Menü
Sorozatok
Budapesten az élet: több a pénz, több a szórakozás, kevesebb az idő

Beszélő Számok

Budapesten az élet: több a pénz, több a szórakozás, kevesebb az idő

Van, aki Budapesten szeret élni, van, aki vidéken. Van, aki a nyugalmat irigyeli a vidékiektől, van, aki pedig a nagyvárosi nyüzsgés után vágyik. Miben más az élet, mit mutatnak erről a jövedelmi, fogyasztási adatok?

Ha a Budapestre költözött és vidéken maradt osztálytársak találkoznak, és a nagyvárosi élet kerül szóba, mindig akadnak, akik csillogó szemekkel, a teljes elragadtatás hangján beszélnek a Városról, mások pedig nem tudják elképzelni, hogy lehet ott kibírni akár csak egy hetet is.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető.

Budapesten jó élni – mondják sokan. Több a munkalehetőség, karnyújtásnyira van minden, ami kell: iskolák, óvodák, kórházak, sportlétesítmények, mindenféle boltok. Nem akadály az sem, ha péntek este 10 óra van, és hirtelen rájövünk, hogy elfelejtettünk kenyeret venni. A belvárosban minden sarkon van egy éjjel-nappali, vagy számtalan helyről rendelhetünk magunknak vacsorát. Ha esti programot szervezünk, a lehetőségek száma szinte végtelen: színházak, mozik, éttermek, szórakozóhelyek tucatjai közül válogathatunk.

Fotó: Dreamstime

Mások szerint Budapesten nem jó élni. Nagy a tömeg, nagy a zaj, rossz a levegő. A lakások kicsik, sok közöttük rossz elosztású, sötét, vagy zajos. A szomszédjukat sokan nem is ismerik, a munkahelyükre, ha a város másik végén van, egy-másfél órát is utaznak. Aki autóval jár, sokat áll a dugóban, aztán hazaérve 20 percig köröz, amíg talál egy parkolóhelyet. Tényleg minden sarkon van fodrász és éjjel-nappali, de minden drágább, a lakhatástól kezdve a közlekedésen át a mozi és színházjegyekig.

Budapest több mint főváros. Az egyetlen metropolisz Magyarországon: majdnem 9-szer nagyobb, mint az őt sorban követő Debrecen. Nem csak hazai viszonylatban számít nagynak: az Európai Unió 9. legnépesebb városa: Béccsel és Hamburggal van egy súlycsoportban, nagyobb, mint München vagy Barcelona.

Ebben a cikkben a KSH adatainak segítségével keressük a választ arra, miben is más a nagyvárosi élet.

A Beszélő Számok sorozat a magyar háztartások helyzetéről ad áttekintést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készített cikkek a gyerekes családok helyzetét, a háztartások fogyasztását és életkörülményeit elemzik. A statisztikákat vizsgálva kiderül, nem minden olyan, amilyennek gondoljuk.

A sorozat cikkeihez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény felvételének, Időmérlegének és Mikrocenzusának adatait használtuk.

Többet keresnek, de többet is költenek a budapestiek.

A magyar lakosság 18%-a, közel 1,8 millió ember él Budapesten. Arányában többen dolgoznak és jóval több az érettségivel rendelkező és a diplomás, mint az ország többi részén.

Aktív keresők: 2017-es, a többi adat 2016-os adat.

A háztartások egy főre eső havi nettó jövedelme 30%-kal az országos átlag fölött van. Budapesten könnyebben lehet állást találni, és jobban lehet keresni, mint vidéken, sőt, vannak olyan típusú, jellemzően felsőfokú képzettséget igénylő, jól fizető állások, amik az országban csak itt elérhetők.

Ha azonban valaki a munkaerőpiac vonzásának engedve felköltözik Budapestre, rögtön szembe találja magát azzal a problémával, hogy a jövedelme mellett a kiadásai is megugranak, kezdve mindjárt a lakhatással. Az ingatlan.com adatbázisában szereplő eladásra kínált budapesti ingatlanok átlagos négyzetméterára jelenleg 689 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy egy 65 négyzetméteres, 2,5 szobás lakás, – amilyenben az átlag budapesti másodmagával él -, közel 45 millió forintba kerül. Az összehasonlítás kedvéért: Hatvanban ennél kevesebbért 150 négyzetméteres, medencés családi házat lehet találni.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövess minket, iratkozz fel hírlevelünkre, ha szeretnéd mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

Hasonló a helyzet a bérléssel is: egy 65 négyzetméteres lakás bérleti díja Budapesten 130-140 ezer forintnál kezdődik, de ha belvárosi, esetleg újépítésű lakásra vágyunk, az ár inkább 2-300 ezer.

Fotó: Pixabay

Nem csoda hát, hogy a budapestiek jövedelmi elvárásai is átlag felettiek: 20%-kal magasabb jövedelmet tartanak szükségesnek az átlagos életszínvonal eléréséhez. Ha elmegy az ember egy élelmiszerboltba, elvileg ugyanazt az árat fizeti, mint az ország többi részén, feltéve persze, hogy ugyanarról a láncról van szó. De ha fodrászhoz, kozmetikushoz, fogorvoshoz, étterembe, kávézóba megy, már nem biztos, hogy ez a helyzet. A vidékről fővárosba költöző, viszonylag gyakran hazalátogató fiatalok esetében nem ritka jelenség, hogy ezeket a szolgáltatásokat inkább a szülővárosukban veszik igénybe. Hiába élnek életvitelszerűen akár 5-10 éve Budapesten, fogat húzatni, hajat vágatni hazamennek vidékre. Budapesten egy férfi (nem gépi) hajvágás díja 2400 forint, Baján például ugyanez csak 1100 forint.

Bár a más településeken élőkhöz hasonlóan a budapestiek is úgy érzik, hogy szűkösen élnek (erről a témáról bővebben itt írtunk) mégis, ők vannak a legközelebb a saját elvárásaikhoz. Vagyis nem csak gazdagabbak, hanem relatíve a legelégedettebbek is.

A budapesti mindenre többet költ, de legtöbbet vendéglátásra, szórakozásra és kultúrára

A budapestiek szinte minden KSH által mért fogyasztási kategóriára többet költenek, mint a vidéken élők. Van, aminek magasabb az ára, van, amiből többet vásárolnak a fővárosban. Emellett inkább veszik a jobb minőségűt és drágábbat ugyanabból a fajta termékből.

Amire kiugróan sokat költenek a fővárosiak, az az utazás, a vendéglátás, a szórakozás, a kultúra. A szabadidő eltöltésére több, mint kétszer annyit fizetnek ki: a teljes országos költés 37%-áért a budapesti háztartások felelősek. Nem is csoda ez, ha belegondolunk a mozik, színházak, koncertek, kiállítások és sportolási lehetőségek, éttermek, kávézók, sörözők, romkocsmák, ételkiszállítással foglalkozó cégek zavarba ejtően nagy fővárosi választékába.

A munkahelyükre kevesen visznek ebédet, ha esti programjuk van, a városban vacsoráznak. Nem feltétlenül elegáns helyen, ahol sztárséf főz – munkahelyi kantinban, bisztróban, kifőzdében, gyrososnál, pékségben is be lehet kapni valamit.

Annak ellenére, hogy gyakran esznek házon kívül, a budapestiek az élelmiszerboltokban sem költenek kevesebbet. Az egészségesebbnek mondott, divatosabb és drágább élelmiszereket részesítik előnyben: mézre többet, cukorra kevesebbet költenek. A sertéshúst szintén kerülik, marhára és borjúra viszont többet fizetnek ki, a zöldséglé, a halkonzerv, a gomba is inkább rájuk jellemző. Gyümölcsök közül a citrusfélék, szilva, sárgadinnye és csonthéjasok a kedvenceik, zöldségekből a leveles, száras zöldségek. A hagyományosabb konyhához szükséges zöldbabból, borsóból és szárazhüvelyesekből, vöröshagymából, krumpliból és zsírból sokkal kevesebb fogy a fővárosi konyhákban. Kevesebbet sütnek-főznek otthon, mint a vidékiek, süteményeket is inkább ők vásárolnak.

A budapestiek többet költenek öltözködésre, a hobbijukhoz, sportoláshoz szükséges felszerelésre (sícipőre, teniszütőre, sátorra, fényképezőgépre, könyvekre) is. Ugyancsak több jut élvezeti cikkekre: elsősorban égetett szeszes italokra és borra. Ez valószínűleg nem azt jelenti, hogy a budapestiek ennyivel többet innának – inkább a drágább, márkásabb italokat részesítik előnyben.

Központi Vásárcsarnok, Fővám tér. Fotó: Pixabay

A lakás fenntartása és a háztartásvezetés is relatíve nagyobb kiadás a fővárosban élők számára. Ennek egyik oka a már említett lakbér, ugyanis a budapestiek nagyobb arányban és drágábban bérelnek lakást, mint az ország többi részén élők, emellett rezsire is többet költenek. A lakás berendezésére, gépesítésére és csinosítására is többet szánnak, bár kevesebb időt töltenek otthon, mint a vidékiek.

Budapest a szolgáltatások fellegvára

A nagyvárosi életnek nem csak pénzben, időben is meg kell fizetni az árát: A KSH legutóbb időmérleg-vizsgálata szerint a budapestiek 20%-kal több időt töltenek közlekedéssel, és 35%-kal többet vásárlással és ügyintézéssel, mint egy átlag magyar. A kiesett idő egy részét különböző szolgáltatások igénybevételével igyekeznek kipótolni: jóval több pénzt fizetnek ki a mestereknek, a takarítónőnek és annak, aki a gyerekekre vigyáz.

A nagyvárosokban könnyebben elérhető fogászat, állatorvosi ellátás, kutyakozmetika, szépségszalon igénybevétele szintén jobban jellemző a budapestiekre, akik magasabb jövedelmük miatt megengedhetik maguknak, hogy ezeket a helyeket gyakrabban látogassák. A budapesti szalonok árai (munkadíj, bérleti díj miatt) borsosabbak is, mint vidéki társaiké, ami szintén oka, hogy az itt élők többet költenek el szolgáltatásokra.

Pezseg a nagyváros

A fővárosiak kevesebb időt töltenek otthon, többet a városban. Inkább fizetnek a kész ételért, ahelyett, hogy megfőznék maguk, ritkábban mennek el egymáshoz, inkább összefutnak valahol. Fontosabb a szórakozás, a megfelelő ruházat, a korszellemnek megfelelő étkezés. Ezek a különbségek a körülményekből adódnak – több a pénz és a lehetőség, de kevesebb az idő – zsúfoltabb és picit magányosabb az élet.


Ezt is érdemes elolvasni!

Hol, mit nyújt az iskola matematikából? – Térképen a 12 éves diákok matektudásának területi különbségei

Friss eredmények – hogyan látják a Balaton jövőjét a régió életének legfontosabb szereplői?