Menü
Sorozatok
Mit mesélnek rólunk a fák? – interjú Tokodi Nórával, az Év Fája verseny koordinátorával

Égig érő fák

Mit mesélnek rólunk a fák? – interjú Tokodi Nórával, az Év Fája verseny koordinátorával

Az Év Fája verseny már többször megmutatta, hogy a legkisebb településekről is indulhat országos összefogás. Mi kell a sikeres szerepléshez? Miben mások a kistelepülések és a nagyvárosok fái? Mit ad a verseny a résztvevőknek? Tokodi Nórával, az Év Fája verseny koordinátorával beszélgettünk.


Az Év Fája 2018-ban, a pécsi havi-hegyi mandulafa
Fotó: evfaja.okotars.hu

Interjúnk nyomtatható pdf-ben is letölthető. – Kattints ide!

A verseny a jelentkezéssel kezdődik. Mi motiválja a jelentkezőket?

Biztosan nem a nyeremény, ezen a versenyen nem lehet sok pénzt nyerni. Egyszerűen az emberek szeretik a fákat. Ha van a közösségükben egy óriási fa, vagy egy olyan, amit szeretnek, történetük van hozzá, azt meg akarják mutatni a nagyközönségnek. Motiváció lehet még, hogy ezáltal ismertté válik a település is, főleg ha kis településről van szó, de az is, hogy elindulhat az Év Fája versenyen, ahol még nagyobb hírnevet szereznek a településnek vagy a fának.

Az Év Fája versenyt 2010-ben indította az Ökotárs Alapítvány azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a környezetünkben élő fákra, és a természet fontosságára. A versenyre bármilyen fa nevezhető egy történet kíséretében, amely bemutatja a fa és a közösség kapcsolatát. A döntőbe 12-15 fát választ be a szakmai zsűri. Ezek közül szavazza meg a közönség az Év Fáját. A verseny keretében egy veszélyeztetett fa megkapja a Hős Fa címet, egy másik pedig az Országos Erdészeti Egyesület különdíját.

Miért ragaszkodhatnak az emberek ennyire ezekhez a fákhoz?

Egy vidéki kistelepülésen azért, mert személyes történetek kapcsolódnak a fákhoz. Már a dédnagymamája is ott ült és piknikezett alatta a papával. A történetek miatt magukénak érzik a fákat, ragaszkodnak hozzájuk. Általában ők is a sikeresebbek a versenyben.

Érdekes, hogy a nyolc év döntősei között voltak fák, amelyeket egy nagyobb közösség indított, és voltak olyanok, amelyeket az az egy ember, aki évről-évre gondozta azt a fát.

Igen, van olyan például, hogy egy család jelöl egy fát, mert nekik valamiért fontos, máskor egy nagyobb közösség, akár egy iskola. Nyilván mindenkinek másért fontos az adott fa, a családnak általában a saját emlékeik miatt. Idén jelentkezett egy olyan zuglói iskola a versenyre, ahol minden évben minden osztály ültetett egy facsemetét. Számukra ezek a fák az összefogást jelképezik.

Égig érő fák című sorozatunkban sokszínű történetekkel találkoztunk. Írtunk családi fáról, ahol az emlékek kiléptek a családi körből. Egy vecsési ostorfa alatt kergette Bálint Ágnes macskáit a Frakkot ihlető vizsla, az írónő emlékházában bárki felkeresheti a mesehelyszínt.

Írtunk arról is, hogy a mesékhez gyakran a gyermeki fantázia szolgáltat alapot, a gyulaji odvas hárs az iskolások varázslatos világát rejti.

Nem minden fa válik annyira ismertté vagy népszerűvé, de van, ahol egy-egy ember képes mozgósítani a közösséget a fáért. Mi lehet a siker záloga?

Mindig nagyon fontos az az egy ember, aki a húzóerő. Ha nincs ilyen, nem érkeznek majd a szavazatok a fára. Általában a jelölő az, aki elkezd kampányolni, és ha nem tud valami miatt részt venni, akkor elmarad a kampányolás és nem ér el eredményt a fa.

Telekiben egy kivágásra ítélt 300 éves berkenyét mentett meg egy idős asszony elszántsága, a fa azóta is hálásan virágzik és terem.

Egy másik történetben egy ember kigondolta, és meg is valósította a Rákóczi-emlékfák településeinek országos találkozóját, összefogva ezzel az ország legkülönbözőbb pontjait.

Nemrég egy interjúban említetted, hogy jórészt az a döntő, hogy mennyire szép a kép, vagy mennyire szép a fa. Ezek szerint a kampányolás mellett az is a szavazatgyűjtés része, hogy mit raktunk a kirakatba?

Így van. Nagyon fontos a jó fénykép, mivel ez marketing is.  Néha homályos, távoli, telefonnal készített fotókat is kapunk, ilyenkor új képet kérünk. Valaki, aki csak a rádión vagy televízión keresztül hall a versenyről, nem biztos, hogy a történeteket mind elolvassa. Abban viszont biztos vagyok, hogy aki a fotókat végignézi, az a legszebb fára fog szavazni.

Mi, amikor megérkeznek hozzánk a jelölések, egyáltalán nem nézzük azt, hogy a fa hogy néz ki, hány éves, vagy mekkora a törzs mérete. Azt nézzük, hogy milyen közösség és történet van mögötte.  Valóban számít-e a közösségnek?

Sokszor van olyan is, hogy tényleg nagyon szép a fa, de látjuk, hogy igazából csak a jelölőnek fontos. Előfordul, hogy a fa a legközelebbi lakott településtől 25 km-re, egy erdő közepében áll. Nem valószínű, hogy egy nagy közösség számára fontos. A versenybe érdemes olyan fákat nevezni, amelyek közterületen állnak, ezáltal elérhetőek mindenki számára.

Nyírbátorban az ünnepek és hétköznapok két tölgyfa alatt találkoznak, az út a templomba igyekvőket éppúgy arra viszi, mint a pihenni vágyókat. A város életének részei, nincs, aki ne ismerné őket.


Az Európai Év Fája 2016-ban a bátaszéki molyhos tölgy volt
Fotó: evfaja.okotars.hu

A versenykiírás egyformán hangsúlyozza a fák környezeti és közösségi fontosságát. Az összképet nézve úgy tűnik, hogy a közösségi jelentőség előtérbe került. Melyik a fontosabb nektek, tolódott-e a hangsúly valamelyik irányába?

Az összes programunk a közösségépítésről szól. Mondhatjuk, hogy az Év Fája verseny egy bújtatott dolog, mert természetesen nagyon szeretjük a fákat, mint mindenki, de a verseny egy eszköz arra, hogy közösséget építsünk. Az Év Fája verseny azért is nagyon szerethető, mert nem tud például konfliktusokat kiváltani és jól össze tudja hozni a közösséget. Valójában minden programunk erről szól. Az Év Fája versenyt is úgy indítottuk el, hogy tudtuk: szeretnénk, hogyha a közösségépítésről és a közösség fejlődéséről szólna. Az a nagy nyertes számunkra, akinél látjuk, hogy széles közösség állt a fa mellé, ami által például barátságok szövődtek.

Követitek a győztesek, akár más, nagyobb összefogást felmutató közösségek sorsát?

A győzteseket szoktuk, de nem is kell kérni, hogy követhessük őket, mert mindig jelentkeznek. A bátaszékiek például rendszeresen. A polgármester el is mondta, hogy olyan mértékű közösségi összefogást, ami az Év Fája verseny után létrejött a településen ő még nem látott. Előtte nem volt ilyen, ezt a versenynek köszönhetik. Nekik sikerült az európai év fája versenyt is megnyerniük. Azóta folyamatosan érkeznek hozzájuk és a tölgyfához a turisták, akár külföldről is. Tehát van egy ilyen vonzata is a versenynek.

Bátaszék egy Tolna megyei kisváros, ahol a szőlőhegy öreg tölgyei olyan harmóniában állnak az árnyékukban álló kápolnával, amely az Európai Év Fája verseny szavazóit is meggyőzte 2016-ban.

Nagy sikere volt az apró Zengővárkonynak is, a 400 lelkes falu lakói 2017-ben megnyerték az Év Fája versenyt túlélő szelídgesztenyéjükkel. A fa múltja a küzdelemről szól, de évről-évre zöldellve tekint a jövőbe.

Hányan szoktak szavazni?

Idén összesen majdnem 17 ezer szavazat érkezett, de nagyon hullámzó. Minden évben mások a szavazatszámok. Most a nyertes 4700 körüli szavazatot kapott, míg pár évvel ezelőtt az egri fa körülbelül hétezerrel nyert. Egy kisebb település a lakosságszámánál így is sokkal több szavazatot tud gyűjteni, de egy város természetesen még többet összegyűjthetne, ha össze tudna fogni a közösség.

Ott gondolom már nehezebb, mert lazábbak a kötelékek.

Igen. Szerintem egy budapesti fát kevésbé éreznek magukénak az emberek. Költözködünk. Én Budapesten élek hét éve, már vagy négy helyen laktam, így kevésbé érzem magaménak a környezetet, mint vidéken, ahol generációk nőnek fel akár ugyanabban az utcában is. Emiatt jobban is kötődnek a fákhoz.

Voltak sikeres budapesti fák a versenyben?

A Jászai Mari téri fa nyerte meg az Év Fája versenyt két éve, viszont az európai versenyen 14. lett. Ott valamiért nem sikerült a kampányolás, nem történt semmi. Szerintem időközben elfogyott a lelkesedésük, vagy talán nem volt felelőse a feladatnak, és elmaradt a kampányolás.

Biztos nehéz megtalálni a húzóembert Budapesten, aki azt mondja, hogy én ezt a fát szeretném ismertté tenni, és megmutatni, hogy miért tud mindenki más is kötődni hozzá.

Igen, nagyon nehéz. Idén is volt három budapesti jelölés, a Mária utcai mesefa, a zuglói ”mezős” fák és a Római part fái. De talán emiatt nehezebb nekik kampányolni.


Zuglói “mezős” fák
Fotó: evfaja.okotars.hu

Budapest helyzete igaz lehet a többi nagyvárosra is?

Igen. De idén a pécsiek nagyon jól kampányoltak és nyertek, és volt azért egri győztes is. A fővárosban sajnos azt látjuk, hogy nehezebb, de úgy általában ezt a többi programunkon is észrevesszük. Én csinálom a Zöldövezet programot – amelynek keretében fákat lehet ültetni közösségi összefogással – már régóta és ott is azt veszem észre, hogy ilyen szempontból sokkal jobbak a vidéki közösségek. A Zöldövezet programnak most van egy olyan része, hogy társasházak is pályázhatnak a belső udvar zöldítésére, amiben viszont nagyon pozitív tapasztalataink vannak, úgyhogy azért oda kell figyelnünk Budapestre is.

A Hős fák idén a Római-part fái lettek. Mennyire tud a verseny segíteni azoknak a fáknak a megmentésében, amelyeket veszély fenyeget?

Azért találtuk ki a Hős Fa címet, mert annyi indokolatlan fakivágás történik, illetve veszélyben van vagy maga a fa, vagy a környezete. A Hős fát a zsűri választja ki. Azt szerettük volna, hogy legyen egy olyan díj is, amivel felhívjuk a figyelmet a veszélyekre. Nem tudom megmondani, hogy mennyire segít. Biztosan számít, hogy a sajtóban szerepel, hogy ő a Hős Fa, és miért, de sajnos eddig sok hős fánk jutott arra a sorsra, hogy kivágták.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövess minket, iratkozz fel hírlevelünkre, ha szeretnéd mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

Az Országos Erdészeti Egyesület is átad egy díjat a verseny keretében. Ők hogyan csatlakoztak hozzátok?

Nekik is van egy Év Fája versenyük, de az teljesen más. Nekünk a közösségek és a hozzájuk kapcsolódó fa a fontos, míg az ő versenyükben egy konkrét fafaj nyer. Idén ez a virágos kőris lett.

Ők kerestek meg minket a második év környékén, mert látták, hogy van egy ilyen versenyünk. Megtetszett nekik és úgy gondolták, hogy tudjuk egymást segíteni, népszerűsíteni. Megkértük őket, hogy jöjjenek zsűrizni hozzánk, mint elismert szakmai egyesület, aztán kitaláltuk, hogy ők is adnak egy külön díjat, amelyről ők döntenek. Idén a szebényi nagy fa kapta ezt.


Szebényi nagy fa
Fotó: evfaja.okotars.hu

Mennyire nőtt a verseny ismertsége?

Az biztos, hogy a sajtóban egyre népszerűbb, főleg hírszegényebb időszakokban. Most pont nagyon jó sajtómegjelenésünk volt, országos napilapokban, hetilapokban, és nagyon ismert internetes oldalakon is. A jelentkezők száma minden évben hullámzik, de az biztos, hogy egyre többen ismerik a versenyt. Hazafelé tartva hallottam például a villamoson, hogy arról beszélgettek, vajon melyik lesz az Év Fája. Olyan is volt, hogy bementem egy boltba és ugyanerről beszéltek a rádióban.