Menü
Sorozatok
Ne reformáld – tiszteld és engedd szabadon! – Hogyan erősödhet meg a Vállalkozó Magyarország?

Továbblépők, Vállalkozás

Ne reformáld – tiszteld és engedd szabadon! – Hogyan erősödhet meg a Vállalkozó Magyarország?

A magyar gazdaságról szóló álmok a kis és középvállalkozásokra épülő felzárkózásról szólnak, míg a valóság mindig a külföldi működő tőkére épülő, a globális termelési láncokba bekacsolódó beruházásoknál köt ki. A vállalkozások témáját mindenki szereti, de nehéz ezt a szeretetet cselekvésre váltani. A Vállalkozó Magyarország koncepciója arra fókuszál, hogyan lehetne ezen változtatni.

El kell szakadni a szokásos gondolati keretektől

A hagyományos megközelítés arra épül, hogy azért kell növelni a kicsi cégek súlyát, erejét a gazdaságban, mert ettől gazdagabbak leszünk. Ennek érdekében azt keressük, milyen a tőkét, a munkaerőt és a technológiát érintő beavatkozásokkal lehetne elérni, hogy a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítménye javuljon. Ez a megközelítés szinte mindegyik pontján erősen megkérdőjelezhető:

  • A vállalkozások prosperitása sokkal inkább függ az intézményi és társadalmi környezettől, mint a rendelkezésre álló tőkétől, munkaerőtől és technológiáktól.
  • A vállalkozások helyzetén nem kívülről adott receptek segíthetnek, hanem maguk a vállalkozók.

És ami a legfontosabb:

  • A vállalkozások megerősítésének fő célja nem a GDP növelése, hanem egy jobb működésű és szerkezetű gazdaság, illetve – és ez talán még fontosabb is – egy jobban működő társadalom kialakítása.
Cikkünk nyomtatható változatban, PDF-ben is letölthető. – Kattintson ide!

 

A Vállalkozó Magyarország koncepciója szerint nem a kkv-szektor fejlesztésére van szükség a gazdasági növekedés intenzifikálása érdekében, hanem a vállalkozói működés lehetőségeinek és megbecsültségének megerősítésére, hogy jobban működjenek közösségeink, hogy a gazdaság formálásában nagyobb szerepe legyen a hazai szándékoknak.

Ebből a koncepcióból sok minden következik. Egyrészt arra van szükség, hogy átalakítandó gazdasági szektor helyett meghatározó társadalomszervező erőként nézzünk a vállalkozók világára. Ehhez viták és kutatások kellenek. Másrészt érdemes újragondolnunk a vállalkozásokkal kapcsolatos támogató cselekvések alaplogikáját. Ehhez céljaiban és megközelítésében új stratégiára van szükség.

Forrás: pixabay.com

 

Mit tudunk és mit nem tudunk a Vállalkozó Magyarországról?

A Vállalkozó Magyarország működéséről sokat tudunk.  Valamennyire értjük a vállalkozói működést, látjuk a vállalkozói világ sajátosságait és sokszínűségét. Vannak ismereteink az intézményi környezetről. Van tudásunk arról, a vállalkozók hogyan gondolkoznak a lehetőségekről, a tisztességről. Sokat tudunk a továbblépés korlátairól és arról, hogyan látják a gazdaság szereplői saját helyzetüket. Tíz éve a magyar kapitalizmus állapotát vizsgáltuk. Az akkori eredmények közül sok ma is érvényes: az erő és a bizalom a vállalkozások működését meghatározó fő tényező.

A következőket írtuk Jelentés a Magyarországi Kapitalizmus állapotáról című könyvben:

Kapitalizmusunk arcos kapitalizmus.  […] A személyes kapcsolatok felértékelődésének egyik fő oka, hogy az állami és a piaci intézmények csak részben kínálnak megfelelő garanciákat a vállalkozások közötti megállapodások betartásának biztosításához.

Gazdaságunk arcélére árnyékot vet, hogy a teljesítmény mellett az üzleti alkuk során felmutatott erő is jelentősen befolyásolja a vállalkozások sikerét: nem elég az értékteremtő képesség, a pozíciókat is meg kell tudni védeni.

A vállalkozók személyes hitelükkel, arcukkal pótolják az intézményrendszer hiányosságait. Erős piaci garanciák, állami szerződéskikényszerítés híján a gazdaság főszereplőinek hírnevére, telefonkönyvére épül a bizalom infrastruktúrája a magyar kapitalizmusban.

Mi történt azóta? Tudjuk, hogy a vállalkozások kedvezőnek találják a helyzetet és optimistán gondolkoznak a jövőről, azonban azt is látjuk, hogy gazdasági teljesítményük még most is jelentősen elmarad a visegrádi országok átlagától.

Azonban sok elem még hiányzik a kirakóból, és még nem illesztettük egybe a darabokat. Keveset tudunk arról, hogyan szerzik információikat, hogyan hozzák döntéseiket a vállalkozók. Nem látjuk pontosan, kiben miért bíznak meg, mit tesznek azért, hogy jobb pozícióból tárgyaljanak az üzleti alkukban.  Ugyancsak több figyelmet érdemelne, hogy milyen értékek, célok mozgatják őket, hogyan akarják formálni a világot, hogyan szervezik együttműködéseiket, hova akarnak eljutni a következő években.

Fel kell tárni, hogyan is működik, milyen is lehet a Vállalkozó Magyarország. Vállalkozóknak és az őket segítő szervezőknek, elemzőknek együtt kell összerakni képet.  Ezzel a cikkel egy olyan munkát kezdünk meg, melynek célja, hogy bemutassa: mi a jelentősége a Vállalkozó Magyarországnak, hogyan működik és ki mit tehet azért, hogy megerősödhessen. Vitákra, feltáró kutatásokra, a vállalkozáspolitika kereteinek átgondolására van szükség – ebbe vágunk most bele, ehhez keressük az együttműködő partnereket.

Az Összkép magazin a magyar társadalom és gazdaság működéséről szól. Komoly elemző munkára épülő áttekintéseket készítünk, kutatások eredményeit foglaljuk össze és az országot jól ismerő vezetők, kutatók történeteit mutatjuk be arról, hogyan is működik a világunk. Kövessen minket, iratkozzon fel hírlevelünkre, ha szeretné mélyebben megérteni és felfedezni Magyarországot.

 

Jól van, de erőtlen a Vállalkozó Magyarország

Magyarországon vállalkozónak félmillió ember tekinthető, ők adnak munkát az alkalmazottak többségének. Ez európai összevetésben is jelentős teljesítmény. Azonban ha a szektor gazdasági súlyát nézzük, a kisvállalkozások hozzáadott értékből való részesedése Magyarországon alacsonyabb, mint az EU-átlag – és ez az arány csökken.

Eközben a magyar vállalkozók többsége úgy látja, hogy helyzetük javult és javulni fog. Cégüket versenyképesebbnek érzik a konkurenciánál, habár az érvényesíthető haszonkulccsal nem elégedettek.

Méretében jelentős és optimista a vállalkozói világ, azonban gazdasági súlya gyenge és a kedvező gazdasági helyzet ellenére nem erősödik.

Ha a foglalkoztatási statisztikákat nézzük, 2017-ben 457 ezren voltak azok, akik nem alkalmazottként, hanem vállalkozáshoz kötődően (egyéni/társas vállalkozóként, szövetkezeti tagként vagy segítő családtagként) dolgoztak – ez az összes foglalkoztatott tíz százaléka. 2015-ben az alkalmazottak 70 százaléka dolgozott kis- és középvállalatnál, ez 4 százalékkal több, mint az EU átlag. Ha a hozzáadott értéket nézzük, a hazai kisvállalkozások részesedése 53 százalék – 4 százalékkal kevesebb, mint az Uniós átlag.  Mindkét érték csökkent a 2010-es számokhoz képest.

Az elmúlt évtizedeket végignézve tiszteletreméltó listát állíthatunk össze a vállalkozások üzleti környezetének jobbítására, finanszírozásának, technológiai hátterének javítására törekvő erőfeszítésekből.  Hiába a nemzetközi mércével is jelentős fejlesztési támogatások, hiába a jelentős adócsökkentések, a vállalkozói világ pozíciója a nagyvállalatokéhoz képest nem javul.  Ennek fő oka az, hogy a gazdaságpolitikai előnyökért folytatott versenyben a nagyobb cégek pozíciója gyakran erősebb.

Forrás: pixabay.com

A nagyvállalati kör hatékonyságánál fogva kecsegtető eredményeket tud ígérni a gazdaságpolitikának, a lobbiereje is megvan, hogy jól pozícionálja javaslatait. A különböző országok adórendszereinek előnyeit is sokkal könnyebben használja ki egy nagyobb, főleg egy globálisan szerveződő cég, mint egy kisvállalat.

Mi korlátozza a vállalkozáspolitika eredményességét?

A vállalkozások támogatásának pozitív hatásai sokszor más szereplőknél csapódnak le. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy 100 forint kkv-knak szánt támogatásból mennyi köt ki a fejlesztést finanszírozó banknál, mennyi az új gép vagy szoftver szállítójánál, mennyi a pályázatírónál, mennyi a cég termékeinek vásárlóinál. Az is izgalmas kérdés, hogy a programok kialakítása során az előbb felsorolt szereplők melyike milyen aktívan és milyen sikeresen képes érvényesíteni érdekeit.

Ne felejtsük el azt se, hogy a kisvállalkozások intenzív támogatása részben annak a következménye, hogy az Unió a vállalkozások állami segítését erősen korlátozza – azonban a kisvállalati kör esetében az a korlátozás jóval gyengébb. Ezért gyakori, hogy a nagyobb gazdasági szereplők a hozzájuk kapcsolódó kkv-kon keresztül kaphatnak támogatást az államtól.

A deklarált céljában a vállalkozások fejlesztésére törekvő tevékenységek közül sok valójában a gazdasági környezet kedvezőtlen elemeit korrigálja. Részben arra alapozva alakult ki Magyarországon a fejlesztési támogatások rendszere,  hogy a bankok a vállalkozások hitelképességi korlátai miatt nem biztosítottak elégséges finanszírozást a szektornak.

A különböző méretű szereplők gazdaságpolitikára gyakorolt hatása ugyanolyan egyértelmű és kérlelhetetlen, mint a vállalkozások közötti alkuk rendszere: a jobb pozícióban lévő szereplő többet tud elérni. Ezen lehet finomítani, de az erőviszonyok határozzák meg a gazdaság írott és íratlan játékszabályait. Amíg a vállalkozói világ gyenge, addig a támogatásért, szabályozásért folyó küzdelemben sem tud felül kerekedni.

Meg kell találni, mit kínálnak a kis hazai cégek a gazdasági hozzáadott értéken kívül, és olyan megközelítést kell kidolgozni, ami nem megreformálni akarja ezt a világot, hanem hagyni és segíteni, hogy megtalálja saját útjait és létrehozza saját intézményeit – erre épül a Vállalkozó Magyarország koncepciója.

 

A pénz az üzemanyag, de nem a benzinkút a cél

A vállalkozások megerősítésének fő célja nem a GDP növelése, hanem egy jobb működésű és szerkezetű gazdasági működés, illetve – és ez talán még fontosabb is – egy jobban működő társadalom kialakítása.

Az amerikai futball világáról szóló Minden héten háború című filmben az Al Pacino játszotta dörzsölt sztáredző elárulja csapata feltörekvő játékosának a nagy titkot: a foci nem csak a győzelemről szól. Így van ez a vállalkozásokkal is.

A vállalkozók világa nem csak a gazdaságról szól. Nem a pénzért alapít valaki együttest vagy szervez piacot, helyi összefogást.  A pénz az üzemanyag, ami mozgásban tart, de nem a benzinkút a cél. Kevesen fognak azért vállalkozásba, mert sok pénzt akarnak keresni – még kevesebben vannak, akiknek sikerül.

Forrás: indafoto.hu Fortó: georch

Akár a kutatásokat nézzük, akár az üzlet magazinokat böngésszük, máshol találjuk a mozgatórugókat. Van egy elképzelésük, ami hajtja őket előre. Saját maguk főnökei akarnak lenni. Megbecsülésre vágynak. Össze akarják egyeztetni a a gyereknevelést és a munkát. Egyben akarják tartani a családot. Szervezni, formálni akarják a világukat.

A Journal of Economic Perspectives A vállalkozás mozgatóit keresve:  a viselkedési közgazdaságtan eredményei című írása több empirikus kutatást összegezve mutatja be, hogy a vállalkozók kevesebbet keresnek, mint a hasonló helyzetű alkalmazottak. Ennek az az oka, hogy jobban bírják vagy akár élvezik a kockázatot, hisznek az ötletükben és önmagukban, autonómiára vágynak.  Érdemes ezeket az eredményeket komolyan venni, hiszen arra utalnak, hogy a vállalkozókat nem a jövedelem iránti vágy különbözteti meg másoktól. A szabadságot értékelik többre, a vele járó felelősséget fogadják el jobban.

A vállalkozó nem csak azért fontos, amit gazdaságért tesz, hanem azért, amit a mindennapok formálójaként csinál. Olyan kenyeret süt, amit a nagyüzem nem tud vagy nem éri meg neki. Olyan helyen indít üzemet, ahova egy multi nem települne le. Olyat próbál ki, amiben rajta kívül nem hisz senki. Máshogy bánik az embereivel, máshogy szervezkedik a városában, máshogy gondolkozik a jövőről, mint egy gyári menedzser.

A vállalkozásokra fókuszáló politikák akkor sikeresek, amikor ezekre a nem gazdasági szempontokra építenek, ezeket kívánják erősíteni.  Legyen minőségi gasztronómia. Legyenek olyan vállalkozások, amelyek szegény települések képzetlen embereinek adnak munkát. Nőjön a magyar tulajdonosok üzleti súlya egy ágazatban. Legyenek a globális működésbe eredeti ötletekkel bekapcsolódni képes, a kreatív embereket itthon tartó műhelyek. Ezek fontos és helyes célok, de nem arról szólnak, hogy hogyan nő a GDP. Azzal foglalkoznak, hogyan szervezzük, milyen minőségben éljük az életünket. Ha jól sülnek el, lesz belőlük növekedés is – de nem az mozgatja őket, ahogy a zenész sem a jogdíjért akar a slágerlista élére kerülni.

Mindez nem zárja ki, hogy a vállalkozáspolitikát általános gazdaságpolitikai célok mozgassák. Ez azonban nehéz és csak különleges politikai, intézményi feltételek esetén lehetséges.

A növekedésorientált vállalkozáspolitika nehéz

Hatékonyan, kiszámíthatóan sok pénzt a nagyüzem képes termelni.  A 250 fő feletti cégek egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéke Magyarországon két és félszer nagyobb, mint a kisebb cégek esetében, az Európai Unióban is a kétszer nagyobb a nagyvállalatok termelékenysége.  A termékfejlesztésben, a technológiai innovációban is is a globális vállalatok költik és érik el a legtöbbet.

Ezért ha az a cél, hogy nőjön a GDP, több legyen a munkahely vagy erősödjön az innováció velük érdemes dűlőre jutni. Persze ez nem jelenti azt, hogy a kisvállalkozásokra fókuszáló gazdaságpolitikai lépéseknek ne lehetne pozitív növekedési hozadéka. Ez azonban nehéz, nagyon nehéz.

Egyrészt komoly gazdasági hatása az üzleti környezet egészét javító intézkedéseknek van. Ezek általában nagy ívű, bonyolult programok, kibontakozásához hosszú idő kell. Összességében nagy a hatásuk, azonban a sok kicsi nyertesért kevés erős vesztesen kell átverekedni. Az ilyen kezdeményezések komoly politikai erő és elhatározás nélkül nehezen jutnak tovább az elhatározásnál. Gondoljunk csak az adminisztrációcsökkentő programokra.

Másrészt a jól célzott okos beavatkozásoknak lehet pozitív gazdasági hozama. Ehhez meg kell találni, mely tevékenységek ösztönzésének lenne komoly tovagyűrűző hatása. Biztosítani kell, hogy a program ne azokat támogassa, akik ösztönzés nélkül is fejlesztettek volna, illetve hogy a célzott helyzetbe hozás ne okozzon nagyobb kárt a kimaradók pozícióvesztése miatt. Mindezt úgy, hogy kevés az információ, sok a figyelembe veendő szempont és érdek, nehéz a lepapírozás helyett a sikeres végrehajtásban érdekelt adminisztrációt felállítani. Ez olyan, mint bokszkesztyűben tűt befűzni – egy hullámzó csónakban állva, hegesztő szemüvegben. Lehet, de nehéz.

Ezért a gazdasági növekedést szolgáló vállalkozáspolitika csak akkor működik, ha nagyon erős a politikai támogatottsága vagy a célzott programokat komoly szervezeti, intellektuális háttér segíti.

 

Járhatóbb út kell és láthatóbb útfestés, nem jobb kocsi 

Egy vállalkozás belső szervezetével, tőkéjével, gépeivel, munkaerő-állományával, stratégiájával a cég a környezetéhez alkalmazkodik.  Ha az üzleti környezet kedvezőtlen, hiába a korszerű gépek, a képzett emberek és a jó vezető, megragad az üzlet, mint sportkocsi a sárban. Ha valaki nem képes alkalmazkodni az üzleti környezethez, akkor hamar becsukhatja a boltot. Ellenben ha meglátja, hol vannak kiaknázható lehetőségek, akkor képes továbblépni. Ezért elsődleges az intézményi és társadalmi környezet a vállalkozói világ megerősödése szempontjából, ezért nem érdemes általános receptekre építeni támogatásukat.

Forrás: pixabay.com

 

Nem a támogatás számít, hanem a kiszámíthatóság

A vállalkozások prosperitása sokkal inkább függ az intézményi és társadalmi környezettől, mint a rendelkezésre álló tőkétől, munkaerőtől és technológiáktól.

Minél kisebb egy cég, annál jobban rá van utalva partnereire, annál nagyobb kockázatot vállal minden lépéssel. Ezért különösen fontos számára, hogyan tud megegyezni, mennyire bízhat meg üzlettársaiban, mennyire biztonságos az üzletmenet.

Mike Károly és Kiss Gábor kutatása pontosította és megerősítette a cikk elején említett 10 évvel ezelőtti eredményeket: a személyes bizalom, az egymásrautaltság és a reputáció az üzleti bizalom alapja. A vállalkozók egymás közötti viszonyai, közösségei és normái a meghatározóak, ezt erősítik meg az informális és formális intézmények. A bejáratott kapcsolatoknál az üzleti alkuk szabályai, a szerződések jogi háttere nem annyira fontosak. Mindez akkor számít igazán, ha valaki új dologba fog bele.  Azaz a jobb intézmények nem a mindennapos üzletmenet, hanem a változtatás, a továbblépés esetén fontosak.

A borász, a napszámosok, a kádár és a borkereskedő már tudja, mi a koreográfia, mivel jár, ha valaki rosszat lép. A személytelen szabályok akkor fontosak, ha olyannal kell kezdeni, akivel nincs személyes kapcsolat. Ezért van min izgulni a bankba menet, vagy amikor új mestert kell hívni a pince bővítéséhez, mert az ismerős külföldön dolgozik.

A vállalkozó a partnereivel még elboldogul valahogy, kockázatai leginkább a környezet változékonyságától függenek. Nem véletlen, hogy a bonyolult adórendszert, a szabályozás változékonyságát és a bürokratikus terheket említik a fejlődést leginkább akadályozó tényezőként. Erről mesél korábbi cikkeinkben Monori Sándor és Tímár János.

A versenyképességet a környezet javítása segíti, nem a vállalkozások felpumpálása

Való igaz, hogy az a vállalkozás, ami képzettebb munkaerőt használ, erősebb a finanszírozási háttere és korszerűbb technológiát alkalmaz, az üzletileg is sikeresebb. Az azonban fontos kérdés, hogy mi az ok és mi az okozat. A tőke a nagyobb megtérülés felé áramlik, a munkaerőt a fizetés, a presztízs és a perspektíva mozgatja. A technológia pedig egyrészt a múltbeli tapasztalatok eredménye, másrészt fejlesztési döntés kérdése.

Önthetjük a pénzt, a képzést, a legmodernebb gépeket és technológiákat a vállalkozásokba, ha nincs megtérülő üzleti lehetőség, ha nincs az erőforrásokat hasznosítani képes üzleti modell. Ha pedig érzi a vállalkozó, hogy érdemes belevágnia, megszerzi a pénzt, felveszi az embert, hatvanévesen is megtanulja kezelni a számítógépet.

Az a kérdés, mi mennyire megfizethető, minek mekkora a hozama. Egy nagyobb cég előnye nem csak a működési hatékonyság. Mérete miatt kisebb kockázatot jelent a finanszírozónak, könnyebben von be tőkét. Ebből jobb technológiát tud bevezetni, többet tud fizetni az alkalmazottjának.

Egy kis cégnek ezt a bizonytalansági hátrányt kell tudnia ledolgoznia több tudással, odaadással vagy leleménnyel. Ez annál nehezebben megy, minél inkább nő a működés kockázata a cég méretének csökkenésével. Ez a kockázat pedig elsősorban a környezet kiszámíthatóságától, az üzleti partnerek megbízhatóságától függ.

A tőke, a munka, a technológia olcsóbbá tétele a kisvállalkozások számára kompenzálhatja ezeket a hátrányokat, azokat azonban nem szünteti meg. A kávétól nem kell kevesebbet aludnunk, csak jobban pörgünk, amíg hat a koffein. Az olcsóbb erőforrás konkrét célok elérését támogathatja. Segítheti a minőségi élelmiszertermelés elterjedését. Hozzájárulhat a szegény vidékek rosszul képzett embereinek alkalmazásához. Mindezzel azonban, ahogy korábban írtuk, nem a gazdaság teljesítményét, hanem az élet minőségét javíthatjuk.

 

A delfinek nem törpebálnák

A vállalkozások helyzetén nem kívülről adott receptek segíthetnek, hanem maguk a vállalkozók.

Gyakori hiba, hogy a vállalkozásokra a nagyvállalatok miniatürizált változataiként tekintenek vagy ilyenné akarják őket tenni. Miért nincsenek karriertervek, kontrolling, CSR tevékenység? Azonban a delfinek nem törpebálnák. Nagyon sokszor téves és káros következményekhez vezethet, mikor a Business School-ok tananyagjait szeretnénk ráhúzni a vállalkozásokra.

A nagyobb cégek általában kiszámíthatóan viselkednek. A tulajdonost a profit és a cégérték érdekli, a menedzsert saját fizetése és hírneve. A vállalat működése jól megragadható a szervezeti struktúrával, a folyamatok leírásával, a kitűzött célokkal. A partneri viszonyokat hosszú szerződések rendszerezik.

A vállalkozások többsége ennél sokkal rejtélyesebb égitest. A pénz fontos, de nem csak az számít. A tulajdonosok egyben alkalmazottak is, a cég belső viszonyai formálisan nem szabályozottak. Mind a munkatársak közötti, mind az ügyfélkapcsolatok során fontosak a személyes viszonyok.

Emellett a vállalkozások világa sokszínű. Általában egy olyan cégre gondolunk, amiben az ügyvezető-tulajdonos keze alá dolgozik pár ember. Pedig eléggé más a működés logikája a technológiájában, könyvelésében egy nagy céghez bekötött 150 fős üzemnek, egy 400 hektáros gazdaságnak, egy lakatos egyéni vállalkozónak, egy szövetkezeti formában működő fodrászatnak vagy egy ügyvédi társulásnak.

A másik általános hiba, amikor a kisvállalkozások gyenge teljesítményét a vállalkozók képzettségének, motivációjának, szellemi képességeinek hiányával magyarázzák. Amíg ez csak retorikai fordulat, addig csak zavaró.  Amikor a vállalkozók képességbeli hiányait pótolni hivatott képzési programokba kezd ömleni a pénz, akkor már káros is.

A harmadik tipikus melléfogás, amikor a fejlesztéspolitika kezdeményez a vállalatvezetőket jó útra téríteni akaró intézkedéseket. A tervező úgy gondolja, tudja, mit csinálnak rosszul a vállalkozók és nevelő célzatú támogatással próbálja őket jó útra téríteni, vagy egy támogatáshoz előírják a megfelelő gyakorlat átvételét. Ha elég magas a támogatás, be is jelentkeznek rá és lepapírozzák a feltételek teljesítését. Látszatra összefognak, továbbképeznek, civilizálódnak. Ez egyrészt feleslegesen viszi a pénzt és az energiát, másrészt csak jobban elidegeníti a vállalkozóktól az előírt vívmányt.

A vállalkozó az, aki leginkább felelősséget vállal saját cselekedeteiért, hiszen saját cégét kockáztatja – ha bankhitele van, akkor sokszor a házát is. A kis cégek sikerének kulcsa a kívülről láthatatlan kockázatok folyamatos kezelése, a működést biztosító személyes viszonyok karbantartása és a piaci alkupozíció megvédése, erősítése. Nem akkor csinál webshopot amikor trendi, hanem amikor látja, hogy úgy tudja jobban eladni a használt bútort. A könyvelőjében és az informatikusában bízik meg, nem akarja ismeretlen tanácsadók előtt kiteregetni, hogy is működik. Nem azért kerüli a stratégiai szövetségeket, mert bizalmatlan, hanem mert megtanulta: közös lónak túros a háta, a véd és dacszövetségek működőképesek.

Nem a helyes utat kell kijelölni számukra, hiszen pont azért vállalkozók, hogy azt megtalálják. Abban kell segíteni őket, hogy minél többen és minél kisebb ellenállással tudjanak elindulni és továbblépni a szerintük járható úton.

Forrás: magas-tatra.info

 

Vállalkozó=Szabadság+Felelősség

A Vállalkozó Magyarország akkor erősödik meg, ha felismerjük mik is valódi értékei.

Egyrészt maguk a vállalkozók, akik a magyar társadalom legszabadabb, önmagukért és környezetükért legnagyobb felelősséget vállaló tagjai. Irányítani nem lehet őket, de nem is kell. Motiváltak és nyitottak – megérzik és megragadják a lehetőséget. Egyik oldalról nagyon pragmatikusak és leleményesek, másrészt igazi mozgatójuk az önmegvalósítás, és működésük feltétele, hogy tisztességesek legyenek partnereikkel.

Másrészt a vállalkozás az egyik legfontosabb társadalomszervező erőnk. Több tízezer munkahelyi közösséget működtetnek. Ők városaink, falvaink civil életének szervezői – és gyakran finanszírozói. Kapcsolati hálóik, informális összejöveteleik az ország közéletének diszkrét de meghatározó fórumai.

Harmadrészt a vállalkozók újításai azok, amelyek legérzékenyebbek a mindennapi igények alakulására. Még sehol sem volt az ingatlanpiac újraéledése, amikor már elindultak a társasház-építések. Vállalkozók laza, de meglepően összehangoltan működő hálózata hozta és hozza el az étkezési szokásainkat átformáló biokertészeteket, házi sörfőzdéket, fine dining helyeket. A gyorsan gyarapodó térségekben a családi napközik pótolják a hiányzó bölcsődéket, vállalkozók szervezték meg az ország kulturális és ifjúsági életének meghatározó intézményét, a fesztiválokat.

Szabadság, közösség, újítás. Ezeket adja nekünk a Vállalkozó Magyarország. A béreket egyelőre nem ők emelik, hanem az európai konjunktúra és a nagyüzemek. A technológiai innovációk, a nagy beruházások nem hozzájuk kötődnek. Az ország most még csak annyira gazdag, amennyit a nemzetközi értékláncok hazai tagjai keresnek.

Azonban idővel megerősödhetnek a magyar vállalkozások. Felhalmozhatnak annyi tapasztalatot és kapcsolatot, ellenőrzésük alá vonhatnak annyi kapacitást és vagyont, kiépíthetnek olyan piaci pozíciót és együttműködést, hogy társadalmi jelentőségük mellett gazdasági erőt is képviseljenek. Ha ez sikerülne, akkor nem a globális telephelyoptimalizáció logikája jelölné ki helyünket a világban, lenne a kultúrát támogató, a közviszonyok működőképessége felett őrködő tulajdonosi rétegünk.

Ha ez megvalósul, az nagyrészt ambíciózus vállalkozók, kitartó gazdaságszervezők, és határozott gazdaságpolitikusok érdeme lesz. Emellett sok múlik azon, hogyan alakul a világ: több teret adnak vagy még jobban megkötnek majd az értékláncok szervezési sémái és az azokat támogató technológiák.

Mindezek mellett az elemzés is sokat segíthet. Rámutathat, hogy érdemes dolgozni a Vállalkozó Magyarországért. Hasznos tudást és ötleteket adhat. Vitát kezdeményezhet, segítheti egy új, közös gondolkozás kialakítását.

A Vállalkozó Magyarország koncepciója olyan lehet, mint egy iránytű a hullámzó tengeren. Mutatja, merre lehet a kincs valahol túl a viharokon, a sziklákon és a kalózokon. Olyan messze, hogy elhinni is nehéz – de mégis segít, hogy kijelölhessük, merre érdemes elindulni.


 
Szóljon Hozzá!