Menü
Sorozatok
A háztartási gépek nemcsak a gazdagok, hanem a szegények válláról is ugyanúgy leveszik a terhet – a magyar háztartások gépesítési adatai

Beszélő Számok

A háztartási gépek nemcsak a gazdagok, hanem a szegények válláról is ugyanúgy leveszik a terhet – a magyar háztartások gépesítési adatai

Mosógép, mikro, tévé szinte minden háztartásban van, most már a mosogatógép, a légkondi és a laptop a jómód szimbóluma. A KSH adatait böngésszük a háztartások felszereltségéről.

Hazaérkezés: koppan a lakáskulcs az ablak alatti kis párkányon, felgyullad a villany, kinyílik a hűtő, bekapcsol a tévé. Pár perc alatt az egész ház megtelik az életünket körülvevő gépek nyugtató zümmögésével.

Fotó: Pixabay

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető

Magyarországon az alapvető háztartási eszközök, mint a hűtőszekrény és a mosógép jövedelemtől függetlenül szinte minden háztartásban megtalálhatóak. 2016-ban a legrosszabbul élők körében és a legtehetősebbeknél egyaránt 99 mosógép jutott száz háztartásra. Hűtő is van a legtöbb helyen, az a kérdés, hogy fagyasztós vagy sem. Mikró már nincs minden háztartásban, de itt sincsenek jelentős különbségek a jobb módúak és a kisebb jövedelműek között.

A Beszélő Számok sorozat a magyar háztartások helyzetéről ad áttekintést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készített cikkek a gyerekes családok helyzetét, a háztartások fogyasztását és életkörülményeit elemzik. A statisztikákat vizsgálva kiderül, nem minden olyan, amilyennek gondoljuk.

A sorozat cikkeihez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény felvételének, Időmérlegének és Mikrocenzusának adatait használtuk.

Az alapvető gépekkel szinte minden háztartás rendelkezik, csak nem ugyanolyannal. Sokkal többet költenek háztartási gépekre a leggazdagabbak (évente, egy főre számolva 15 ezer forintot), mint a legszegényebbek (2000 forint).

A mosogatógép esetében már nagyobbak az eltérések: átlagosan 19 darab jutott 100 háztartásra, a leggazdagabb jövedelmi tizedben viszont ennél jóval több, 26 darab.

Emellett a légkondicionáló mutatja leginkább egy háztartás jövedelmi helyzetét. Átlagosan 7,3 jut száz háztartásra, a legfelső jövedelmi tizednél ez a szám 14.

A tévé ugyanakkor megszűnt presztízstermék lenni. Kétségtelenül a háztartások elmaradhatatlan tartozéka – 2016-ban átlagosan 156 darab jutott 100 háztartásra –, a legkevesebb viszont a leggazdagabb 10 százalék otthonaiban volt belőle. Az persze számít, hogy milyen! Ezt mutatja, hogy minél jobb jövedelmi helyzetű egy háztartás, annál nagyobb a korszerűbb (plazma, LCD, LED) készülékek aránya.

Munkából szórakozás

A gépek megkönnyítik a házimunkát, emiatt a ház körüli tennivalók szerepe megváltozóban van – ahogy a KSH adatai is mutatják. Többé már nem a magas társadalmi státusz jele, ha valaki ezzel nem tölt időt: míg 2000-ben a férfi felsővezetők a teljes magyar átlagnál 20 perccel kevesebbet töltöttek házimunkával naponta, 2010-ben már csak 8 perccel voltak elmaradva. A változás mögött több dolog is állhat. Egyrészt, általános tendencia, hogy a férfiak egyre inkább kiveszik a részüket a házimunkából – bár ez nem jelenti azt, hogy a nőkre kevesebb hárul – a nők háztartási munkával töltött ideje nem csökkent.

Emellett úgy tűnik, hogy az otthoni tevékenységek egy része egyre inkább a kikapcsolódás terepévé válnak. Tipikusan ilyen a főzés, a kertészkedés vagy a barkácsolás.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövess minket, iratkozz fel hírlevelünkre, ha szeretnéd mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.


Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy minden héten elküldhessük Neked legújabb cikkünket!

Itt adhatod meg a neved és email címed, hogy minden héten elküldhessük Neked legújabb cikkünket.


Ezt is érdemes elolvasni!

Kertészkedésre költünk többet vagy könyvekre? – Beszélő számok a háztartások kultúrára, szórakozásra szánt kiadásairól

Szerényen él, de egyáltalán nem sorvad a magyar falu