Menü
Sorozatok
Kertészkedésre költünk többet vagy könyvekre? – Beszélő számok a háztartások kultúrára, szórakozásra szánt kiadásairól

Beszélő Számok

Kertészkedésre költünk többet vagy könyvekre? – Beszélő számok a háztartások kultúrára, szórakozásra szánt kiadásairól

A kultúrára és szórakozásra fordított kiadások szervező fogalma a gazdagoknak a mozgás, a szegényeknek a gyerek, a középosztálynak az otthon.  Pesten a pezsgés köré szerveződik a szabadidő, vidéken fontosabb a könyv, a kert, a kutya. Átböngésztük, hogyan és mennyit költenek az emberek szabadidőre.

Fotó: Pixabay

Havi 6 ezer forint – átlagosan ennyit költ kultúrára, szórakozásra egy ember Magyarországon. A legszegényebb 30 százaléknak harmad ennyi, a leggazdagabb harmadnak pedig kétszer több jut szabadidős kiadásokra.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető.

Az összes kultúrához, szórakozáshoz kötődő fogyasztás több mint kilencven százaléka a következő ábrán látható tíz tételre koncentrálódik. A legnagyobb három kiadás a szervezett társasutazás, a kulturális, illetve sport rendezvények és szolgáltatások.

A kultúra felköltözik az internetre

A szabadidős kiadások kisebb mértékben nőttek, mint az elkölthető jövedelem, több területen nominálértékben is csökkent a háztartások költése. Szabadidőre, kultúrára kb. havi 700 forinttal fordítottunk többet fejenként 2016-ban, mint 2010-ben – eközben az összes havi kiadásunk 20 ezer forinttal nőtt. Így a szabadidőhöz kötődő kiadások aránya a teljes fogyasztásból 7 százalék alá csökkent (2010: 7,8 %, 2016: 6,7 %).

Ennek fő oka a digitális technológiák előretörése. A magnók, videók piaca összeomlott, a fényképezőgépeket, kamerákat is kiszorítják az okos telefonok.  Ugyancsak kevesebb pénz megy el könyvre, újságra, hiszen már sokkal inkább képernyőn olvasunk.

A mérleg másik serpenyőjében az van, hogy érezhetően többet költünk sportra, testmozgásra és a háziállatokra.

A Beszélő Számok sorozat a magyar háztartások helyzetéről ad áttekintést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készített cikkek a gyerekes családok helyzetét, a háztartások fogyasztását és életkörülményeit elemzik. A statisztikákat vizsgálva kiderül, nem minden olyan, amilyennek gondoljuk.

A sorozat cikkeihez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény felvételének, Időmérlegének és Mikrocenzusának adatait használtuk.

Ahány ház, annyi szokás

Minél nagyobb egy település, annál több pénz jut a szabadidőre. Minél kisebb egy helység, annál alacsonyabb a jövedelem, de több a tér és az idő. A fővárosiak utazásra, testmozgásra jóval többet költenek, mint a vidéken élők. A többi városban és falun inkább otthon érzik jól magukat az emberek: többet áldoznak könyvre és újságra, kertészkedésre, háziállatokra.

A településtípusok szabadidős fogyasztását vizsgálva nem a színházra, mozira költött összegben a legnagyobbak az eltérések. Kulturális szolgáltatásokra részben azért költenek kétszer annyit a fővárosban, mert ott magasabbak a jövedelmek, másrészt mert jóval sokszínűbb és könnyebben elérhető a kínálat. Bármilyen meglepő, a falusiak többet költenek kulturális eseményekre és szolgáltatásokra, mint országosan a hasonló jövedelmű csoport. A megyei jogú és kisebb városokban valóban otthonülősebbeknek tűnnek az emberek, mint Budapesten, de ez a különbség nem olyan jelentős. A fővárosban többől több jut kultúrára is, azonban a pesti ember nem arra költ jóval többet, hogy a nézőtéren üljön.

FutaPest

Az adatok mélyére nézve két esetben koncentrálódik a kiadások több mint fele a fővárosban. Ezek a sportoláshoz, kempingezéshez szükséges eszközök, illetve a sportlétesítményekben tartott rendezvények.

Ami meglepő, hogy újságra, folyóiratra jövedelmük kisebb részét költik a budapestiek, mint az ország többi részén élők. Pesten már az okostelefonon olvasnak? Vagy az számít, hogy vidéken még előfizetnek a helyi napilapra? Ezért vagy azért, de a Guttenberg galaxis a fővároson kívül tűnik erősebbnek.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövess minket, iratkozz fel hírlevelünkre, ha szeretnéd mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

Polgári város

A vidéki nagyvárosok adatait vizsgálva egy polgári világ vonásai rajzolódnak ki. Az országos átlagnál többet költenek olvasnivalóra, hangszerre, és – a kisebb városokkal együtt – szerencsejátékra. A nyomtatott sajtó és a papír- írószer piac legnagyobb szelete a kisvárosokhoz kötődik, az itt élők arányában több pénzt költenek el füzetre, tollra, mint az ország többi részén.

Az a jó falun, hogy van kert

Minél kisebbek a települések, annál többet áldoznak a kertre és a háziállatokra. A falvakban ez utóbbi dominál. Sporteszközt alig vesznek, és a szerencsejáték sem dívik arrafelé – negyed annyit sem költenek erre, mint a városiak.

A gazdagabbak pénztárcája irányít

Minél több pénzt költhet valaki, annál többet szán szabadidős tevékenységekre. Egyrészt havi 300 ezer forint hét százaléka jóval több, mint havi 60 ezer forinté. Másrészt, ha valaki többet keres, arányában is több marad, miután kifizette a rezsit és bevásárolt. A legszegényebb 30 százalék kiadásaiból kevesebb, mint öt százalék jut kultúrára, szórakozása. A legjobban kereső 30 százalék, pedig pénzének több mint tizedét költi arra, hogy tartalmasan töltse el szabadidejét.

Ez az oka annak, hogy az ország legjobban élő negyedéhez kötődik a kultúrára és szórakozásra fordított kiadások több mint fele. Mivel a jól fizető vevő, néző diktál, az újítás, a kreatív figyelem is az ő igényeikre koncentrál. Gyakori, hogy a szegényebbeknek szánt szabadidős, kulturális termékek a jómódúakra fókuszáló piacokon korábban már bevált gyakorlatok egyszerűsített verziói. Mindenhova elér a legújabb divat, csak pár év késéssel.

Forrás: KSH

A szegények és gazdagok kulturális kiadásai közti különbségek a nyugat-európai országokban még nagyobbak, mint hazánkban

Az ábrán az látható, hogy a különböző jövedelemmel rendelkező csoportok kultúrára fordított kiadásának mekkora a vásárlóereje. A legalsó pontok a legszegényebbeket, a legfelső jelzések pedig a leggazdagabbakat jelölik. Jól látszik, hogy például Ausztriában, Dániában vagy Írországban jóval nagyobbak a kiadási különbségek, mit hazánkban.

Bőségben, fitten

A legmagasabb jövedelmű 30 százalék szerepe különösen erős a következő ábrán mutatott esetekben. A társasutazásra költött pénz hetven százaléka kötődik a jómódúakhoz. Emellett a sporthoz, aktív szabadidőhöz kötődő területeken domináns a gazdagabbak fogyasztása.

Egyébként a szórakozás, kultúra szinte minden területén a felső 30 %-hoz köthető a kiadások legalább fele. Azok a területek jelentenek kivételt, amelyek a gyerekekhez kapcsolhatóak. Például a papír- írószer-boltokban és a hangszer-üzletekben az összkiadások 30 százalékánál kevesebb kapcsolható hozzájuk.

A szegény családok kincse a gyerek

Készítettünk egy olyan listát is, ami azt mutatja, hogy mire szán az ország szegényebb harmada viszonylag sokat. Az ő szabadidős költésük az összes ráfordítás alig több mint 10 százalékát teszi ki. Valószínű, hogy az ő esetükben a gyerekekhez kötődnek ezek a kiadások: tankönyv és a mesekönyv, füzet, csomagolópapír, ceruza, labda meg valami játék is kell.

Középosztály: gyerek, tévé, kutya, könyv, pianínó

A szabadidős kiadások között a hangszervásárlásban a legerősebb a közepes jövedelműek szerepe. A magyar középosztály sok lakásában ott áll a pianínó, vagy ott lóg a falon a gitár – általában a zeneiskolába járó gyerek miatt. Ugyancsak a gyerekek szerepére utal a papír- és írószerkiadások jelentősége.

Az adatok megerősítik, hogy komoly státuszszimbólum a tévé minősége, ugyancsak fontos a közepes jövedelműeknek, hogy kutyájukat, cicájukat jól tartsák. Emellett olyan tételeket találunk a középosztály kiadási toplistán, amelyek a szűken értelmezett kultúrához kapcsolódnak: könyv, újság, színház, mozi.

A kultúra fogyasztása gyökeresen átalakul. Hét év alatt felével-negyedével csökkent az újságokra, könyvekre költött pénz, megette az internet. Sok, nem is olyan régi szabadidős termék és szolgáltatás elavul (mint például a DVD), azonban néhány több ezer éves foglalatosság (mint a kertészkedés vagy a kutyatartás) él és virul. Az azonban nem változik, hogy a szabadidős költések nagyban függnek attól, hogy mennyi pénzből, milyen körülmények között él valaki. Van, akinek varázsolnia kell, hogy a gyereknek jusson zsírkréta, máshol pedig a társasági élet alapja a szezon elvárásainak megfelelő síléc. A számok sok mindenről mesélnek, érdemes böngészni őket.


Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le legfrissebb cikkünkről!

Itt adhatod meg a neved és email címed, hogy minden héten elküldhessük Neked legújabb cikkünket.


Ezt is érdemes elolvasni!

Szerényen él, de egyáltalán nem sorvad a magyar falu

Budapesten az élet: több a pénz, több a szórakozás, kevesebb az idő