közösség  tagjává.

Valójában a nőkhöz kötődik a létező legelemibb, legősibb kultúraformáló hatás: a gyermeknevelés. A szocializáció elsődleges terepe a család, másodlagos terepét pedig a neveléssel foglalkozó intézmények jelentik: az óvoda vagy az iskola. A nők szerepe mindkét színtérenmeghatározó. Bár egyre gyakoribb, hogy az édesapa marad otthon a kisgyerekkel, a magyar gyerekek első éveikben édesanyjukkal töltik a legtöbb időt, többet is, mint más országokban.  Az óvodákban és bölcsődékben jellemzően óvónénik és dadusnénik gondozzák a kicsiket. Az iskolában tanítónénik tanítják meg az ábécét, a betűk és a számokmisztériumát, s azt, hogy hogyan kell jól viselkedni, fegyelmezetten dolgozni. 2009-ben Magyarországon az általános iskola alsó tagozatában a női pedagógusok aránya 96%-os, a felső tagozatban 79%-os, középfokú oktatásban pedig 65%-os volt (forrás: KSH).

Tantestület_2007

Hölgykoszorú (a kazincbarcikai Árpád Fejedelem – Újvárosi Általános Iskola tantestülete, 2007)

„Alul a víznek árja”

Nemi megoszlás tekintetében jól megragadható ellentét feszül a kultúra alkotói és befogadói, fogyasztói szerepei között. Jellemzően a férfi írja a regényt, de a nő olvassa el. A férfi rendezi a színdarabot, de a nézőtér a nők tapsától visszhangzik.

A férfiak által dominált intézményi kultúra szellemi hagyománya azt üzeni, hogy a kulturális részvétel elismert formája az alkotói szerep. A cikk elején bemutatott példák alátámasztják, hogy az intézményi kultúra játékszabályai kevésbé ismerik el a nők alkotói szerepben való megjelenését.

Azonban az Összkép szerint a kultúra a mindennapi használattól lesz életünk része. „Egy mese a gyerekek fejében válik varázslatossá, egy film akkor kezd dolgozni, amikor gondolkozunk rajta, meséljük, idézzük. Egy dal akkor él, amikor dúdoljuk az utcán” – írtuk Nem kincs, nem kacat – mi a kultúra? című cikkünkben. „A szellemi táplálék jelentős része nem tudatos alkotás eredménye.”

Ebből a szempontból a fő kérdés nem az, hogy a magyar kultúra elemei kitől származnak, ki alkotja meg azokat. Ugyanolyan fontos az is, hogy ki használja és miként kezdi el élettel feltölteni. Népmeséink motívumait sem az teszi magyarrá, hogy mi találtuk ki azokat elsőként, hanem hogy a hagyományunk részévé tettük, mi meséljük a történeteket, minket tanítanak.

A nők a kultúra befogadói, inspirálói, megerősítői, segítői.  Piaci szerepük komoly befolyással bír a kulturális termelésre. „Abban a pillanatban, hogy a nők eltűnnek a föld színéről, a regény is meghal.” – mondta Ian McEwan Booker-díjas író.  A családban és az oktatásban betöltött szerepük által pedig a kultúrához való hozzáférés egyik legfontosabb zálogát jelentik. Ezek a működési terepek jellemzően nem tartoznak a társadalmilag elismert kulturális tevékenységek közé, kultúraformáló hatásuk mégis esszenciális.

endofmanjó

Hanna Rosin 2010-es cikke a The Atlantic magazinban a nők erejéről

 

A többségében férfiak által megtermelt kulturális javak a nőkön keresztül kapcsolódnak be a kultúra körforgásába, s válnak a kulturális éléskamra részévé, ahonnan a következő generációk is töltekezhetnek. A kultúrát úgy is elképzelhetjük, mint egy épületet, melyet jellemzően férfiak terveznek meg és építenek fel, de a nők teszik otthonná.

A rejtett fősodor

Simmel a cikk elején idézett tanulmányában azt a következtetést vonja le, hogy a kultúra férfidominanciája akkor oldható fel, ha a nők új minőséggel tudják gazdagítani a kultúra tárházát. Ehhez „kezdetben részesedniük kell a férfiak művelődésében, érvényesülésében és jogaiban, mert csak ebben a formában tehetnek szert sajátos teljesítményük lehetőségeinek alapjára, anyagra és technikájára”. Ezek a sorok az 1900-as évek elején íródtak. Ma 2016-ot írunk. A nők szavazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak. Az átmeneti szakasz végéhez közeledik, a férfikultúra máza repedezni látszik. A nők egyre nagyobb erőt képviselnek. A vállalati szférában folyamatosan nő a vezetői pozícióba kerülő nők aránya, egyre több a női politikus is. A cikkben vázolt helyzet változni fog.  Hogyan alakul át a világ, ha a nők nemcsak kivételként kerülnek a kulturális intézmények élére? A kérdés megválaszolásához fel kell tárnunk, hogyan viszonyulnak a kultúrához az azt tudatosan használó, alakító nők.

A kultúrában vannak olyan hagyományok, melyek a fősodrot alkotják, de nem beszélünk róluk. Az iskolai órákon átadott üzenetek, a családi sorozatok, a női magazinok is nagymértékben formálják a világról való gondolkodásunkat, az életünket szervező normákat.  Ezekre is érdemes ugyanúgy odafigyelnünk, mint a társadalmilag elismert kulturális intézmények tevékenységére. Cikkünk folytatásában  ennek a rejtett fősodornak eredünk a nyomába.

 

Mit gondolsz női kultúránkról? Mi hiányzik, hogy teljes legyen az összkép?

    Üzenet

     

    Sorozatunk korábbi részei

    Nem kincs, nem kacat – Mi is a magyar kultúra? – Nemzeti kultúránk egyik legfontosabb mindennap használatos dolgunk. Az a kérdés, hogyan építhetünk jobban kultúránk értékeire, hogyan formálhatjuk sajátosságainkat az életünket jobbá tevő irányba?

    Mondd mit ér ezer év? – Hogyan gondolkoznak és gondolkoztak a magyarságról szellem életünk nagyságai? Miben hasznos ez a kép, miben kellene máshogyan közelíteni?

    Üzletembereink két Magyarországot látnak – Magyarországon az üzleti elit tagja szeretik hazájukat, büszkék a magyarok szellemi és kulturális eredményeire. Ugyanakkor sokszor erőteljes pesszimizmussal szemlélik a társadalom gondolkodásmódjának, kultúrájának alakulását.

    Jótett helyébe… Életrevalóságunk titkát mesékbe rejtettük – A magyar mesék hőse nekiindul, cselekszik, felelősséget vállal. Jellemét az általa megtett út során hozott döntései és tapasztalatai formálják. A népmesék láthatóvá teszik a magyar kultúra elveszettnek hitt pozitív kódját, megmutatják, hogyan válhat valós élménnyé a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”.

    Ez egy igen, igen kemény, kemény világ – Vannak-e Dobó Istvánhoz hasonló nagyszerű karakterek a mai Magyarországon? Megismételhető és más területeken is utánozható-e Dárdai Pál sikere a futballválogatottal? Tiszteljük, példaképnek tartjuk szervezeteink vezetőit, vagy inkább zsarnokoskodó főnököket találunk a felszín alatt? Az Összkép eheti cikke különböző területek hazai vezetőinek képességeit, személyiségét, szerepét keresi.