Menü
Sorozatok
Gyereked van? Megmondjuk, mire megy a pénzed.

Beszélő Számok

Gyereked van? Megmondjuk, mire megy a pénzed.

Egy gyerek felnevelése nem kis anyagi teher. Még meg sem született, már egy rakás pénzt elköltöttünk rá, többek között olyan dolgokra, amikről korábban azt sem tudtuk, hogy léteznek (lásd orrszívó porszívó), vagy tudtuk, csak nem sejtettük, hogy ennyire drágák (lásd babakocsi).

A sor persze folytatódik, a tétek pedig emelkednek, hiszen „kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond”, ahogy a népi bölcsesség is mondja. 2013-ban egy reprezentatív kutatás szülő és gyermeket tervező válaszadói havi 30-40 ezer forintra becsülték a gyerekkel kapcsolatos kiadásokat az elején, ami azonban az életkor előrehaladtával akár havi 90 ezer forintra is emelkedhet.Fotó: pixabay

De pontosan mire költenek többet a gyerekesek? Milyen kiadások merülnek fel egy gyerekes háztartásban, ami egy gyermektelenben nem, vagy sokkal kevésbé? Erősen gyanítható, hogy pelenkára, gyerekcipőre és karúszóra jobbára gyerekesek költenek, de van-e más, kevésbé magától értetődő termékcsoport vagy szolgáltatás, ami tipikusan a gyerekes élethez kötődik? Mire költenek, és mire nem költenek a gyerekes háztartások? Jelen írásunkban erre a kérdésre keressük a választ a KSH beszélő számainak segítségével.

A Beszélő Számok sorozat a magyar háztartások helyzetéről ad áttekintést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készített cikkek a gyerekes családok helyzetét, a háztartások fogyasztását és életkörülményeit elemzik. A statisztikákat vizsgálva kiderül, nem minden olyan, amilyennek gondoljuk.

A sorozat cikkeihez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény felvételének, Időmérlegének és Mikrocenzusának adatait használtuk.

A gyerekes háztartások a magyar népesség közel felét teszik ki. A KSH által mért fogyasztási kategóriákból azonban átlagosan csak 37%-kal részesednek, vagyis arányukhoz képest kevesebbet költenek. Azt mondhatjuk, hogy bármilyen „drága” egy gyerek, még mindig kevesebb pénzbe kerül, mint egy felnőtt.

A cikk nyomtatható pdf-ben is letölthető

Bár a gyerekeseknek az egy főre eső jövedelme és az egy főre eső kiadása is alacsonyabb, mint a gyermekteleneké, bizonyos termékcsoportokból jóval többet vásárolnak, a teljes költés több mint feléért felelősek.

A papírboltokat a gyerekes családok tartják el

Ha belegondolunk, mennyi füzet, toll, papír, festék, színesceruza és zsírkréta kell egy iskolásnak, de akár egy óvodásnak is, nem is olyan meglepő, hogy az ezekre elköltött teljes összeg ¾-e a gyerekes háztartásokhoz kötődik.Fotó: pixabay

A fényképezéshez való hozzáállásunk is megváltozik, ha gyereket vállalunk: nem csak még nagyobb elánnal örökítjük meg a mindennapok roppant fontos eseményeit, hanem kinyomtatva is látni kívánjuk őket: fényképeket hívatunk elő, fotókönyveket szerkesztünk és nyomtatunk, nem is csak magunknak, hanem a nagyszülőknek karácsonyra is. Fotó-optikai termékekre minden 10 forintból 6,5-et gyerekesek fizetnek ki.

Hasonló az eset a könyvekkel, ahol a gyerekesek felelősek a teljes költés 63%-áért. Akármilyen nagy teret hódít a digitális világ, a gyerekének esti mesét a legelszántabb e-könyv olvasó is mesekönyvből olvas. Olyanból, amit meg lehet fogni, végig lehet lapozni. Ha a lurkó cseperedik, a mesekönyvek mellé felsorakoznak a foglalkoztatók, színezők, kifestők, később az ismeretterjesztő- és tankönyvek, kötelező olvasmányok is. A könyvek pedig csak szaporodnak a polcon.

A sportoláshoz, kempingezéshez szükséges felszerelésekre is átlag fölött költenek a gyerekesek: ha a gyerek úszni, karatézni, biciklizni, balettozni kezd, az mindig egy nagyobb beruházással kezdődik: meg kell venni a sporteszközön kívül a speciális ruhát, cipőt, amit aztán a gyerek elég hamar kinő, lehet újra vásárolni.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

Ami a közlekedést illeti: az igazán kiugró tétel a kötöttpályás személyszállítás, de a gyerekesek autó vásárlására és fenntartására is relatíve többet költenek. Az autó tipikusan a gyerekes léthez kötődik: 100 gyerekes háztartásra 88, míg 100 gyermektelenre csak 52 kocsi jutott 2016-ban.

Végül, ahogy a felnőtteknek a kávé, sok gyereknek a kakaó az, ami nélkül nem indulhat el a nap: a gyerekes háztartások más élelmiszerre nem, de erre jóval átlag fölött költenek.

A gyógyszerészek, ékszerészek és borászok nem a gyerekesekből fognak meggazdagodni

Ha megnézzük, mi az, amin „spórolnak” vagyis mire költenek arányosan kevesebbet, mint a gyermektelenek, azt látjuk, hogy sok ahhoz a tényhez kötődik, hogy a gyerekes háztartásokban jóval kevesebb idős ember él: a gyerekesek ezért a gyermekteleneknél kevesebb pénzt adnak ki újságokra, folyóiratokra, gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre. Bár kisgyerekes szülőként az embernek az az érzése, hogy egy egész patikát tart odahaza, és az óvoda első éveiben a gyerek többet beteg, mint nem, ez – legalábbis költségben – semmi ahhoz képest, mint amibe egy idősebb ember gyógyszerei kerülnek, ha tartósan beteg lesz.

A gyerekesek kevesebbet költenek tipikus „felnőtt” fogyasztási kategóriákra is, például szeszes italokra, de a Szerencsejáték Zrt. se építse rájuk az üzletpolitikáját.

Mesterséges édesítőszerekből is kevésbé fogy egy gyerekes háztartásban: kakaóba, süteménybe cukrot kell tenni.

Az elektromos háztartási kisgépekre való arányosan kisebb költést magyarázhatja, hogy a kávéfőző és a szendvicssütő már a gyerekvállalás előtt is megvolt.

Az pedig végképp a legutoljára jut eszébe egy gyerekes szülőnek, hogy ékszerekre és órára költse a pénzét – főleg, hogy már elköltötte pelenkára, biciklire és továbbtanulásra.

Fókuszban a háztartások

A KSH az elemzés alapjául szolgáló STADAT táblázatokban a „háztartás” és nem a „család” definíciót használja. A háztartás a KSH értelmezésében olyan személyek összessége, akiket nem feltétlenül a rokoni kapcsolatok, sokkal inkább az a tény köt össze, hogy közösen gazdálkodnak, egy jövedelmi és fogyasztói közösséget alkotnak, életviteli költségeiket közösen viselik. A háztartás tehát sokkal inkább gazdasági, a család inkább jogi kategória.

Az esetek túlnyomó többségében természetesen a család és a háztartás átfed. Mivel a kulcs a közös gazdálkodás, és nem az egy fedél alatt élés, a háztartáshoz tartozónak tekintjük azokat az ideiglenesen távol élő diákokat, akik ellátásáról döntően a háztartás gondoskodik, illetve azokat a személyeket is, akik munkavállalás miatt élnek távol, amennyiben jövedelmükkel alapvetően hozzájárulnak a háztartási kiadásokhoz. Két külön háztartásnak tekintendő viszont az a két fiatal, akik közös albérletben élnek ugyan, de jövedelmüket és kiadásaikat külön kezelik.

A háztartásban gyereknek számít minden 0-17 éves eltartott, és a 18-24 évesek közül az, aki együtt él az anyjával vagy az apjával, munkaerő piaci státusza nem alkalmazott, nem vállalkozó, nem keres munkát és nem is tudna munkába állni.


Ezt is érdemes elolvasni!

Két szülő két gyerek – ez az ideál, de ritkább, mint gondolnánk

Rosszabbul élünk, mint az átlag – vagy mégsem?