Menü
Sorozatok
Miért jó, ha leltárba veszik a szőlőhegyi kilátást, a régi présházakat és a fenyőfasort? Települési értéktárak nyomában a Balaton-felvidéken

Magyar tenger

Miért jó, ha leltárba veszik a szőlőhegyi kilátást, a régi présházakat és a fenyőfasort? Települési értéktárak nyomában a Balaton-felvidéken

A települések pár éve elkezdték összeírni a helyi értékeket. Házak, tájak, fák, emlékek kerülnek a listákra. Mire jók az értéktárak? Hogyan készülnek? Hogyan fogadják mindezt a lakók, akik utcájában fényképeznek? Pető Piroska környezetmérnökkel, a Balaton-felvidék egyedi tájértékeinek kutatójával, gyűjtőjével beszélgettünk.

Apró présház töri meg az egymáshoz simuló szőlőtőkék sorait. Évszázados kőhíd ível át a kispatakon. Méltóságteljes mandulafasor szegélyezi a falusi temetőhöz vezető utat. Akármerre nézünk, mindenhol értékeket találunk.

A Tapolcai-medence pirosba öltözött. Fotó: Pető Piroska

Egy település, táj vagy megye értékeit rendezi leltárba az értéktár, a 2012-es hungarikum törvény óta készülnek ilyen összeírások. Az adott közösség dönti el, hogy számára mi képvisel értéket, függetlenül annak népművészeti, szakrális vagy esztétikai jelentőségétől. Egy falusi kultúrház nem csak azért kerülhet értéktárba, mert helytörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű épület; egy romos pajta is lehet érték, ha fontos szerepet tölt be az ott lakók életében.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető.

Pető Piroska hosszú évek óta foglalkozik tájérték-felméréssel; a Balaton-felvidék egyedi tájértékeinek elkötelezett kutatója, gyűjtője. Világéletében járta a Balaton-felvidéket, különösen a szőlőhegyeket, kirándult és fotózott, ha valami érdekeset látott. „Az egyedi tájértékek felmérésének módszerével az egyetemen találkoztam, egy nyári gyakorlat keretében. Sose felejtem el azt az örömöt, amikor felfedeztem, hogy amit én addig a magam szórakoztatására csináltam, egy létező foglalkozás, megalapozott szakmai módszertannal.”

Présházak törik meg a hegyoldal zöldjét. Fotó: Pető Piroska

Elsőként egy tematikus szőlőhegyi értéktárat készített. Laposa Józseffel közösen több Balaton-felvidéki település (Balatonakali, Udvari, Vászoly, Pécsely és Dörgicse) szőlőshegyeit járták végig, és regisztrálták az ottani értékeket. Majd szakértőként és fotósként három települési értéktár összeállításában vett részt: Dörgicsén, Örvényesen és legutóbb, 2017-ben Káptalantótiban.

Piroska sokszínű tevékenységéről, érdeklődéséről napokban debütált honlapja nyújt teljes képet. Mesélő szőlőhegyek címmel blogot vezet, történetei segítenek jobban megismerni a Balaton-felvidék tájait, értékeit. A Balaton-felvidék egyedi tájértékei című facebook oldala a térség kiemelkedő értékeit mutatja be szebbnél-szebb fotókkal. „A mostani időszak fordulópontot hoz, a kisgyerekekkel többnyire otthon töltött évek után új lendülettel kell folytatnom a munkám, szeretném megvalósítani korábbi terveimet, többek között létrehozni egy értékőrző profillal bíró egyesületet és a helyi értékeket bemutató tematikus túrák szervezését is szeretném továbbfejleszteni.”

Káptalantótiban 60 tételes települési értéktár készült, öt fő kategóriába sorolva.

  • Épített értékek: szerepük mindig is jelentős volt a Balaton-felvidéken. A népi építészet sok emlékét őrzi ez a vidék: köz- és lakóépületeket, présházakat, istállókat. Káptalantótiban is lakóházak, több présház került a lajstromba, valamint a kultúrház és a Rizapusztai kastély is. Ebben a kategóriában kapott helyet az egykori présházból kialakított Sabar Borház és vendégház is.
  • Vallással kapcsolatos értékek: itt szerepelnek a kápolnák, templomok, és más szakrális építmények, mint a szőlőshegyeken is gyakran felbukkanó kőkereszteket, szenteket ábrázoló szobrok. Káptalantótiban a zsidó temető és a katolikus temető egy-egy régebbi síremléke is ide került.
  • Tájképi értékek: talán az egyik legkülönlegesebb kategória. Ide sorolódik egy kilátópont vagy egy látványkép. „Az egyik kedvencem a Halom-hegy, ahol nagyarányú a beépítettség, mégis több pontja a hegynek, ahonnan tökéletes a látkép – ez is egy érték, amit meg kell tartani” – meséli a környezetmérnök.
  • Természeti értékek: Káptalantótiban például a temetőbe vezető utat szegélyező fenyőfasor került ide.
  • Szellemi értékek: talán kevésbé egyértelmű, de érték lehet egy, a településen élő és alkotó művész életműve is, vagy a helyi újságok és a település témájában megjelent könyvek. Itt kapott helyet a Liliomkert termelői piac is (melyről korábban itt írtunk), ami egyre több látogatót hoz a faluba, az újhullámos Balaton-felvidék egyik központjává téve azt.

És utána mi lesz?

Pető Piroska azt tapasztalta, hogy a legtöbben nyitottan fogadják az értéktár- kezdeményezéseket. Persze olyan is volt, hogy nem nézték jó szemmel, hogy fotókat készít az épületről, és alig elegyedtek beszélgetésbe. „Az idősebb emberek gyakran nem is értették, miről van szó. Meg aztán gyakran a miérteket is nehéz megválaszolni – készül egy dokumentum, és utána mi van? Néha én sem tudom… De legalább az utókor számára marad valami kézzel fogható, és ez már eredménynek tekinthető.”

Présház részlet. Fotó: Pető Piroska

A szakértő szerint a legtöbb településen még jobban ki lehetne használni, hogy készült értéktár. „Ki kellene tenni az ablakba, reklámozni, hirdetni vele. Valóságos csoda, ha egy település egy könyvnyi értéket fel tud sorolni – ezt az idelátogatóknak is büszkén el kellene mondani.”

Látkép a Halom-hegy tetejéről. Fotó: Pető Piroska

Az értéktár elsősorban arra hivatott, hogy a helyiekben tudatosítsa, mennyi érték veszi körül őket, amire büszkék lehetnek. Fontos küldetése a helyi identitás, az összetartozás erősítése.

Az értéktár leginkább eszmei értéket képvisel, nem jelent védelmet. A leltárba vett épületek, természeti kincsek megóvását a helyi védelem alá helyezés biztosíthatja. Ennek keretében a település szabhatja meg, hogy milyen mértékig és milyen formában akarja védeni az értékeit; rögzítheti például egy épület elhelyezkedését, méretét, az ablakok és ajtók számát, formáját stb.

Megmentésre szoruló présház Pécselyen, a Derék-hegyen. Fotó: Pető Piroska

„Az egyes települések között nagy a különbség. Balatoncsicsón a Szent Balázs-hegyen szinte minden értékes présház védelem alatt áll.  Káptalantótiban számos olyan épületet vettünk számba, melyeket érdemes lenne helyi védelemre javasolni. ”.

Jó példa és alázat

A védelem ott fontos, ahol sokan nem tisztelik a tájat, a helyi hagyományokat – hiányzik az alázat, vagy egyszerűen más érdekek írják felül. „Előfordul, hogy egy jó állapotú házat szednek szét, mert nem felel meg a modern életformának, vagy értékmentésként állítanak be egy felújítást, ahol ugyan a ház külseje változatlan marad, de belül inkább rombolnak, semmint megóvnak. Korántsem elég, ha egy ház ott áll, mint hajdanán.”

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

A fokozódó turizmus is egyre gyakrabban teremt konfliktusos helyzetet a helyiekkel, helyi értékekkel. Erre az egyik legégetőbb példa a balatoni szőlők esete, amiket a beépítés fenyeget eltűnéssel (erről korábban itt és itt írtunk részletesebben).

Ez a védelem több mint szimbolikus. Balatonföldvártól 20 kilométerre, Telekiben a védelem alá helyezés tette lehetővé, hogy fadoktor gyógyítson meg egy 300 éves berkenyét (erről itt írtunk.)

Szerencsére jó példa is akad. Fotó: Pető Piroska

Pető Piroska szerint a helyi értékek védelme kapcsán a jó példa lenne a legfontosabb. „Persze kellenek a különféle dokumentumok, amelyek leírják, hogy milyen legyen egy-egy felújított vagy újonnan épített épület, de az talán még fontosabb, hogy legyen kihez fordulni, mihez visszanyúlni. Gyakran látok olyat, hogy nem akarták elpusztítani az épületet, de nem jutottak megfelelő szakemberhez, nem voltak tisztában az eszmei értékkel.”

Szerencsére jó példa is akad bőven, például virágkorukat élik a gondosan felújított (és nem ritkán vendégházzá alakított) présházak. Érdekes, hogy ezek gyakran nem helyiek, hanem máshonnan ideköltözött bebírókhoz kötődnek. „A helyiektől sokszor hallom, hogy itt nincs semmilyen érték. Pedig mindenhol van! Aki odaszületett, az is tudja, csak máshogy látja.”

 


Közös gondolkodásra hívunk: kérdőív a Balaton jelenéről és jövőjéről

Egy rövid kérdőív kitöltésére kérünk, mely a Balaton jelenének és jövőjének meghatározó kérdéseit járja körbe: milyen lehetséges jövőképek rajzolódnak ki, mire van szükség a tónál, miben más, mint 15 éve.