Menü
Sorozatok
A gyerekvállalás nem okoz anyagi gondot – amíg egyben van a család

Beszélő Számok

A gyerekvállalás nem okoz anyagi gondot – amíg egyben van a család

A valós keresetek és a megélhetéshez szükségesnek látott jövedelem között kisebb a különbség a gyerekes családok számára, mint a gyerektelenek esetében. Ennek egyik oka a családok alkalmazkodóképessége, a másik, hogy a párok akkor vállalnak gyereket, mikor már anyagi biztonságban vannak. Emiatt nincs is gond, hacsak az egyik szülő nem marad egyedül a gyerekkel, gyerekekkel.

A népességfogyás évek óta napirenden lévő probléma. Miközben a magyarok túlnyomó többsége szerint a gyerek fontos, és a felnőttek zöme legalább két gyereket szeretne, a vágyott gyerekek egy része nem születik meg.

Fotó: pixabay

A leggyakoribb és legkézenfekvőbb magyarázat a gyerekvállalás anyagi vonzata. Egy 2013-as reprezentatív kutatás szerint a gyermeket tervezők 41%-ának vannak (főleg anyagi természetű) félelmei a gyerekvállalással kapcsolatban, és minden második felnőtt vállalna inkább kevesebb gyermeket, hogy jobb anyagi körülmények között nevelhesse őket.

A cikk nyomtatható pdf-ben is letölthető.

Ebben a cikkben a KSH adatainak segítségével azt próbáljuk meg körbejárni, hogy mekkora anyagi áldozat a gyerekvállalás. Hogyan élnek, mennyit keresnek, mennyire elégedettek a gyerekes háztartások a gyermektelenekhez képest?

A Beszélő Számok sorozat a magyar háztartások helyzetéről ad áttekintést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készített cikkek a gyerekes családok helyzetét, a háztartások fogyasztását és életkörülményeit elemzik. A statisztikákat vizsgálva kiderül, nem minden olyan, amilyennek gondoljuk.

A sorozat cikkeihez a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény felvételének, Időmérlegének és Mikrocenzusának adatait használtuk.

Jövedelmi helyzet

A gyerekes háztartások átlagos egy főre eső teljes jövedelme havi nettó 78 ezer forint volt 2016-ban. A gyermektelen háztartások jóval kedvezőbb helyzetben voltak, náluk átlagosan 120 ezer forint jutott fejenként. A gyerekeseken belül a legalacsonyabb egy főre eső jövedelem a nagycsaládosoké: alig 60 ezer forint / fő havonta. A legmagasabb egy főre eső jövedelem pedig ott látható, ahol két szülő csak egy gyereket nevel.

Itt kell megjegyeznünk, hogy egy főre eső jövedelmet összehasonlítani ugyanolyan csalóka lehet, mint a háztartás összjövedelmét. Amikor ezeket a számokat nézzük, nem szabad elfelejteni, hogy a lakás fenntartása, a lakbér vagy a rezsi nem kerül sokkal többe, ha nem hárman, hanem négyen laknak benne. A második, harmadik gyerek érkezése sem jár akkora plusz költséggel, mint az elsőé, hiszen tudja használni a régi ruhákat, játékokat, nem kell újabb kiságyat, pelenkázót, babakocsit venni. Emiatt ugyanolyan életszínvonalhoz annál nagyobb egy főre jutó jövedelemre van szükség, minél kevesebben laknak együtt.

Alacsonyabb elvárások, magasabb elégedettség

A gyerekes háztartásoknak nem csak a valós, hanem az elvárt egy főre eső jövedelmük is kisebb.

A KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény felvétele során azt is megkérdezik, hogy az egyes háztartások szerint mennyi jövedelemre van szükség a nagyon szűkös, a szűkös, illetve az átlagos megélhetéshez. Magyarországon általános, hogy az emberek úgy érzik, hogy az átlagos alatti életszínvonalon élnek – erről szól sorozatunk egy másik cikke.

Összehasonlítva a gyerekesek elvárásait tényleges jövedelmükkel, azt látjuk, hogy a havi 78 ezer forint nem éri el az átlagos életszínvonalhoz szükséges mértéket, vagyis a gyerekesek úgy érzik, hogy átlag alatti életszínvonalon, szűkösen élnek. Közülük a legrosszabb helyzetben a gyermeküket egyedül nevelő szülők érzik magukat: az ő havi 64 ezer forintjuk a „szűkös” megélhetéshez sem elegendő. A nagycsaládosok a többi gyerekes csoporttal együtt úgy érzik, jövedelmük a „szűkös” megélhetéshez elég.

Úgy tűnik, a gyerekvállalás előtt állók joggal félnek, a gyerekesek tényleg nehéz anyagi helyzetben vannak.

Mielőtt azonban levonjuk a következtetést, hogy Magyarországon a gyerekvállalás az elszegényedés biztos útja, érdemes egy pillantást vetnünk arra, hogy élnek a gyermektelen háztartások a saját elvárásaikhoz képest. A gyermektelenek az átlagos megélhetéshez szükséges jövedelem 86%-át keresik, szemben gyerekesek 91%-ával, vagyis a gyerekes háztartások relatív jövedelmi helyzete jobb, mint a gyermekteleneké.

A gyerekesek tehát nem érzik magukat rosszabb anyagi helyzetben, mint a gyermektelenek, sőt. A jövedelmi viszonyokkal való elégedettség még javul is a gyerekvállalással. Egy gyermektelen pár az átlagos megélhetéshez szükséges jövedelem 90%-át keresi, Az egy gyereket nevelő szülőpár már 94%-át, egy két gyerekes pár pedig 97%-át. A három vagy több gyerekes családok sem érzik rosszabbnak az anyagi helyzetüket, mint a gyerek nélküli párok. A gyerekvállalás tehát nem vezet elszegényedéshez. Meglepő, de a gyerekesek valójában védettebb, jobb anyagi helyzetben érzik magukat, mint a gyermektelen háztartások.

Mindez csak addig igaz, míg egyben van a család. A gyereküket, gyerekeiket egyedül nevelők esetében az egy főre jutó jövedelem harmadával kevesebb az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott szintnél – persze az egyedül élők jövedelme gyerek nélkül is jelentősen elmarad az elvárt szinttől.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

A gyereket vállaló párok jobban keresnek, mint az átlag

Az egyes háztartástípusok egy felnőttre jutó nettó jövedelmét vizsgálva látjuk, hogy a szubjektív értékelés valamennyire összefügg a jövedelmi viszonyokkal: a gyerekesek egy főre jutó jövedelme magasabb, mint a csak felnőttekből álló háztartásoké.

Sokféle történet lehet a különbség mögött. Egyrészt a gyerek nélküliek között sok a még alacsonyabb munkabérű fiatal és az idős – akik között kevesebb a képzett ember és sok köztük a nyugdíjas. A két gyerekes családokban gyakoribb, hogy már mindkét szülő dolgozik, mint ott, ahol (még) csak egy gyerek van. Azonban az, hogy a gyerekes párok jobban keresnek a gyerekteleneknél, az arra is utal, hogy valóban legtöbben csak akkor vállalnak gyereket, amikor már kellően stabil az anyagi háttér.

A családosok jobb szubjektív helyzetét magyarázza az is, hogy az ő esetükben az egy főre jutó nettó jövedelem jelentősen nőtt– elsősorban a családtámogatások következtében. Ezzel szemben a gyereke(i)t egyedül nevelő szülők jövedelmi helyzete egyáltalán nem javult.

Egyedül gyereket nevelni nagyon nehéz, azonban párok számára a gyerek anyagi értelemben nem teszi nehezebbé a helyzetet. Ennek egyik oka, hogy gyerekesként az élet – így a fogyasztási szokások is – nagyban átalakulnak, erről szól sorozatunk egy másik írása. A másik ok az, hogy nagyobb a jövedelme azoknak, akik gyereket vállalnak – azaz a vágyott gyermekeket akkor vállalják a szülők, amikor anyagi biztonságban érzik magukat.

 

Fókuszban a háztartások

A KSH az elemzés alapjául szolgáló STADAT táblázatokban a „háztartás” és nem a „család” definíciót használja. A háztartás a KSH értelmezésében olyan személyek összessége, akiket nem feltétlenül a rokoni kapcsolatok, sokkal inkább az a tény köt össze, hogy közösen gazdálkodnak, egy jövedelmi és fogyasztói közösséget alkotnak, életviteli költségeiket közösen viselik. A háztartás tehát sokkal inkább gazdasági, a család inkább jogi kategória.

Az esetek túlnyomó többségében természetesen a család és a háztartás átfed. Mivel a kulcs a közös gazdálkodás, és nem az egy fedél alatt élés, a háztartáshoz tartozónak tekintjük azokat az ideiglenesen távol élő diákokat, akik ellátásáról döntően a háztartás gondoskodik, illetve azokat a személyeket is, akik munkavállalás miatt élnek távol, amennyiben jövedelmükkel alapvetően hozzájárulnak a háztartási kiadásokhoz. Két külön háztartásnak tekintendő viszont az a két fiatal, akik közös albérletben élnek ugyan, de jövedelmüket és kiadásaikat külön kezelik.

A háztartásban gyereknek számít minden 0-17 éves eltartott, és a 18-24 évesek közül az, aki együtt él az anyjával vagy az apjával, munkaerő piaci státusza nem alkalmazott, nem vállalkozó, nem keres munkát és nem is tudna munkába állni.


Ezt is érdemes elolvasni!

Gyereked van? Megmondjuk, mire megy a pénzed.

Két szülő két gyerek – ez az ideál, de ritkább, mint gondolnánk

Rosszabbul élünk, mint az átlag – vagy mégsem?