Menü
Sorozatok
Friss eredmények – hogyan látják a Balaton jövőjét a régió életének legfontosabb szereplői?

Magyar tenger

Friss eredmények – hogyan látják a Balaton jövőjét a régió életének legfontosabb szereplői?

Mire van szükség a Balatonnál? Ki dönt a magyar tenger életét meghatározó kérdésekben? Milyen lesz a tónál az élet 15 év múlva? Friss kutatásunk eredményeit mutatjuk be, melyben a térség életének szervezői, polgármesterek, vállalkozók, kutatók és az Összkép olvasói mondták el, mit gondolnak a magyar tengerről.

Fotó: Flickr, Andreas H

Az Összkép friss kutatása a régió életének szervezőit, kulcsszereplőit kérdezte a Balaton jelenéről és jövőjéről. Polgármesterek, vállalkozók, borászok, kutatók mondták el, mit gondolnak a magyar tengerről:

  • Mikor volt a Balaton aranykora?
  • Miben más ma a Balaton mint 10 éve?
  • Milyennek szeretnék látni a Balatont 15 év múlva?
  • Mi az a három dolog, amire a Balatonnál a legnagyobb szükség van?
  • Mi az, ami van a Balatonnál, de nincs rá szükség?
  • Kiké a Balaton? Kik azok, akik szándékai, szempontjai, érdekei leginkább meghatározzák a  tó életének alakulását?
  • Mi az a három dolog, ami elsőként eszébe jut a tóról?

A mérleg: 7 kérdés és 92 válasz. A kutatást a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit KFT-vel együttműködve készítettük, az Összkép Magazin olvasóinak részvételével.

 Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető

 

Aranykor: a szocializmusban, ma, mindenkor!

A legtöbben úgy gondolják, hogy a 60-as, 70-es és 80-as években élte a Balaton az igazi aranykorát. „Amikor a kelet-, és nyugatnémet családok kedvenc találkozó helye a Balaton volt”, és amikor „még vállalati üdülők százaiban üdülhettek a kis keresetű dolgozók”. A válaszokból jól látszik, hogy a szocialista tömegüdültetés évei meghatározóak a balatoni vendéglátás kapcsán – az akkori tapasztalatok, élmények azóta is sokak gondolkodását formálják, legyen szó nyaralókról vagy nyaraltatókról. Ebben az időszakban a tó vizének mennyisége, minősége is ideális volt – többen kiemelték, hogy akkoriban még volt „fürdőkultúra”; hiába fürödtek a nyári hónapokban tízezrek a Balatonban, vigyáztak a tóra és természetes környezetére.

Balatoni pillanatkép a nyolcvanas évekből. Fotó: Fortepan

A másik leggyakoribb vélekedés szerint a Balatonnál minden kor aranykor – minden időszaknak megvan a maga szépsége, a Balaton minden korban csodás. „Nincs kifejezetten egy ilyen időszak, hullámzó volt ez. A 80-as években, mikor gyerek voltam, is imádtam a Balcsit és most is, itt élek a közelében és már a saját gyerekeimmel járok strandolni. Megunhatatlan.”

Többen vannak azok is, akik szerint napjainkban egy újabb balatoni aranykort élünk. Van, aki szerint ez már a kétezres évek elejétől tart; van, aki 3-4 évvel ezelőttre, a gasztronómiai forradalom kezdetétől datálja, de olyan is van, aki szerint majd csak pár év múlva bontakozik ki igazán.

Fotó: Pixabay

Emellett erős aggodalom csendül ki a válaszokból: a Balaton fejlesztése nem feltétlenül a megfelelő irányba tart, nem vigyázunk eléggé a Balatonra. Vissza-visszatérő motívum a túlzott beépítés, a túlpörgött ingatlanspekuláció – legyen szó a még érintetlen part részekről, akár a szőlőhegyek feláldozásáról.

Több a magyar, jobbakat lehet enni, de jobban kellene vigyázni a balatoni tájra

Az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott a vendégkör: több a magyar turista, mint a külföldi, több a fiatal; egyre többen jönnek, de egyre rövidebb időre – a hosszabb nyaralásokat a hosszú hétvégék váltják fel. Sokat fejlődött a balatoni vendéglátás, rendezettebbek a strandok, minőségében és mennyiségében is sokkal színesebb, színvonalasabb a balatoni programkínálat.

Leginkább a minőségi vendáglátás felé való elmozdulás formálta a Balaton-régió életét az elmúlt tíz évben. A gasztroforradalom kezdete öt évvel ezelőttre tehető – egyre többen tűzték zászlóra, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a balatoni vendéglátásból; hogy helyi, jó minőségű alapanyagokból készített finom balatoni ételeket kínálnak. (Erről korábban itt és itt írtunk.) Mindezzel kéz a kézben jár a négy évszakos Balaton koncepciója is: egyre több vendéglátós rendezkedik be egész éves nyitvatartásra. Céljuk, hogy megmutassák, a tó a hidegebb évszakokban is sokat tud nyújtani. A kezdeményezéseknek köszönhetően a tavasz és ősz is egyre erősebb forgalmat mutat.

A füredi Kredenc borbisztró tulajdonosa, Dobai András a négy évszakos Balaton egyik úttörője. Fotó: Kredenc

Régebben azonban jobban vigyáztunk a Balatonra, a tíz évvel ezelőttihez képest sokkal nagyobb a beépítettség: „minden talpalatnyi helyet beépítenek a part közelében, ami már inkább romboló jellegű”. A külföldi és belföldi befektetők építkezéseit is sokan nehezményezik, az egyes partszakaszok, strandok magánosítását, s így megközelíthetetlenné válását.

Egész évben nyüzsgő, természetes környezetét megőrző Balaton, ahol jó élni

A legtöbben egy egész évben nyüzsgő térségként szeretnék látni 15 év múlva a Balaton környékét – „egész éven át látogatókat, turistákat fogadó idegenforgalmi régiónak”, ahol a parti települések és a parttól messzebb eső települések kölcsönösen támaszkodnak egymásra. „Olyan Balaton-régiót szeretnék, ahol az értékeire figyelő, cselekvőképes közösségek, civil szervezetek érvényesíteni tudják célkitűzéseiket.”

Az Összkép a magyar társadalom és gazdaság működéséről szóló elemzések magazinja. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

Élhető, de fenntartható tavat szeretnének, amely képes a természeti értékeit megtartani, a befektetői érdekeket háttérbe szorítva.  „A ma még beépítetlen és természetközeli részeket jelen állapotában szeretném látni. Egyáltalán: szeretném látni a Balatont 15 év múlva. Szeretném, ha mindenki védené, őrizné e példátlan kincset. Minden vendégkör úgy találná meg saját szórakozási, pihenési lehetőségét, hogy az ne tegye tönkre mások hasonló céljait.”

Sokan vannak azok is, akik a Balaton-régiót leginkább olyan környékként képzelik el, ahol jó dolgozni, jó élni. „Szeretném boldogabbnak látni az itt élő embereket, elégedettebbnek az itt üdülőket és mindezeket biztosító fenntartható fejlődést. De legyen legalább olyan, mint most. Olyan hely, ahol otthon érzem magamat.”

Ha hármat kívánhatnának: jobb közlekedés, több zöld, perspektíva

Legtöbben úgy gondolják, hogy az utak és a vasút fejlesztésére, a természet megóvására és minden évszakban változatos programokra, élményekre van szükség a Balatonnál. Valamint arra, hogy a régió meg tudja tartani a lakosait, elsősorban a fiatalokat: vonzó lakóhelyet és valódi perspektívákat tudjon nyújtani.

Számos változást sürgetnek a Balatonnál, azonban van pár dolog, amivel találkozhatunk, habár nincs rá szükség. A legtöbben az igénytelen szállásoktól, a leromlott, elhagyott épületektől, a kiszolgált bódés vendéglátóhelyektől és a balatoni buliturizmustól szabadulnának. Sokak szerint a túl sok beépített partszakasz, a természettől és gazdálkodástól elvett terület nélkül is boldogabb lenne az élet a magyar tengernél.

A helyieké, a turistáké vagy a pesti elité?

Régóta nagy kérdés, kié legyen a Balaton.  A fürdőkultúra megjelenése óta több konfliktus kíséri végig a Balaton történetét. Ezek közül a leginkább meghatározók a turisták és az ott élők; a budapestiek és a helyiek; valamint az állam és a helyi önkormányzatok között feszülő ellentétek.

Legtöbben úgy vélik, a Balaton elsősorban az ott lakóké és a nyaralótulajdonosoké, azonban a nyaralóvendégeket húzzák magukkal a térség fejlődését. „Állandó feszültség uralkodik az itt lakók és a klasszikus nyaralók között. A Balaton elsősorban azoké, akik itt élnek – bár a nyári őrületet nem szeretik, mégis sok előnyük származik a turistákból.” „A Balaton körüli városok, falvak legnagyobb bevétele a turizmusból érkezik közvetve, vagy közvetlenül. A fiatal lakosok jövőjében, megélhetésében nagyon fontos a turizmus fejlődése, ezért ennek a kettő csoportnak a szempontjai a leginkább meghatározók.”

Sokan látják úgy, hogy átalakulóban van a Balatonnál a tulajdoni-, az érdek- és értékrendszer. Egyre inkább fővárosi politikai és gazdasági elit a meghatározó: a nagytőkés befektetők, létesítményfejlesztők alakítják a térség életét. Egyetértés van abban, hogy pusztán gazdasági érdekeket szem előtt tartó nagybefektetők helyett az értéket teremtő helyi vállalkozásoknak kellene nagyobb teret engedni; olyan kezdeményezéseknek, melyek a saját érdekeiket a helyiek és a természeti környezet szempontjaival is összehangolják.  „A befektetői érdekek nagyobb korlátozása szükséges; fontos lenne a turisták és az itt élők szempontjainak komolyabb figyelembevétele; a táj természeti értékei háttérbe szorulnak az építési érdekekkel szemben, egyre kevesebb a zöldfelület.”

Egyre sűrűbb a táj. Fotó: Kovács Bettina Karolina

A válaszok egy része arról szól, hogy a Balaton közügy, nemzeti kincs, ezért központi turisztikai stratégiára lenne szükség. Annál inkább, mert a Balaton-régió közigazgatásilag erősen megosztott, három megyéhez és három régióhoz tartozik. „A legnagyobb befolyást (vonatkozó jogi környezet megteremtése, hatósági szolgáltatások, finanszírozás, fejlesztési források révén) a Balaton életének alakulásában a magyar állam teheti.” A másik álláspont is megjelenik, mely a helyi önkormányzatok és civil szféra felelősségét és szerepét hangsúlyozza, és egy ezekre támaszkodó, erős régiós szervezetet vizionál, mely érvényre tudja juttatni a térség érdekeit.

Feltöltődés, lángosozás, nyár – a Balaton mindenkinek kicsit mást jelent

Mindenkinek van Balatonja, a tó mégis mindenkinek más arcát mutatja. Van, akiknek a gyerekkori nyarakat jelenti; van, akinek a vízparti lángosozást; másoknak a gumimatracon lebegést. A Magyar tenger sorozatnál már-már hagyomány, hogy megkérdezzük interjúalanyainktól, beszélgetőpartnereinktől: kinek mit jelent a Balaton. A kérdés most sem maradhatott ki. A válaszokat az alábbi szófelhőn lehet böngészni.

A mi Balatonunk

A Balaton kicsit mindannyiunké – a legtöbb válaszból, s az elmúlt évek során készített valamennyi interjúból a magyar tenger szeretete, a törődő gondoskodás érződik ki. Mint a szülői szeretet, amit nem vakít el az elfogultság – a gyerek erényei és pozitív tulajdonságai mellett tisztában van azokkal a hibákkal is, amelyek gátolják, hogy kihozhassa magából a lehető legtöbbet.

A Balaton állandó mozgásban van. Folyamatosan keresi önmagát, keresi a helyét a magyar kultúrában, gazdaságban, a magyar turizmus térképén. Három éve azon dolgozunk, hogy a lehető legtöbb szempontot, véleményt mutassuk be, hogy minél pontosabb összkép állhasson össze a közvéleményben a Balaton sorsáról.

Idén minden eddiginél több olvasóhoz sikerült eljutnunk és megmutatnunk, hogy a Balaton lehetőség, mellyel lehet úgy élni, hogy arra mindannyian büszkék lehessünk. A Magyar tenger sorozat most a nyárral együtt búcsúzik egy időre, jövőre folytatjuk.Fotó: Fortepan

Kattints ide és iratkozz fel a Hírlevelünkre! – Hetente egyszer elküldjük Neked új cikkeinket.


Milyen a Te Balatonod? Szólj hozzá Te is, hogy teljes legyen az összkép!