Menü
Sorozatok
Túlélő szelídgesztenyék

Égig érő fák

Túlélő szelídgesztenyék

A Baranya megyei Zengővárkony és Pécsvárad között 60 hektáron dacol az évekkel egy szelídgesztenye ültetvény. A több évszázados fákat nagyrészt a zengővárkonyi családok birtokolják, azt mondják „minden igazi várkonyinak van gesztenyefája”. A termés mennyisége talán már nem olyan, mint száz éve, de az ültetvény nem lett kevésbé fontos a helyiek számára. A 400 lelkes falu érdeme, hogy az egyik fa, Zengővárkony „hős” szelídgesztenyéje nyerni tudott a 2017-es Év Fája versenyen, képviselve a többi fát is. 

Fotó: Kutas Éva

Az ültetvény pontos kora és eredete nem ismert, már a 18. századi források is több száz éves fákról írnak. Emberkéz hozta létre, emiatt szükséges is az ember törődése, amit a termésével mindig meghálált. A jobbágyfelszabadításig a várkonyi jobbágyok gesztenyekilencedet fizettek a szomszédos Pécsvárad apátságának. A mezőgazdaságból élő parasztcsaládok számára a gesztenye is hozzájárult ahhoz, hogy jómódban élhettek, ennek köszönhető, hogy a környék talán legdíszesebb népviseletét itt találjuk. 

Égig érő fák című sorozatunkban kivételes fákat mutatunk be: történetükből kiderül, mi mindent köszönhetünk nekik tiszta levegőn, hűs árnyékon kívül. Közösségeket építenek és tartanak össze, élményeket adnak, példát mutatnak. Figyeljünk rájuk!

A ma is zöldellő fákról nehéz elképzelni, hogy néhány évtizede majdnem elpusztította őket a kéregrák. A „hős” szelídgesztenyét nem először érte megpróbáltatás, az 50-es években melegedni vágyó katonák felgyújtották, aminek nyomait ma is viseli. Az Év Fája versenyre is részben példamutató élni akarása miatt jelölték, Kutas Éva, a jelölő Pécsvárad Alapítványtól elmondta, hogy azért is választottuk ezt a hős fát, mert története az egész terület sorsát jól reprezentálja, emellett mégis egyéniség”. 

Fotó: Kutas Éva

A versenyen keresztül szerették volna felhívni a figyelmet a szelídgesztenyésre, mint rejtett kincsre, valamint a beteg fák ápolásának fontosságára. Az ültetvény mindenki számára fontos, amit jól mutat, hogy nem csak a helyi lakosok, hanem a két település önkormányzata és a helyi vállalkozók is segítették a „hős” fa győzelemre jutását.  Az összefogás a fiatalokat is érintette, az élmény velük maradt: a néptánccsoport az ültetvény történetét választotta karácsonyi előadása témájává. 

Az évszázadok alatt összefonódott a falu és a gesztenyefák sorsa, a természet és az ember együttműködéséből pedig nem csak jövedelmet adó termés lett, épült általa a közösség is. A hős szelídgesztenye élni akar és virágozni, vele az ültetvény és a falu is. 


Ezt is érdemes elolvasni!

A nyírbátori tölgyfák alatt összeérnek az ünnepek és a hétköznapok

Két szülő két gyerek – ez az ideál, de ritkább, mint gondolnánk