Menü
Sorozatok
Hol, mit nyújt az iskola? – Térképen a magyar diákok szövegértési képességeinek területi különbségei

Iskola

Hol, mit nyújt az iskola? – Térképen a magyar diákok szövegértési képességeinek területi különbségei

Az ország járásai között nagyobb az eltérés a diákok teljesítményében, mint egy adott térség jobb és rosszabb iskolái között. Az eredmények alapján mintha más világban tanulnának a nagyvárosi és a vidéki gyerekek. A lista elején a XII. kerületet, a végén a Gönci járást találjuk. Böngészd a térképeket, az adatokat – az összes 12 éves gyerekre kiterjedő kompetencia felmérés szövegértés eredményeit elemezzük járásokra bontva.

Itt a szeptember, több mint 700 ezer gyerek hallgatja szüleivel és tanáraival, ahogy az igazgató megnyitja a tanévet. A nyári szünet élményeivel feltöltődve, picit álmosan állnak, érzik, hogy elkerülhetetlenül visszaáll a szokásos rutin, amiben a vekker és az iskolacsengő határozza meg a napok ritmusát. Közben talán elmerengenek, milyen lesz a következő év, mit kíván tőlük, mit ad nekik majd ez az egész. Milyen is lesz majd egyszer, ha felnőnek és nem lesz évnyitó és becsöngetés.

Cikkünk ide kattintva pdf-ben is letölthető.

 

Ahány gyerek, ahány hely, annyi különböző történet – azonban az adatokat böngészve masszív és elgondolkoztató különbségeket találunk járás és járás között abban, hogy hol mire tanít meg, milyen lehetőségeket nyit meg az iskola. Az Összkép idei tanévnyitó cikke az egyes járások kompetencia eredményeit hasonlítja össze.

Hagyomány, hogy tanévnyitáskor nagyobb oktatási elemzéssel jelentkezünk. Két éve a szülő szerepéről írtunk, tavaly azt tekintettük át, hogyan lehetne javítani az oktatás helyzetén.

Évek óta minden hatodik osztályos felmérést ír szövegértésből és matematikából. Az Összkép most a szövegértés eredményeket dolgozza fel. Azért választottuk ezt, mert a szövegértés képessége határozza meg, mennyire tudják majd a diákok megérteni azt, amit a könyveikben találnak, mennyire képesek önállóan tanulni.

A 12 évesek szövegértési képessége jelentősen eltér az ország egyes térségei között. A legjobb és a legrosszabb eredményű 20 járás átlagos eredménye között dupla akkora a különbség, mint egy jó és egy rossz iskola között egy átlagos járásban. Azaz gondoljunk egy tipikus rossz és egy tipikus jó eredményű iskolára egy tipikusnak vélt vidéken. A köztük levő különbséget szorozzuk meg kettővel, és akkor nagyjából érzékeljük, miben más az oktatás egy jobb és rosszabb eredményű járásban.

Az Országos kompetenciamérés 2001 óta méri fel a gyerekek matematika és szövegértés tudását. Az Oktatási Hivatal munkájának köszönhetően az évek alatt komoly rendszer épült fel. Az iskolák láthatják és hirdethetik, hogyan teljesítenek a többiekhez képest. Az oktatási rendszer irányítói és elemzői részletes adatok alapján vizsgálhatják az iskolarendszer eredményeit. Az adatok nyilvánossága pedig lehetővé teszi, hogy vitáinkban személyes tapasztalatok és gondolatok mellett tényekre is építhessük.

 

Gazdagabb környék, jobban teljesítő gyerekek

Első térképünk azt ábrázolja, hol milyen a szövegértés felmérés eredménye. A lista élén nyolc budapesti kerület, illetve a Budakeszi és a Balatonfüredi járás áll. Ezekben a járásokban 1560 vagy több a diákok átlagos pontszáma. A lista végén Gönc, Szikszó és Kunhegyes környéke 1320 alatti pontszámmal.

Minél sötétebb egy járás színe, annál előrébb szerepel a 12 évesek szövegértés kompetencia felmérésén elért eredmények szerinti listán

A térkép markáns mintázatot mutat. A diákok szövegértése a fővárosi agglomerációban, a Balaton mentén és az ország északnyugati részén, illetve a három nagy egyetemi városban – Pécsett, Szegeden és Debrecenben – a legjobb. Az ország északkeleti része és a Dél-Dunántúl szegényebb részein pedig a legrosszabbak az eredmények.

A különbségek két tényezővel mozognak együtt. Egyrészt minél nagyobb egy település, annál jobbak a gyerekek szövegértésből.


Saját számítások az Országos kompetenciamérés adatai alapján
Rosszabbul teljesítő iskola – az az iskola, ahova a 2. legrosszabb eredményű decilisbe tartozó diák jár
Jobban  teljesítő iskola – az az iskola, ahova a 8. legrosszabb eredményű decilisbe tartozó diák jár

Ha összevetjük a főváros és a nagyobb települések járásait a kisebb városok szervezte környékekkel, akkor a különbség nagyságrendileg annyi, mint egy iskolai osztályzat: mintha a nagyobb helyeken 4-as, a kisebbeken pedig 3-as lenne az átlag. A vidéki jó iskolák eredményei elmaradnak a fővárosi rosszabb teljesítményű intézmények pontszámaitól. Mindezek mellett a fővárosi kerületekben a jobb és rosszabb iskolák közötti különbség fele akkora, mint a kisvárosok járásaiban.

A szövegértés eredmények területi eloszlása nagyon hasonlít a járások anyagi fejlettségének mintázatához. A fenti térkép nagyon emlékeztet a térségek területi tőkéjét ábrázoló, a területi tőkével foglalkozó korábbi cikkünkhöz készített, a járások gazdasági erejét bemutató térképre. Ott nagyobb ez a gazdasági erő, ahol több a pénz, jobbak az intézmények és fejlettebb az infrastruktúra. És ahogy látjuk, ezeken a helyeken a gyerekek iskolai eredményei is jobbak.

Egyik oldalról ebben nincs semmi meglepő. Több évtizedes szomorú tény, hogy Magyarországon az iskola nem enyhíti, hanem a következő generációra is átörökíti a jobb és rosszabb helyzetűek közötti különbségeket. Másik oldalról ebből az következik, hogy a szegényebb környékek hátránya megtörhetetlen, hiszen már a 12 évesek tanulási képességeit meghatározó szövegértésben is jelentős ez az elmaradás. Ezeken a vidékeken a jobb iskolák sem veszik fel a versenyt a nagyvárosi intézményekkel, hiába nagyobb a különbség a sikeresebb és a rosszabbul teljesítő iskolák között.

Hamarosan elemzést készítünk a kompetencia mérés matematika eredményeiről is. Amennyiben szeretnéd majd ezt is elolvasni, iratkozz fel hírlevelünkre.

 

Mindebből mi köszönhető az iskoláknak?

Statisztikai módszerekkel megvizsgáltuk, mit mondhatunk az iskolák hozzáadott értékéről, ha az oda járó diákok szüleinek társadalmi hátterét kiszűrjük az eredményekből. Ezzel jól közelíthetjük, hogy mi az, ami az iskolának köszönhető az oda járó gyerekek teljesítményéből.

A lista élén a Vásárosnaményi járás, a VIII. kerület és Zugló áll – ezeken a környékeken 60 ponttal magasabb a járási átlag, mint ahogy azt a szülők társadalmi háttere alapján várhatnánk. Ezzel szemben a legszomorúbb számokat mutató Gönci, Hevesi és Tiszavasvári járásban 65 ponttal alacsonyabb az eredmény annál, amit az a szülők jellemzői alapján várhatnánk.

Minél sötétebb egy járás színe, annál jobb a 12 évesek szövegértés kompetencia felmérésén elért eredmény a szülők társadalmi háttere alapján várható értéknél

 

Az eredmények ismét azt mutatják, hogy a kedvezőbb helyzetű térségekben az iskolák is jobbak. A kisvárosi járásokban a valós szövegértés kompetencia eredmény alacsonyabb, mint ahogy a szülők háttere alapján várhatnánk. A nagyobb városok esetében és Budapesten már pozitív hatást találunk – a fővárosban négyszer nagyobbat, mint a megyei jogú városokban. Ha területi tőke szempontjából legjobb és legrosszabb helyzetű térségeket nézzük, azt látjuk, hogy a lista végén a kedvezőtlen szülői háttér szerint várhatónál is rosszabb a gyerekek szövegértési képessége, míg a legjobb hátterű járásokban a gyerekek eredménye jobb, mint a szülők társadalmi hátteréből következne.

A számok azt sejtetik, hogy egyrészt a fővárosban jobb az oktatás, mint a többi nagyobb település környékén, másrészt a vidékiesebb járások teljesítménye elmarad a megyei jogú városok járásaitól. Ez arra is arra utal, hogy jobban működik az oktatás a nagyobb településeken.

A nagyobb városok előnyét sok minden magyarázhatja: itt stimulálóbb az intézmények közötti verseny; a jobb pedagógusok szívesebben vállalnak errefelé munkát; a jobban kereső városiak aránytalanul több erőforrást (otthoni tanulást, különórát, iskolai támogatást, pedagógusnapi ajándékot) tudnak adni, mint a kisebb helyeken élők; ezek a helyek és iskoláik sikeresebben lobbyznak fejlesztésekért, bérkiegészítő lehetőségekért…

Az biztos, hogy ezekhez az előnyökhöz, hátrányokhoz a gyerekek semmi köze sincsen. Tőlük független, hogy jobb élet várhat arra, aki jobb környéken születik.

 

Lent Délen…

Az iskolák szülői háttérrel korrigált teljesítményének térképén sok a meglepetés. Egyrészt, olyan vidéki térségek vannak a legjobbak között, amit előre nem tippelne meg senki. Másrészt, az ország déli területein jobbak az eredmények, mint azt várnánk.

Budapest szárnyalása, a Pécsi, a Debreceni, a Veszprémi járás és a Balaton kiemelkedő sikere valamennyire érthető. Egyetem, magas életminőség. Az alacsony teljesítményű térségek nagy része is azokon a szegényebb vidékeken van, ahol várhatnánk őket. De hogyan kerül az élbolyba Vásárosnamény, Szentes, Barcs, Tiszakécske, Pécsvárad vagy Lenti? Érdemes lenne feltárni, milyen egyedi történetek teszik jobbá itt az iskolákat.

Ugyancsak meglepő, hogy ebből a szempontból a főváros mellett az ország déli területei állnak az élen. Pécs környéke az országos élmezőnyben van (kivéve két járást). Az iskolák hozzáadott értékét tekintve hasonlóan kiemelkedik Zala és Baranya megye, Bács-Kiskun és Békés déli része, illetve Csongrád megye.

Még a törökök hagytak itt valamit a hódoltság idejében? Több, jobban működő fejlesztés volt itt az elmúlt évtizedekben? Az iskolákat szervezték, szervezik jobban errefelé? Vagy a helyi társadalmak működik másként? Egyelőre nem tudjuk. Az biztos, hogy ez a térkép azt mutatja, hogy nem csak a körülmények a meghatározóak, adhat többet az iskola, mint amennyit otthonról hoznak a diákok.

A módszertanról

Az egyes járások szövegértés kompetencia eredményeit az iskolánkénti átlagokból számoltuk ki a 2013 és 2017 közötti öt év eredményeit átlagolva. A szülői háttér szerint várható eredményt statisztikai (regressziós) elemzéssel számoltuk ki – a valós eredmény ettől való eltérése lett a szülői hátteret kiszűrő iskolai hozzáadott érték.

Az iskolák társadalmi összetételét az intézményenként, tagintézményenként gyűjtött adatok alapján számolják. Ez a mutató olyan tényezőkből áll össze, mint az iskolában rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya, a munkanélküli szülők és a diplomás szülők aránya, az átlag feletti, a nagyon rossz anyagi körülmények között élők aránya és még néhány hasonló szociális helyzettel kapcsolatos arány.

 

Az elsők és az utolsók

Utolsó térképünk azt mutatja, melyek a legjobb és legrosszabb eredményű járások, ha összesítjük az abszolút pontszámot és a szülői hátteret leszűrve kapott eredményeket.

 

Az élen Budapest, Debrecen, Pécs, Veszprém, Balatonfüred és Keszthely környéke. Itt magasak az szövegértés pontszámok, és ezt nem csak a szülői háttér magyarázza. Elgondolkoztató, mi is lehet a Balaton vízében – ahogy az Összkép magyar tengerrel foglalkozó cikkei mutatják, többről van szó, mint a kellemes tópartról. A turizmusra és a helyi hagyományokra épülve egy saját identitással, erős belső élettel és személyes ambíciókkal teli térség van kialakulóban. Mostani térképünk szerint meglehet az utánpótlás is mindehhez.

Az oktatás szomorú szigetei az ország szegény, periférikus térségei. Az Alföld észak részei, Borsod határ menti vidékei, és olyan városok járásai, amelyek nevét a jó iskolák szorgalmas tanulói sem nagyon ismerik (Jánoshalma, Sarkad, Békés). A magyar iskola legnagyobb problémái itt vannak, nem a városokban, nem az Összkép olvasói által jól ismert intézményekben.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövess minket, iratkozz fel hírlevelünkre, ha szeretnéd mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

 

Az ország belső különbségeit nem oldják az iskolák

Budapest egy külön világ, a legtöbb kisvárosi térségben a jobb iskolák eredményei sem közelítik meg a nagyobb városok átlagát. Ez masszív tény. Öt év számait átlagolva kaptuk ezeket az adatokat – ha tíz vagy húsz évet néztünk volna, akkor sem nagyon találnánk mást. Azt régóta tudtuk, hogy egy városban, térségben az iskola inkább konverzálja a társadalmi különbségeket, mind oldja. A gyerekét a jobb iskolába küldő középosztályt szokás ezért hibáztatni – pedig látjuk, hogy nem térségen belül igazán nagyok a különbségek, hanem térségek között.

Az egyéni lehetőségeket széthúzó társadalmi, gazdasági erőket nem tudja befolyásolni az iskola – arra megy el minden energiája, hogy alkalmazkodjon hozzájuk. A jobb városok, a gyerekük jövőéért többet áldozni képes szülők és az őket szervező tanárok évről évre építették fel azt a szisztémát, amiben az iskoláik működnek. Erre nem volt energia ott, ahol nincs pénz, ahol a holnap elérése a cél és ködbe veszik a távolabbi jövő.

Nem nagyon tud ez megváltozni, amíg nem sikerül kitalálni azokat a modelleket, amelyek képesek a szegényebb környékeken, a rosszabb helyzetű családból származóknak is a jobb módúakéhoz hasonló perspektívát nyújtani.

Ez nehéz, a lehetőség azonban megvan. Ahogy az Összkép egy korábbi cikkében bemutattuk, vannak olyan iskolák, amelyek a gyerekek rossz társadalmi háttere ellenére jól teljesítenek az iskolai teljesítményt mérő kompetencia teszteken. Érdemes lenne azt is megnézni, mi történik azokban az iskolákban, ahol a szülői háttér szerint vártnál jóval jobbak az eredmények. Ott lehet a megoldás Vásárosnamény, Szentes, Barcs, Tiszakécske és Lenti környékén.

Köszönet Obertik Józsefnek a térképek elkészítéséért.

 

Írd meg, Te mit gondolsz az iskolák eredményeinek területi különbségeiről!

További cikkek a témában:

Miért nem beszélünk idegen nyelveket? – Az öt legfontosabb tényező

A boldogtalan iskolára nem vevő senki

Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: a leghátulról indulók

Ahonnan nem felfelé visz az út – az alulteljesítő iskolák világa

Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás?

Milyen a jó tanár?

Mit várunk az iskolától? – A szülő csendes és eltökélt